Viszlát, repedés!

Bármilyen óvatosan is vezet valaki, elkerülhetetlen, hogy egy másik autó által felvert kő ne okozzon valamilyen sérülést a karosszérián vagy az üvegek valamelyikén. A lemezhiba legfeljebb esztétikai szempontból zavaró, a kráteres, megrepedt szélvédő viszont közlekedésbiztonsági szempontból is rossz. Egyrészt ha a látómezőben van a hiba, elzavarják az autót a műszaki vizsgáról, másrészt éjszaka kellemetlen fénytörés zavarhatja meg a vezetőt a koncentrációban. Mi a megoldás? Csere? Nem feltétlenül.

A kavicsfelverődés jellegzetes nyoma egy tányérszerű lyuk vagy egy girbegurba repedés. A becsapódás az esetek zömében csak akkora erejű, hogy a többrétegű szélvédőnek legfeljebb a felső (külső) “héja” nyílik meg, az alatta lévő rétegek nem. Ezekben az esetekben vegyük az irányt egy szélvédő-javító felé, ugyanis szinte biztos, hogy orvosolható a baj. Pozovecz Gábor már tíz éve foglalkozik kőfelverődések okozta sérülés helyrehozatalával, műanyag sátrát bárki megtalálhatja az egyik budaörsi bevásárlóközpont parkolójában.

Mint mondja, nagyon fontos, hogy minél hamarabb nekiálljon a munkának, ugyanis a kosz és a résbe bejutó nedvesség a javítás legnagyobb ellensége. Előbbit esetleg ki lehet fújni, de a víz legfeljebb melegítéssel távolítható el, viszont a forró levegő hatására tovább nőhet a repedés. Ha nem tudunk gyorsan a javítóhoz gurulni, ragasszuk le a repedést valamilyen ragasztószalaggal, ami megakadályozza a szennyeződés bejutását. Az idő mellett a hiba nagysága is lényeges: 40 cm-nél hosszabb rések betömésére nem szokott vállalkozni. A kráterszerű lyuk rendbetétele kevésbé macerás, akár több hetes, hónapos kavicsnyomot is eltűntet.

Az első lépés, hogy az autót árnyékba viszi, ugyanis a javításhoz használt anyag UV-fényre köt. Minden munka a tisztítással kezdődik, amihez spéci folyadék kell. Ha repedésről van szó, annak végét meg kell fúrni, hogy ne húzódjon tovább. Ehhez gömbkarbid fejes, a fogászatban használt fúrót alkalmaz a mester. Azért nem gyémántból készül a cserélhető fej, mert akkor hűteni kellene (vízzel), ez pedig ennél a műveletnél nem lehetséges. A szerszámkészletben van még néhány fogászati kaparó eszköz, ezeket a tisztításhoz kell bevetni. A kifúrt lyuk fölé tapadókorongos szerszámot illeszt, amelynek egyik végén van az a felületre szilikonos gumival illeszkedő töltőcső, amelyből egy csavaros nyomó fej segítségével éppen a kitágított területre folyik a műgyanta. Ez az anyag a javítás egyik kulcsa; sokfélét lehet kapni, egy jobb minőségűből 5-6 ml 5000-6000 forint körül kapható, ez az adag munkamennyiségtől függően 3-5 napig elég lehet.

A folyékony töltet szépen végigáramlik a repedésen. Ügyelni kell arra, hogy a munka e stádiumában semmiképp ne érje nap a műveleti területet, különben a fény hatására “útközben” megköthet a gyanta, s nem tölti ki rendesen a rést. Az ilyen malőr ellen be lehet vetni melegítő eszközt, amivel belülről kell hevíteni az üveget, s így újból megnyitható a rés. Van olyan eset, amikor kívülről kis gyantacsíkokat fecskendez a felületre, hogy garantáltan teljes legyen a fedés. A műgyanta fénytörési mutatója megegyezik az üvegével, ezért száradás után nem látszik. Igaz, maga a repedés helye nem tüntethető el teljesen, de csak annyira marad meg, hogy bizonyos szögből feltűnhet: az adott részen bizony történt valami.

Ha kész a betöltés, jöhet a felületi kezelés, majd a szárítás: ekkor már kell a nap vagy az UV-lámpa, ami néhány perc alatt keményre szárítja a tölteléket. Végül políroz a szakember, majd – a nagyjából 20-25 perces teljes művelet után – lehet a kasszához fáradni; egy 10-15 cm-es repedés javítása 7000-8000 forint körüli összegbe kerül. Ez nem kevés pénz, de ha figyelembe vesszük az új szélvédők több tízezres költségét, arányosnak mondható.