Szerző |
Üzenet |
Skori
gyémánt tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 2613
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
Néha benézek ide, de mondhatni nincs túl nagy nyüzsgés. A hobbielektronika.hu fórum és a prohardver.hu fórum néhány témáját szoktam olvasgatni, néha hozzá is szólok. A Tina áramkör-szimulátor részét szoktam használni, a többi részét (pl. a nyáktervezőt) nem. Műveleti erősítős dolgokat nem nehéz szimulálni benne, ha jó a modell, akkor egészen valóság-közeli eredményeket ad. Ez az esetemben gyakran azt jelenti, hogy ugyanazt látom egy megépített áramkör esetében az oszcilloszkópon, mint amit az előtte készült modell Tina szimulációjában. Van néhány hülyesége vagy kevésbé jól megoldott része ennek a szoftvernek is, amit el kell fogadni és a helyén kezelni, de ha ez sikerül, akkor nagyon jól használható. Felhasználtam már pl. olyan PFC áramkör modellezéséhez, ami a jelenleg alkalmazott megoldásoknál jobb hatásfokot tud, labortáp tervezéshez, D osztályú erősítő működési elvének modellezéséhez, és méretezéséhez, mérőműszerekben használt áramkörök modellezéséhez, és persze gyakran egyszerű áramkörökhöz is, mert néha egyszerűbb és gyorsabb ezzel, mint számolni vagy fejben átgondolni Tedd fel a kapcsolást amit modellezni szeretnél - lehet, hogy nem is ide érdemes, hanem mondjuk a HE fórumába.
|
pén. okt. 22, 2021 20:41 |
|
|
tubybb
gyémánt tag
Csatlakozott: vas. feb. 05, 2006 19:53 Hozzászólások: 1170 Tartózkodási hely: Győr
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
Skori, jársz még erre?
Használod a Tinát? Neked már sikerült integráló kapcsolást szimulálni, tehát olyan invertáló kapcsolást ahol a visszacsatolásban egy kondenzátor van? Analóg áramszabályzót akarok szimulálni.
|
csüt. okt. 21, 2021 20:38 |
|
|
cargo
ezüst tag
Csatlakozott: szomb. dec. 24, 2005 1:55 Hozzászólások: 81
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
Nem tudom. Lehet, hogy nem bot lehet, hogy az... és nem biztos, hogy lehet értelmet adni cselekvésének
|
csüt. szept. 18, 2014 21:53 |
|
|
Skori
gyémánt tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 2613
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
Ok. de akkor ennek mi értelme? Nem látom a reklámot, és azóta is csak ez az egy hozzászólása van az illetőnek.
|
csüt. szept. 18, 2014 11:27 |
|
|
cargo
ezüst tag
Csatlakozott: szomb. dec. 24, 2005 1:55 Hozzászólások: 81
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
Skori írta: DavidMikky írta: A kétszeres műveleti erősítőknél (pl. NE5532) létezik-e az áthallás jelensége? Gondolok itt arra, hogy pl. egy hangfrekvenciás előerősítő fokozatban a bal csatorna jelét (nagy erősítésnél) lehet-e hallani a jobb csatornán is? Igen, létezik áthallás minden egybetokozott opamp esetében, és többniyre az adatlapján szerepel is a mértéke - ami az esetek nagy részében egyébként elenyésző. Ezt a kérdést még én tettem fel a téma elején Az illető csak intézett egy copy+pastet. Azon sem lepődnék meg ha egy bot-al állnánk szemben, ezt a fórumot már támadták párszor reklámszóró chatbotok.
|
kedd szept. 16, 2014 21:44 |
|
|
Tron
gyémánt tag
Csatlakozott: pén. júl. 21, 2006 16:24 Hozzászólások: 1362
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
Igen, létezik. Bár ez az érték már a 10.000 éves uA747-nél is legalább 120dB volt. Az Általad írt 5532-nél ha minden igaz ez az érték 100dB
|
hétf. szept. 15, 2014 13:11 |
|
|
Skori
gyémánt tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 2613
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
DavidMikky írta: A kétszeres műveleti erősítőknél (pl. NE5532) létezik-e az áthallás jelensége? Gondolok itt arra, hogy pl. egy hangfrekvenciás előerősítő fokozatban a bal csatorna jelét (nagy erősítésnél) lehet-e hallani a jobb csatornán is? Igen, létezik áthallás minden egybetokozott opamp esetében, és többniyre az adatlapján szerepel is a mértéke - ami az esetek nagy részében egyébként elenyésző.
|
hétf. szept. 15, 2014 13:06 |
|
|
DavidMikky
vas-tag
Csatlakozott: hétf. szept. 15, 2014 11:28 Hozzászólások: 1
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
A kétszeres műveleti erősítőknél (pl. NE5532) létezik-e az áthallás jelensége? Gondolok itt arra, hogy pl. egy hangfrekvenciás előerősítő fokozatban a bal csatorna jelét (nagy erősítésnél) lehet-e hallani a jobb csatornán is?
____________ …..Em Mikky…..
|
hétf. szept. 15, 2014 11:42 |
|
|
Skori
gyémánt tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 2613
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
tubybb írta: ......A rail-to-rail IC-k a tapasztalataim szerint nagyon drágák, és nem minden esetben éri meg beépíteni. Még nem végeztem velük méréseket, de kíváncsi lennék, hogy vajon előállítják-e maguknak a negatív tápot (a tokon belül) hogy helyesen működjenek a 0V-hoz közel. Mostanában használtam párféle ilyen opampot. Jók. Olcsók. Fetből vannak, és nem kell belső tápot előállítaniuk a működéshez. Nézz szét pl. a chipcadnél kapható Microchip opampok között. Pl. MCP6001.pdf kb. 74Ft. De van még párféle...
|
vas. jún. 29, 2014 0:45 |
|
|
tubybb
gyémánt tag
Csatlakozott: vas. feb. 05, 2006 19:53 Hozzászólások: 1170 Tartózkodási hely: Győr
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
Azt vettem észre, hogy a mai ember már nem emészt fel időt azzal, hogy diszkrét alkatrészekből felépítsen egy áramkört amely valamilyen igényt elégít ki, hanem átböngészi a katalógusokat és kész IC-be tokozott megoldást keres, amihez már csak egy-két külső diszkrét elem csatlakoztatandó. Sőt oda jutottunk, hogy kis mennyiségben való igény esetén az ember felkeresi a nemzetközi piac-weboldalkat, és rendel egyet-két darabot nagyon olcsón. A jövőben már odáig jutottunk, hogy egyszerű sorkapcsokba is processzorokat építünk, amik egy másodlagos buszon jelzik a masternek, hogy valóban jelen vannak-e és minden kifogástalanul működik.
A rail-to-rail IC-k a tapasztalataim szerint nagyon drágák, és nem minden esetben éri meg beépíteni. Még nem végeztem velük méréseket, de kíváncsi lennék, hogy vajon előállítják-e maguknak a negatív tápot (a tokon belül) hogy helyesen működjenek a 0V-hoz közel.
|
szomb. jún. 28, 2014 9:10 |
|
|
SPafi
a fórum lelke
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 6360 Tartózkodási hely: Budapest
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
tubybb írta: Egyszer terveztem egy áramtükör kapcsolást két BC tranzisztorral. Ehhez hasonlót: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/c ... or.svg.png Az áram 1mA volt, ezt akartam a főágban létrehozni. Ekkor mérések alapján rájöttem, hogy ha kb 23 °C-os szobában kozelítem az ujjamat a fekete tokozású tranzisztor felé, akkor megnő az átfolyó áram. Ez akár 50%-kal nagyobbra is megnőhet. Továbbá a terhelőellenállás kicsiny megváltozására megváltozott mindkét ágban az áram. Ekkor döntöttem úgy, hogy túl sok alkatrész kellene, hogy kompenzáljam ezt, ezért inkább műveleti erősítővel oldom meg a dolgot. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/c ... or.svg.png A rajzon látható Sense egy alacsony értékű ellenállás, a Load pedig az állandó árammal ellátandó fogyasztó. A zener dióda helyett feszültségosztósan kötöttem be egy potmétert. Rájöttem, hogy ez a kapcsolás így ebben a formában nem jó, mert +12V-tal megtáplálva, a kis ellenálláson (képen:sense) 0,5V-nál kisebb feszültség esik, és ha egy műveleti erősítőt a tápfeszültség két határához közel használunk akkor nem tudja produkálni azt, amit elvárunk tőle (ebben az esetben, hogy a plusszal és mínusszal jelölt bemeneteken közel azonos feszültség essen). Az én mérésem alapján kb 5..15% volt az eltérés. Ekkor jöttem rá, hogy vagy nagyobb (sense) ellenállást kell használni, amivel a 2V körülire lövöm be a rajta eső feszültséget, vagy szimmetrikus (+12/-12V) táplálást adok neki. Vagy olyan típusú OPA-t veszel, ami 1 tápfeszre van tervezve (pl. TS271, stb...), netán rail-to-rail be-(és ki-)menetű. Kismillió van már ilyen is. De két emitter-ellenállással, és termikus csatolással (közös tokozású tranyó-pár) is lehet sokkal pontosabbá tenni az áramtükröt, hogy a wilson áramtükörről, netán kaszkád megoldásokról ne is beszéljünk. Az OPA-k belsejében rengeteg ilyen áramtükör kapcsolás van. http://www.siue.edu/~gengel/ece584WebSt ... irrors.pdf
|
szomb. jún. 28, 2014 8:53 |
|
|
tubybb
gyémánt tag
Csatlakozott: vas. feb. 05, 2006 19:53 Hozzászólások: 1170 Tartózkodási hely: Győr
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
Egyszer terveztem egy áramtükör kapcsolást két BC tranzisztorral. Ehhez hasonlót: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/c ... or.svg.png Az áram 1mA volt, ezt akartam a főágban létrehozni. Ekkor mérések alapján rájöttem, hogy ha kb 23 °C-os szobában kozelítem az ujjamat a fekete tokozású tranzisztor felé, akkor megnő az átfolyó áram. Ez akár 50%-kal nagyobbra is megnőhet. Továbbá a terhelőellenállás kicsiny megváltozására megváltozott mindkét ágban az áram. Ekkor döntöttem úgy, hogy túl sok alkatrész kellene, hogy kompenzáljam ezt, ezért inkább műveleti erősítővel oldom meg a dolgot. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/c ... or.svg.png A rajzon látható Sense egy alacsony értékű ellenállás, a Load pedig az állandó árammal ellátandó fogyasztó. A zener dióda helyett feszültségosztósan kötöttem be egy potmétert. Rájöttem, hogy ez a kapcsolás így ebben a formában nem jó, mert +12V-tal megtáplálva, a kis ellenálláson (képen:sense) 0,5V-nál kisebb feszültség esik, és ha egy műveleti erősítőt a tápfeszültség két határához közel használunk akkor nem tudja produkálni azt, amit elvárunk tőle (ebben az esetben, hogy a plusszal és mínusszal jelölt bemeneteken közel azonos feszültség essen). Az én mérésem alapján kb 5..15% volt az eltérés. Ekkor jöttem rá, hogy vagy nagyobb (sense) ellenállást kell használni, amivel a 2V körülire lövöm be a rajta eső feszültséget, vagy szimmetrikus (+12/-12V) táplálást adok neki.
|
pén. jún. 27, 2014 21:27 |
|
|
SPafi
a fórum lelke
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 6360 Tartózkodási hely: Budapest
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
cargo írta: Üdv ismét! 1. Az NE5534 műveleti erősítő 1-es, 5-ös és 8-as lába offszet és frekvencia kompenzációra szolgál (közéjük kötött kondenzátorral és potival). Ha nem akarok kompenzálni semmit akkor ezeket a lábakat a kész áramkörben hagyhatom-e a levegőben lógva?
2. A kétszeres műveleti erősítőknél (pl. NE5532) létezik-e az áthallás jelensége? Gondolok itt arra, hogy pl. egy hangfrekvenciás előerősítő fokozatban a bal csatorna jelét (nagy erősítésnél) lehet-e hallani a jobb csatornán is? Igen és igen. Van áthallás, de nagyon gyenge.
|
vas. szept. 30, 2012 21:22 |
|
|
cargo
ezüst tag
Csatlakozott: szomb. dec. 24, 2005 1:55 Hozzászólások: 81
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
Üdv ismét! 1. Az NE5534 műveleti erősítő 1-es, 5-ös és 8-as lába offszet és frekvencia kompenzációra szolgál (közéjük kötött kondenzátorral és potival). Ha nem akarok kompenzálni semmit akkor ezeket a lábakat a kész áramkörben hagyhatom-e a levegőben lógva?
2. A kétszeres műveleti erősítőknél (pl. NE5532) létezik-e az áthallás jelensége? Gondolok itt arra, hogy pl. egy hangfrekvenciás előerősítő fokozatban a bal csatorna jelét (nagy erősítésnél) lehet-e hallani a jobb csatornán is?
|
vas. szept. 30, 2012 19:32 |
|
|
cargo
ezüst tag
Csatlakozott: szomb. dec. 24, 2005 1:55 Hozzászólások: 81
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
Köszi a választ Spafi! Már megvan hozzá az opa ic, egyenlőre azzal építem majd meg. Viszont a slew rate-je és a torzítása elég jó az adatlap szerint. A gyakorlatban pedig majd kiderül mennyire jelentős ez a zaj bár az biztos, hogy a felvételi lánc leggyengébb eleme nem ez az ic lesz.
|
szer. júl. 27, 2011 22:45 |
|
|
SPafi
a fórum lelke
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 6360 Tartózkodási hely: Budapest
|
Re: Műveleti erősítős kapcsolások
Nincs vele kifejezett baj, csak az OPA134 feszültségzaja nem igazán kicsi, 8 nV/sqrt(Hz). Az SSM2017 csak 1, és még az NE5534 is 3,5.
|
szer. júl. 27, 2011 21:35 |
|
|
cargo
ezüst tag
Csatlakozott: szomb. dec. 24, 2005 1:55 Hozzászólások: 81
|
Műveleti erősítős kapcsolások
Sziasztok! A rádiótechnika 2000/1-es számában szerepel a következő kapcsolás: http://i1207.photobucket.com/albums/bb4 ... icpre1.pngez egy mikrofon előerősítő lenne, amit meg szeretnék építeni csakhogy a benne lévő SSM 2017 tipusú műveleti erősítő már nem beszerezhető ami még önmagában nem lenne baj, csakhogy ennek a tipusnak volt egy olyan jellegzetessége, hogy az erősítést az 1es és a 8as láb közé kötött potenciométerrel lehetett szabályozni. OPA 134-el szeretném helyettesíteni ezt az IC-t. Kicsit átszerkesztettem a kapcsolást, hogy továbbra is egy mono potival lehessen az erősítést szabályozni. Habár így két darab opa-ra van szükség de ez nem túl nagy érvágás. A kérdésem pedig az, hogy ezzel a kapcsolással így minden rendben van-e? Bonyolultabb áramköroket még nem terveztem ezért lehet, hogy vétettem egy-két hibát. az én verzióm: http://i1207.photobucket.com/albums/bb4 ... icpre2.png
|
szer. júl. 27, 2011 4:49 |
|
|