.. .eredetileg ez a szakmám.De,én 87-ben végezetem Kecskeméten - SPafi megirá anno:'mennyen má nyugdjba!'-szeretnék
Poetemu: az anyaggyártási tech.(akkoriban még meg volt adva a mü.'anál' a nyúlási tényező a sajtolószerszámnál az ötvözési érék-120e nél kidobni a szerszámot (pl.:az vasat lyuggatott -élezni köszörölni ..stb)+ SPafi által leírtak valószinülg jók-hiszen elméletben Ő a szaki,én meg csak röfögök a témához-és SzVsz ha maradhatnék patkolókovács..akkor békésen patkolnám Viktorunkat is és nem kellene sarkanytyúcsattogtatnia..pedig zablát is kovácsoltam-neki nem jutott..nemhiába Ő csak indián lovakon közlekedik..és ha hídhoz ér megvárja mikor felépül..sicyaaaya

-Utoljára elektronikus vezérlésű pneumatikát terveztem -betonvashajlító és vázheggesztő-kb 450m-es gép csarnokostul..a végén a kész betonoszlop.
-2400-at gyártott egy nap-ha nem volt hiba.A beton-mix adagolást nem én csináltam-a mai napig gőzöm nincs hogy egy oszlopba mennyi kavics homok víz kell...
-most mi van ?'A Kassza Meg az Isten!'

PS: Teljesítsen nem elektero,senkinek nem tűnt fel hogy Google-t megfúrták? --Hengauts,pornoldalak stb-,mélyen lapítanak-a Yahoo pl. működik!Alkalmazott op.renszertől függetlenül-Na az Nem Én Voltam!

Nem kellene rögtön metrikusra váltani, hanem csak az utolsó műveletben, a kijelzéskor. És fölösleges mindhez mértékegységet írni. Ha azt írod, hogy 15,35 méter, akkor mindenki magától is tudja, hogy a 35 az cm.

A kifeszítés önmagában is hosszúsághibát okoz (nyúlás). Plusz a hőmérséklet is okozhat eltérést. Én létrehoznék egy korrekciós konstanst...

Én egy az egyben átvenném a jeladó 32 bitjét, csak kiegészítve még egy változóval, ami a túlcsordulások számát jelzi. Így ha kikapcsolják a szenzort, nem kell semmit sem számolgatni, csak megnézni, hogy átfordult-e a számláló (nyilván az utolsó elmentett értékhez képest), és ha igen, akkor valószínűségi alapon növelni vagy csökkenteni eggyel a túlcsordulásjelzőt (a már említett "11->00 átmenet: előre, 00->11: hátra" szabály alapján).

A nullázásokat a gyártási folyamathoz kell igazítani.

Helló!

Köszönöm a jó ötleteket! Ez a folymat konstans sebességgel gyártja a terméket, így nem lesz benne gyorsulás. Az anyag kissé érdes kemény műanyagból van és ki van feszítve, a tárcsán tüske szerű kemény műanyag van, ami tapad annyira, hogy ne csússzon meg.
A kikapcsolt állapoti túlcsordulás nagyon érdekes téma. Arra gondoltam, hogy mentem a kikapcsolás előtti állapotot, és visszatéréskor meg tudom határozni, hogy hol lehetek az előző állapothoz képest, ugyanis kétlem, hogy valaki egy teljes kilométernyi anyagot áthúzott kikapcsolt kerék mellett
Ugy csináltam meg, hogy a cm-nek, m-nek és a km-nek egy-egy Integer változót neveztem ki. Ahogy nő az inkrement, egy egyszerű osztás/maradék művelet után gyönyörűen megkapom az eredményt. A baj akkor van, ha csupa nulla állapotról visszafelé kezdem tekerni. Ekkor eléri a -99 cm-t és utána -1m 0cm lesz, utána pedig -1m -1cm A baj a sok mínusszal van

tubybb!

Ha kikapcsolt állapotban is kezelni kell a túlcsordulást, akkor buktalin, de ha be van kapcsolva, akkor a felső 2 bitből meg lehet határozni, hogy mikor történt túlcsordulás (11->00 átmenet: előre, 00->11: hátra), és számlálni saját változóban.

Ha átforduláskor nem megy tovább 0-ról a számláló, hanem kiakad, akkor kicsit bonyolultabb, de megoldható bizonyos feltételekkel/pontossággal.

A szöghibák a működés során nem integrálódnak, viszont a távolsághoz kell egy pontos, konstans sugár. Ha a mérő tárcsa benyomódik, az hibát okozhat a sugárban. Át kell gondolni, hogy milyen a mérendő anyag, és ahhoz illő szorítóerőt és felszínt kell alkalmazni, stb...

A húzóerő is okozhat gondot. Persze a mérőtárcsa valószínűleg marha jól csapágyazott, de gyorsuláskor mégis hat tangenciális erő, ennek korlátozására a gyorsulást is korlátozni kell.

A mérendő izét érő deformáció hatása ellen a leszorító ellendarab is legyen azonos átmérőjű a mérőtárcsával!

Üdv!
Első körben egy mechanikus áttételt javasolnék. Akár kezdve egy nagyobb hajtókerékkel.
Az a 65ezres számlálás elég pontosságot ad még akkor is. Ha a kerék kerülete 10 méter (persze csak poénból írtam, de így is 0,15 mm a pontosság). Persze gondolom ekkora tárcsa kicsit meredek, de áttétel!
Léteznek kotyogásmentesített hajtások és nem tudom mekkora pontosság kell. Ha pl 1 cm elég, akkor már elegendő ~ 67 méterenként 1 fordulatra leosztani.
A többit már a fantáziádra bízom

Hú, de nehezen találtam meg ezt a témát. Kicsit leporolom, mert van egy kérdésem.

Adott egy Profibus-os inkrementális abszolút jeladó. Aki nem ismeri annak elmondom, hogy ez egy olyan forgatható jeladó vagy szenzor, ami meg tudja mondani, hogy hány fokot (esetleg szögpercet és szögmásopercet) forgattuk. Egy átlagos jeladó egy fordulat alatt 2048 (0,18 fokonként) vagy 4096 (0,089 fokonként) különböző állapotot képes felismerni. Mindezt úgy kell érteni mint egy számlálót, ha forgatom egyik irányba, akkor a jeladó kimenetén folyamatosan nő a szám, ha visszafele forgatom akkor csökken. Nekem most egy olyan van a kezemben ami egy fordulat alatt 65536-ot számol.
Továbbá azt is meg tudja mondani, hogy hányszor forgattuk körbe, ami úgy történik, hogy a 65536 után tovább nő a szám. Ezzel már - megfelelő kerékkel - távolságot lehet mérni. Az "abszolut" kifejezés pedig arra utal, hogy áramtalan állapotban megforgatva, majd visszakapcsolva a helyes értéket mutatja. Nem tudja "elfelejteni" a helyzetét.
A Profibus az pedig egy szabvány buszrendszer, ezen a buszon keresztül kommunikál a PLC-vel. Én mit végfelhasználó már csak egy 28 bites számot kapok meg, amit bármikor nullázhatok vagy bármennyire beállíthatok.

Jelenleg olyan kerék van ezen a jeladón, ami egy méteres távot hozzávetőlegesen 120.000 inkrementet (lépést) jelent. Kiszámoltam, hogy kinullázva a jeladót, majd elérve a 28 bit maximális határát kb. 2km-nyi hosszt lehet vele megmérni.
A gond az, hogy ettől jóval többet kellene vele mérni. És ha a legnagyobb szám után ha tovább léptetem, akkor jön a csupa nulla.
A kérdésem az lenne, hogy ki hogyan oldaná meg azt, hogy ezzel a szerkezettel:
- Ha megmérek 1m-t az valóban 1m legyen
- Előfordulhat-e, hogy tévedni fog néhánytíz vagy száz méter után, és ha igen esetleg lehet-e valahogy kompenzálni, hogy a legyártott termék ne legyen rövid a vevőnek
- Elérve a legnagyobb számot mégis tovább tudjak számolni.

Tegyük föl, hogy általában csak az egyik irányba kell forgatni, DE előfordulhat, hogy egy pár métert visszafelé is kell menni.

Sajnos ebben nem tudok segíteni, nem bizberes vagyok. :S
Az Index fórum Vasutas részlegén belül a Vasútmérnökség alatt a Biztosítóberendezéses topicban tudnának erre választ adni, ott szakemberek vannak jelen szép számmal.
Feltettem a kérdést, választ itt fognak adni rá, itt keresd: Biztosítóberendezések és tartozékai

Talán kérdezd FeF-et, neki van vasúti végzettsége.

Tisztelt Fórumozók!

Volna itt egy kérdésem, amely most sürgető lenne, hogy megválaszolja nekem valaki.
Vasúti biztosítóberendezés-technikában speciális rajzjelölések vannak, melyeket nehezen értelmezek. Valaki, aki jártas benne, kérem magyarázza meg, hogy az alábbi jelfogók közül melyik mit csinál?!

Nagyon köszönöm!

Ez a proci kihasználtság nagyon magas. Most másoltam át a file-t a p3-asomra, és a kihaszáltság 1% körli ott is, még forgatás közben is. Memóriát is csak egyszer foglal le, ahhoz is windowsos függvényt használok. Ez úgy tűnik egy számítástechnikai bermuda 3szög.

PIII a procim. Viszont a progid akkor is megeszi a 20-45 %-ot, amikor semmit nem csinál, szóval nem igazán lehet a feladat bonyolultságára fogni a problémát. Na meg ennyi számítást, ami ehhez szükséges, a legkisebb PIC is végre tud hajtani.

Mi a koordináta transzformációkat matematikából tanultuk. Amit te részlegesen leírtál, az egy módja, de nem mondanám, hogy a lényege lenne.

Forgatásnak fizikailag sem csak egy módja van. Ha egyik tengely sem a forgatandó tárgyhoz, hanem az álló térhez lenne rögzítve, akkor a gimbal lock nem léphetne fel, viszont ezt még matematikailag is sokkal nehezebb lenne leírni, a gépészeti megvalósítása pedig talán teljesen lehetetlen.



Egy végülis igaz, de ezeket a transzformációkat csak egymás után lehet végrehajtani, mert a tengelyek egymásra épülnek. A gimbal lock a fizikai megvalósításból egyenesen adódik, a kiszámítás módja ezt csak tükrözi, nem okozza.

Milyen processzorod van? Azért érdekel, mert a progim nekem 1-4%-ot eszik egy P4-esen. Viszont erre a P4-re lett lefordítva (optimalizálva) a program. Ha mondjuk neked AMD-d van, akkor más az utasításkészlete, emiatt szoftveresen számolja azt amit az enyém hardveresen támogat.

Pontosan ez a gimbal lock. Beállítod hogy feléd nézzen, majd elindítod a másik kettőt és nem történik semmi! Ez eszembe sem jutott. Lassan rájövök miért jó csapatban dolgozni:)
Nekem az tűnt fel, hogy ha beállítod, hogy feléd nézzen és az egyik tengelyt a másik irányba forgatod, akkor meg kétszer olyan gyorsan forog.

Szóval akkor te nem tanultál koordináta-transzformációt?
A lényege az, hogy egy 4 elemű oszlopmátrixot feltöltök, rendre x, y, z és köztelezően 1 értékkel, ez a pont koordinátája. Azután egy 4x4-es mátrix kell hozzá (transzformációs mátrix), és ha bizonyos helyekre (3x3-as részmátrixa) szögeket írsz be (sin,cos), akkor elforgatja, ha az utolsó oszlopba adatokat írsz, akkor pedig eltolja a koordinátákat.
A nehézséget az okozza, hogy mondjuk eltolás+forgatás esetén egy test minden csúcsára ki kell számolni az új pozíciókat, ami egy cuccokkal telepakolt térben (mondjuk szoba) nagyon sok számítást igényel. De mint írtam az előző kommentben ez a mai számítógépekkel már nem probléma. Erre találták ki a videokártyákat, amik több szálon hatalmas mennyiségű műveleteket képesek elvégezni.

A gimbal lock nálam szerintem azért jelentkezik, mert tengelyenként egymás után hajtom végre a transzformációt, nem pedig egyszerre. Bár annyit nem foglalkoztam vele, hogy ezt biztosra mondjam.

tubybb!

Egyszer nagyon butának nézel (késleltetés for ciklussal), aztán meg profi programozónak?
Az a forgó kocka csak egy kísérlet volt minden elvi megfontolás nélkül, és valójában sosem volt harmadik dimenziója.



Hát ez sem egy triviális kijelentés. Merőlegesek nem eshetnek egy vonalba! Valójában az a probléma, hogy ezek a tengelyek, amikről beszélsz, nem a térben rögzített tengelyek, hanem az első (nálad page up/down) az "álló" térben, a második (nálad jobb-bal) az első által elforgatott síkban, a harmadik (nálad föl/le) pedig a második által elforgatott síkban van, ennek eredményeként az első és a harmadik tengely már nem merőleges egymásra, legfeljebb véletlenül, és ha ezek éppen párhuzamosak, akkor a külső, rögzített térben létezik egy olyan forgási irány, amit a három egymáshoz kötött tengely nem tud létrehozni. (Még soha nem hallottam róla, csak most olvastam a wikipedián.)

Nálam azért megeszik 20-45 %-ot a progid. És sajna nem látszik a gimbal lock, mivel nincsenek ábrázolva a tengelyek. Legalábbis mindhárom tengelyt forgatva nem igazán látható. Viszont ha beállítod úgy, hogy a "piramis" csúcsa feléd nézzen, akkor folyamatosan kompenzálja egymást a "page up" és "le" forgatás.

A szünet gomb lenyomása után megjelenő forgó kockát koordináta-transzformációval sikerült forgásra bírni? Én robottechnikából tanultam róla. Mivel a koordináta-transzformáció oktatása nagyon elméleti volt, próbáltam gyakorlatban is használni.
A számítógépek ma már nagyon gyorsan képesek rengeteg lebegőpontos műveletet végrehajtani, gondoltam készítek egy progit amivel magamnak bebizonyítom, hogy működik a forgatósdi. Természetesen kizárólag szoftveres a dolog. (annak ellenére, hogy d3d a neve)
Másrészt kíváncsi voltam a "gimbal-lock" nevű effektusra is, ami akkor lép fel ha egy térbeli testet mind a három tengelye kör forgatunk. Ha a forgatás hatására két egymásra merőleges tengely pont egy vonalba esik, és egyik egyik irányba, másik másik irányba forog, akkor a test egy pillanatra megáll forogni eme két tengely mentén és csak a harmadik tengely mentén forog. Nehéz elképzelni, ezt látni kell.
Órán csak annyit mondott róla a Tanár Úr, hogy ezt el kell kerülni, mert a robotkar eltörhet.

Szóval készítettem egy windows-os programot. Xp-n biztos megy. Innen lehet lehúzni:
ccodex.com/d3d.rar
(kb: 9kb)
Indítás után a következő billentyűk működnek:
Jobbra-balra gombok: forgatás 1.tengely mentén egyik/másik irányba
fel-le gombok: forgatás 2. tengely ------------"---------------
Page up/Page down 3. tengely ----------"--------------

A forgás leállításához adott tengely mentén az ellenkező gombot kell megnyomni. Mégegyszeri megnyomására a másik irányba fog forogni.

Home - vissza a start pozicíóba
End - Forgás ÁLLJ!

Gimbal-lock megtapasztalásához: HOME, majd jobbra, fel, page up

Időzítéshez a Windows timer eseményét használtam, ezért nem szívja a procceszort.

Az biztos, hogy gyakran könnyebb behódolni, de azért nem csak így lehet.

Egyébként nem az volt a kérdés, hogy te miért azt válaszoltad, hanem hogy hogyan kérdezhetnek ilyeneket!

Bár nálunk is van néhány elrettentő eset, csak más téren.

Én szakdoga védés előtt állok. Végre valahára.

A késleltetést delay-jel oldottam meg. 386-os gépen is ugyanúgy fut, sőt kicsit egyenletesebben, de ez nem multitaszkos oprendszerre készült (ahogy írtad is, DOS-os), azért akkor is fogja a procit, amikor épp semmit nem csinál. Ennél sokkal súlyosabb probléma is van a programmal! Dinamikusan kellett memóriát foglalni az adatszerkezeteknek, és bizonyos esetekben a már nem használt memóriaterület felszabadítása nem sikerült, úgyhogy ezt a részletet végül kihagytam, ezért a program folyamatosan fogyasztja a memóriát. Persze kilépéskor felszabadul minden, és eleve nem egy nagy mennyiség, de súlyos elvi hiba.

De örülök, hogy tetszett! A szünetet próbáltad a játékban (p gomb)? Egyébként van pályaszerkesztő, a kígyók kinézetét, sőt a betűket is lehet módosítani, csak nem töltöttem fel ezeket a részeket.

Hát az úgy volt.....
... hogy az egyetem olyan hely, ahol meg kell tanulni alkalmazkodni a tanárokhoz, és csak így lehet jól venni az akadályokat. Ha az kell neki akkor azt rajzolok, ha azt kéri hogy elefántot rajzoljak, akkor elefántot fogok rajzolni.
Te már elvégezted egyébként?

ui: Te SPafi, a kígyós dos-os programodban mivel oldottad meg a késleltetést? Gondolom for() ciklussal, mert a notebook-omat 100% processzorkihasználtság mellett jól megzúgatta. Ezek szerint nem volt a házi feladat kiírásában hogy optimalizálni kell a programot.
De egyébként jót játszottam vele, köszönöm a lehetőséget!

Hát ja, ha valaki még a kérdést sem ismeri...

...és ennek ellenére elfogadták a választ?!? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Mellesleg ehhez a kérdéshez sem illik a válasz.

Szerintem ne próbáld meg kimagyarázni, mert csak még jobban belekavarodsz!

Jaj, most töltöttem le újra a vizsga feladatokat. Az volt a kérdés, hogy a csillapítást hogyan mérném meg.
Bocsánat, rosszul emlékeztem.

Egy apró adalék:
Még a régi koax drótos hálózat idejéből.
Bővítés volt, a végére rátoldottunk pár métert, 2 munkaállomást.
Erre kihalt az egyik közbenső, aminek még a környékére se mentünk.
BUS topológia, ha elkötöttük volna, egyik se ment volna.
Nyűglődtünk vele nem keveset, amikor hasonló gondolat kezdett el bennem is motoszkálni és rátoldottam még egy méternyit a koaxra.
És elkezdett működni minden.

Hát ez még nagyobb butaság, mint amekkora a kérdés volt. Illesztett lezárás mellett is van fázistolása egy kábelnek, tehát egyetlen dolog biztos akkor, amikor a két jel fázisban van egymással: hogy garantáltan nem illesztett a lezárás, mert ez az illesztetlenség kompenzálja a terjedési időből eredő fázistolást.

Ez nem elavult, vagy pontatlan, hanem szimplán hibás megoldás.

Kis módosítással már csak pontatlan lenne: ha a bemeneten mérnénk mind az X, mind az Y csatornával, de az egyik a feszültséget, a másik az áramot (egy kis soros ellenálláson mérve) mutatná.

De még ekkor is csak a hullámellenállás értékét lehetne vele megmérni, nem pedig az impedanciát, és még azt is csak szerencsés esetben, mert ha véletlenül az n*lambda/2-es rezonanciafreki környékén mérünk, akkor bármilyen ellenállásérték esetén egyező fázist tapasztalunk.

Milyen suli ez?

Egyébként én úgy szoktam hullámellenállást mérni, hogy megküldöm négyszögjellel, és figyelem a reflexiót, miközben változtatom a lezáró ellenállást. De ez kifejezetten feltételezi azt, hogy nem frekvenciafüggő (jelentősen) a hullámimpedancia.

off:
Engem még igen.
Sokszor mondta vizsgán: nem kell a képleteket tudni, a Maxwell egyenletekből levezethetők. Lehet csinálni, ő megvárja.

Álj!
Impedanciáról beszélünk, nem csillapításról. Utóbbi tuti nem még közuelítőleg se ugyan akkora a két frekvencián.
Az általam korábban említett műszer amúgy HF kábelek méricskélésére volt, 15 Hz -18.500 Hz között tudodd mérni.

Én úgy emlékszem korábbi tanulmányaimból, hogy egy jól elkészített koax, ha megfelelő terheléssel van lezárva, akkor az impedancia látszólagos (képzetes) összetevője (szakszóval: reaktancia) közel nulla lesz, és karakterisztikája tisztán ohmikus. Ebben az esetben a kábel csillapításának nem szabadna frekvenciafüggőnek lennie. (értsd: bizonyos frekvenciatartományig jó közelítéssel)

Tehát ha egy jó minőségű 50 ohmos koaxot lezárok 50-ohmos ellenállással, akkor az közel ugyanolyan csillapítást mutat 100khz-en is mint 10 MHz-en Persze ahogy haladunk a frekvenciatartományban egyre feljebb, egyre inkább jönnek elő a dielektrikum veszteségekből adódó szórt kapacitások (már a páratartalom is közre játszhat), amik lerontják a kábel jellemzőit.

referencia az reaktancia fogalmához:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Reaktancia

Simonyi Károly professzor úttorő volt az elektrodinamikában, nagyon jó könyveket írt. (Kár hogy engem már nem oktatott.) Sajnos az általa oktatott témák olyan nagyfokú matematikai apparátust igényelnek, amelyet nem mindenki tudott magából kierőszakolni, ezért eme tudás hiánya legtöbbször a tantárgy anyagának meg nem értését jelentette.

Hát így könnyű.

Azt azért megnézném, hogy akár 10 MHz-en (de főleg nagyobb frekvenciákon 0,1-1 GHz) hogy mérne így. Megmondom: sehogy.
Vagy az eredmény köszönő viszonyban sem lenne a valósággal.

Ez a mérési elv még Öveges prof. idejéből van (akit mellesleg jól ismertem ). Bár már lehet, hogy akkor is mosolyogtak volna néhányan. Pl. Simonyi prof.

Ma voltam betekintésen. Meglepődve tapasztaltam, hogy elfogadta, teljes pontot kaptam. (Bár a vizsgám 1-es lett)
Azt mondta az elvet kérdezte csak. Elvonatkoztatva attól, hogy egy kábel két végpontja között nagyon nagy távolság van, a következő elvet lehet használni. Jelgenrátorral ráadok egy meghatározott frekvenciájú jelet, a kábel másik végére pedig változtatható értékű ellenállást teszek. Az oszcilloszkópot az ábra szerint kötöm be. Az ellenállás értékét addig változatom, amíg az x és y-on mért jel nem lesz azonos fázisban. Ezután leolvasom az ellenállás értékét (vagy ha nincs skálázva, akkor megmérem) és már tudom is az impedanciát.

Tényleg hülye a kérdés. Először is milyen impedanciáról beszélünk? Mert van hullámimpedanciája, de bemeneti impedanciája is, ami egy adott lezárás mellett érvényes, sőt transzfer impedanciák is értelmezettek rá, mint minden tisztességes kétkapura, és akkor a közös módusú és differenciál módusú impedanciákról még nem is beszéltem.

De még ha megmondják, hogy ők konkrétan a hullámimpedanciára kíváncsiak, akkor is vissza lehet és kell kérdezni, hogy mégis mekkora frekvencián, vagy milyen frekvenciatartományban, hány méréssel, mennyire értékes műszerekkel, és mekkora pontossággal?

És ahogy Laci_L megjegyezte, az, hogy "tudjuk, hogy frekvenciafüggő" kb. semmit sem jelent a feladatra nézve, hiszen univerzális igazság.

Impedanciát mérni frekvencia függvényében szélessávú jellel lehet, pl. sweep, zaj, vagy vagy impulzus jellel.

Na, ez az. Az impedanciamérő csak egy frekvenciával mér (valószínűleg). Ami többfélével mér, az jó drága. Általában azon a frekin mérnek, amilyen kábelhez készültek. Hangferkis kábelt 1 kHz-el, video koaxot 1 MHz-en, stb.

Nemtudom, más hogy csinálná, mi azt tettük, hogy rákötöttünk a drót végére egy impedanciamérőt.
Ja és előtte felhívtuk Pécset, hogy mérnénk, kösse a tulsó végét rövidzárra.

Ez alapvetően egy hülye kérdés volt (nem tudott a docens jobbat kitalálni).
Minden kábelnek frekvenciafüggő az impedanciája, mert nincs olyan anyag, aminek a teljes (elektronikában használt) frekvenciasávban azonos a dielektromos állandója (azaz emiatt a kapacitása).
Ezért biztos hogy változik.

A kábel impedanciája (remélem jól emlékszem): Z= négyzetgyök L/C
Z > impedancia
L > induktivitás
C > kapacitás

Azaz a kapacitást kell mérni különböző frekvenciákon.
Az induktivitás szvsz nem nagyon változik.

Olyan régen mértem (tanultam) ilyesmit, hogy momentán ennyire emlékszem.

Ma a vizsgán az volt az egyik kérdés, hogy:
Ha tudjuk, hogy egy kábel (UTP, koax..stb) impedancája frekvenciafüggő, akkor hogyan mérné meg azt? A válaszhoz készítsen rajoz magyarázattal.

Valami választ írtam rá, de kívancsi vagyok, hogy mi lett volna a valóban helyes a válasz?

Akkor kérdezzem úgy, hogy "Mit gondolsz mi lehet ez?" ???

Szerinted ez találós kérdés....?

Helló!

Kérnék egy szívességet, akinek van régi tirisztor atlasza. Egy orosz tirisztornak keresem az adatait. Amit látok rajta az:
тч125 9 364
következő sor:
у2 11 79

Nagyon szépen megköszönném a válaszadónak fáradozását.

Üdv!

Használj szigetelt elektródákat és valamilyen kapacitív érzékelőt, akkor nem fog oxidálódni.
Időzítőnek meg pl. 4060-as IC-t, fél órákat nem szokás RC taggal időzíteni.....

Laci:
Volt rajta ellenállás.


Mármint akkor ha a feszültség a nullától emelkedik tápfeszültségig. Nálam viszont a tápfeszültségtöl csökken nulláig.

Tegnap aztán addig próbálkoztam, míg rájöttem mi a megoldás.

1. A nagy terhelés miatt módosult az 555-ös IC be és kikapcsolási pontja olyannyira, hogy már 2/3 tápfeszültségnél bekapcsolt. Ezt megoldottam, hogy nem 10ohmos ellenállással, hanem tranzisztoron keresztül kapcsolgattam a relét.

2. A Trig és Thres bemeneteken elég sok áram elfolyt, (a 2,4Mohm-os kondenzátor töltése mellett) ami a kisülést nagyon felgyorsította. Ezt többé-kevésbé megoldottam egy 1Mohmos ellenállás beiktatásával a bemetek felé.

3. A meglepve tapasztaltam, hogy az 555-ös kimenetén nem a tápfeszültség, hanem annak 75%-a jelenik meg bekapcsolt állapotban még 0,1mA terhelés esetén is, és ez a terhelés növekedésével csökken. Én 5 V-ot használtam, nekem nagyon szemet szúrt a feszültségesés.

Nálam nem fontos, hogy az idözités másodpercre pontosan történjen meg, elég ha csak közel óránként történik, és ezt mostmár sikerült elérnem.

Most azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon milyen elektródákat használjak a kifolyócsövön érkezö folyadék érzékelésére, ha a most alkalmazott réz korrodálódik.

Azt még hozzátenném, hogy a BC212 csoda hogy bírta eddig. Az 1000 uF-ot amikor rásütöd, folyik áram rendesen. Ha tantál lesz, méginkább. Rakj sorba a tranzisztor kollektorával kb. 33-47 Ohmot, az korlátozza az áramot. A kisülési idő így is gyors marad.

Nincs az 555-el semmi gond. Amíg a treshold lábán a tápfeszültség 2/3 részénél alacsonyabb a feszültség, addig a kimenete magas szintű. Tehát monostabil üzemmódban a kondin levő feszültség 0V-2/3 tápfeszig ingadozhat, a kimenet eközben közel tápfeszültségnyi szinten van.
Más kérdés, hogy ilyen értékű kapacitást, pláne elkót nem alkalmaznak időzítési célra, a nagy szivárgóáram miatt. Akár meg is hiúsíthatja az üzemszerű működést, abban az esetben, ha a töltőáram összemérhető a szivárgóárammal, de mindenképp eltér a tényleges időzítési idő a számított-tól. Linearizálni a kondi töltését áramgenerátorral lehetne, de tanácsos az elkót tantálra cserélni.

Na bumm. Nem bírta a terhelést. Ha leveszem a kimenetről az ellenállást és a reléket, akkor már jól kapcsol. Túlterheltem.

Nem értem ezt az IC-t. Ahogy lecsökken a vezérlőfeszültség 3.33 voltra (2/3 tápfesz) akkor kapcsol be. Pedig 1/3-nál kellene bekapcsolnia.

Tanácsot szeretnék kérni.

Építettem egy idözített szivattyúvezérlö áramkört. A feladata az, hogy bekapcsolás után 40 perccel kapcsolja be a szvattyú reléjét. Majd a vízszint elérése után a tartályban lévö két érintkezöt a viz rövidre zárja. Ezek után leáll a szivattyú, és vár újabb 40 percet.

Úgy oldottam meg, hogy egy 1000uF-os kondit töltök 2,4Mohm-os ellenállással. A kondi a tápfeszen van, így az ellenálláson bekapcsoláskor 5V-ról indul, és csökken 0V-ig. Ezt a jelet kapcsoltam egy 555-ös IC Trigger és Threshold lábára.
Ahogy csökken a feszültség és eléri a tápfesz 1/3 részét (kb 40 perc múlva) akkor bekapcsol. A vízszint elértekor az érzékelö kinyit egy BC212 tranzisztort, ami kisüti a kondit, így az idözités kezdödik elölröl.
A relé megkapta az inverz védödiódáját.

A problémám az, hogy elsö kapcsoláskor még tökéletesen müködött. Sajnos azonban a bekapcsolási idö a második és többi kapcsoláskor lecsökkent 10 percre. Pedig teljesen kisüti a kondenzátort.

A hibás bekapcsolás után rámérve már 3,6 voltnál is bekapcsol, ami egyáltalán nem 1/3 tápfeszültség. ÉS NEM TUDOK RÁJÖNNI HOGY MIÉRT. Rossz volna az IC? Vagy kap egy feszültségcsúcsot valahonnan? De ott a kondi a kapcsolásban, hiszen azt töltöm. Szürnie kellene a csúcsokat. És akkor elsö alkalommal miért nem fordult elö?
A kisütö kapcsolás nem képes gyorsítani a töltést, csak kisütni tud.

Kinek van ötlete mi lehet a baj?

Rossz a kérdés, mert nem a kapukat, hanem a kimeneteiket kapcsoljuk párhuzamosan.

Az open drain azt csinálja, hogy csak akkor tud 1 lenni, ha az összes oda csatlakozó kimenet 1. Ez AND kapcsolat, vagyis Y=AND(NOR(A,B),NOR(C,D)), ami demorgannal átalakítva Y=AND(AND(~A,~B),AND(~C,~D)), összevonás, majd ismét demorgan: NOR(A,B,C,D). De nyelvileg is teljesen jól kijön: sem A, sem B, és sem C, sem D.

Volt ma egy kérdés a Laborgyakorlat nevű tantárgy beugrójában, amit nem tudtam.



Nem tudtam megoldani. Ezek az open drain, és open collectoros dolgok számomra mindig egy ilyen "sötét" területet képeznek az elektronikában.

Bár PIC-ekkel nem, távközléssel foglalkoztam:
55h = 01010101 bin
AAh = 10101010 bin
Nemfura?

Itt az a kérdés, hogy miért épp 0x55 és 0xAA, és miért nem pl. 0x29 és 0xD7

Én nem járok semerre, nem gondoltam ebbe bele sosem (még), csak lehetséges válaszokat linkeltem, amelyek közül egy sem tőlem származik. De végülis találós kérdésnek jó, valaki hátha egyszer megválaszolja...

hát, ha arra gondolsz, hogy ez pusztán technikai ellenõrzés a véletlen felülírás ellen, akkor elég messze jársz az igazságtól.

Hasonló ehhez:

Milyen tesztvektorokkal lehet letesztelni legegyszerűbben egy 8 bites ripple carry összeadót, ha csak egyszeres, "stuck at..." (egyben ragad, nullában ragad) hibákat feltételezünk?

T68m!

Néhány válasz felsorolva:

Válasz_1

Válasz_2

Válasz_3

Válasz_4

Válasz_5

lehet, hogy volt már, akkor bocs:

miért kell elõbb 55h-t, majd AAh-t betölteni az EECON2 regiszterbe mielõtt kiadhatnák az (egy byte) írás parancsot?

Így van. Hozzáadódik a katódfeszültséghez és más-más lesz a fényerõ. AC-nál pedig ez kiegyenlítõdik.