Szeptember közepén az ABB Magyarország munkatársai a LIFE Saker Roads kerecsensólyom-védelmi program keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vezetésével Jászberény mellett, a parlagi sasok élőhelyén vállaltak önkéntes munkát, melynek célja a középfeszültségű oszlopsorok ragadozómadarakra gyakorolt hatásának felmérése volt.

A Jászberénytől mintegy 7 km-re, a Jászárokszállásra vezető út mellett felépült Sasközpont a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Jászsági Madárvédelmi Területen található, jelenleg itt él az ország egyik legsűrűbb költő parlagisas-állománya. A térség fontos telelőhelye is a ragadozómadaraknak, köztük a parlagi sasoknak is.

Az MME felméréseinek eredményei alapján a hazánkban évente áramütés miatt elpusztuló madarak száma tízezres nagyságrendűre tehető, a természetvédelmi kár pedig meghaladhatja az évi egy milliárd forintot. A rendszeres áldozatok között fokozottan védett madarak is előfordulnak, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kuvik, a szalakóta, vagy a kék vércse.

Az ABB önkéntesei először előadást hallgattak meg az MME szakembereitől a parlagi sasokról, a jászsági Európai Uniós védettséget élvező Natura 2000 élőhelyekről, az áramütés madarakra gyakorolt hatásairól, a megelőzés érdekében tett védelmi intézkedésekről, a Sasközpont működéséről és a kerecsensólyom védelmét célzó, Saker Roads LIFE programról. Ezt követően bemutatókon vettek részt a terepi felmérés módszertanáról, és hogy kereső kutyák segítségével hogyan derítik fel az áramütött madarakat az MME szakemberei.

Az önkéntesek kisebb csapatokban, 3 km-es szakaszokon ellenőrizték az elektromos oszlopokat, majd a bemutatókon elhangzott és meghatározott irányvonalak mentén dokumentálták az adatokat. Az adatok összesítése még zajlik, azonban annyi már most is bizonyos, hogy az MME párhuzamosan zajló saját felmérésével együtt 8-900 oszlopot ellenőriztek, ebből nagyságrendileg 350 oszlopot az ABB önkéntesei vettek szemügyre. Több más faj elpusztult egyedei mellett két fokozottan védett parlagi sast is találtak a felmérők, így maguk azonosíthatták a nem megfelelően kezelt oszlopok, veszélyes konstrukciók következményeit.

A felmérések eredményeit felhasználva az áramszolgáltatók, az MME, valamint a területileg illetékes Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei együtt dolgoznak, hogy mely szakaszokon a legindokoltabb az oszlopsorok madárbarát szempontok szerinti felújítása, karbantartása. A hétvégén talált két parlagi sas tetem apropóján az MME is kezdeményezi a szolgáltatónál az érintett helyek kezelését.

Azért, hogy minél kevesebb madár szenvedjen áramütést az ABB által forgalmazott, kiegészítőivel madárbaráttá alakítható oszlopkapcsoló nyújthat segítséget. Ezeket a készüléket a vállalat a társ cégekkel együtt kialakított madárvédelmi megoldásokkal kiegészítve kínálja a hagyományos, veszélyes oszlopkapcsolók kiváltására.

„Az ABB Magyarország – az ABB stratégiájának megfelelően – a fenntarthatóságra legnagyobb hatást gyakorló területekre összpontosít, melynek része, hogy a Föld erőforrásait a jövő generációi számára is megőrizzük. A természetvédelem a világ fenntartható fejlődésének kulcsa. Tudatosan törekszünk arra, hogy vállalati programjainkat a fenntarthatóságot és a természeti erőforrások védelmét szem előtt tartva tervezzük és valósítsuk meg, ezzel aktívan hozzájáruljunk a környezet, ez esetben például a madarak védelméhez”

– mondta el Sebestyén István, ABB Country Holding Officer.

Az 1974-ben alakult MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), mára Közép-Európa egyik legnagyobb, politikától független civil összefogásból indult társadalmi szervezete. Az áram és madarak kapcsolatát aktívan 2003-tól vizsgálja, ekkor indult meg országszerte az adatgyűjtés a középfeszültségű oszlopok és légvezetékek madarakra gyakorolt hatásáról. Ma már a lakosság is bekapcsolódhat a madarak áramütése elleni munkába.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!