Óvatos duhaj

Kettős megítélése van a hétvégén zajlott kiállításnak. Egyik oldalon a kiállítók és a szervezők vannak, másikon pedig a látogatók. A látogatók további két csoportra oszthatók: érdeklődők, akik között laikusok és megszállottak (öreg motorosok) egyaránt vannak, valamint a szakmai közönséget képviselő sajtó, akik szájából vagy tollából javarészt pfujolás árad.

Ha lúd, legyen kövér?

Lássuk csak, miből kellett várat építeni?! Sovány vigasz tudom, de a sokat emlegetett válság legmélyebbre a gépjármű kereskedelemben érintett cégeket húzta az elmúlt évben. Ezen belül a motoros szegmens egy nagyon érzékeny terület, ez gondolom triviális. Persze az építőipar és az egyéb kereskedelmi ágazatok is erősen érintve vannak a Felszámolók Országos Egyesületének tájékoztatója szerint. De ha ők kiállítanak (lásd: Construma), mi motorosok miért böjtöljünk? Röpke fejszámolás által arra a következtetésre jutottam, hogy ha 2009 év elején még csak 15 000 cég állt felszámolás alatt, jelenleg pedig 40 000 cég szénája áll trágyamód, akkor huszonötezer céggel kevesebb van most, mint egy évvel ezelőtt. Ettől kezdve számomra nem kérdés, hogy kell-e motorfesztivál vagy nem, mert amondó vagyok, hogy ha megvan a hajlandóság a kínálati oldalon, lesz érdeklődés a keresleti oldalon az tutkeráj.

Így is volt. A három nap alatt 23 ezer érdeklődő látogatta meg a dzsemborit. Annak ellenére, hogy kisebb területen zajlott a kiállítás és pont egy időben a Carstyling Tuning Show-val, van okuk az elégedettségre a szervezőknek. Önálló identitású motorkiállítás ritka esemény mostanság a környező országokban, hiszen ha volt is ilyen rendezvény valahol, akkor azt – költséghatékonysági okokból – autósokkal karöltve hozták össze.

Importőrből kevesebb volt, kereskedőből több

Akinek tavaly hiányérzete volt, azt idén nem kárpótolták minden szempontból. A Harley-Davidson épp hogy csak ott volt, semmi parasztvakítás. A Triumph, Bimota, Malaguti, Keeway márkák a távolmaradás mellett döntöttek és a Közlekedési Múzeum sem jelent meg, de a BMW és a Kawasaki megjelenése sokak szívébe örömöt lopott. Jó volt mustrálni a K-sorozat minden tagját, és a nagy tudású S 1000RR mindenkit ámulatba ejtő formai és műszaki zsenialitásait. Tetszett a Kawa Z ezrese. Megcsodálhattuk azt a fejidomot, aminek köszönhetően olyan a moci, mint egy lesben álló, éppen támadni készülő fenevad. Egyel tovább lépve a furcsa kinézetű túra-enduró pislogott rám. Méltatlankodva néztem a Versys csúnyácska lámpáját, és azt mondtam magamban: „…na, jó adok neked egy esélyt”.

A Hondánál könnyen kiszámítható volt, hogy melyik motornál fognak a legtöbben kéjsóvár tekintettel „háztűznézni”. A fehér VFR 1200-as néma kiáltása volt a leghangosabb a VT 1300 CX mellett, hiszen mindkettő esetében olyan kuriózummal álltunk szemben, aminek megtekintése után már alig várjuk a vallatást.

Az olasz motorokat összefogó képviselet egy hatalmas standon mutatott be 6 márkát és hirdette bicikli beszámítási akcióját. Az itt piedesztálon álló masinák közül az MP3-as Hibrid vitte a prímet.
Igazolatlan távollét jár két újoncnak: az 1200-ek osztályából hiányzott a Ducati Multistrada és a Yamaha Super Teneré, melyek a BMW R 1200GS kihívói.

Csalódottságunkban vigasztalást nyújthatott Tom White Rockabilly Show-ja, vagy a Talmával készített közös fotó, de egy valaminek a hiányát semmi sem pótolja. Mégpedig a csajok sokaságát, ami jelen esetben mérce alatti volt. Itt-ott lézengtek csak lányok, ráadásul felháborítóan konszolidált konzumruciban, noha szerintem jogos elvárás a szexi csajok vég nélküli hada egy ilyen eseményen, akkor is, ha a válság gyötör mindenkit, nem?! Fájó pontja a szűkös keretnek – többek között – ez volt, ugyanis egyetlen standnál fordultak csak elő félmeztelen lányok, motoros légzsák promó kapcsán.

Maradjunk a kaptafánál

A felszereléseket és kiegészítőket bemutató termék skála bizalomgerjesztő volt. Bőrruhát százezer alatt, textil dzsekit és robogós sisakot már tizenötezerért lehetett venni. Továbbá motor-teljesítménymérésre is lehetőség volt a MAMI kamionban, mellette pedig a Safety Hungary, valamint a Motoros Akadémia mesterei tartottak hatásos bemutatót és gyorstalpalót a szakszerű motorkezelésről.

A sikert a lehetőségekhez kell viszonyítani, úgy gondolom, mert az előző évek számadatai csak egy adott kontextusban válnak hiteles mutatókká. A válság előtti évek 40 ezres látogatói száma valóban visszaesett, de ez egy több tényezős egyenlet eredménye. A standok mérete, a kiállítók száma pedig mind piacfüggő részlet. Az őszinte vallomásokból kiderült, hogy az idei év túlélése az elsődleges célja mindenkinek. Ha ezt sikerül teljesíteni, akkor a 10. kiállítást megkönnyebbülten és méltán fogják ünnepelni a most fogcsikorgatva mosolygók.

Addig is: Széles utat és olcsó benzint mindenkinek!