Amikor még megvolt Damon Hill

Bernie Ecclestone GP-futamot akart rendezni a vasfüggöny mögött. Punktum. Ötlete, hogy a száguldó cirkuszt egy szocialista országba vigye, őrültségnek tűnt. Az elmúlt 25 év azonban őt igazolta, hiszen a Hungaroringet ma már a világon mindenütt a patinás versenyhelyszínek között tartják számon.

Szóba jött Kína, Jugoszlávia – Magyarország neve 1983-tól lebegett az esélyes országokéval egyetemben a kalapban. Nem a jelenlegi helyszín volt érdekes a nagyúrnak: a Városligetben, sőt a Népligetben szerette volna látni a száguldó cirkuszt. Végül 1985 szeptemberében a szerződés megkötésekor eldőlt: Mogyoródon építenek új pályát. Tervezését az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei, Papp István és Gulácsi Ferenc végezték, úttörőként felhasználva az akkor még gyerekcipőben járó számítógépes tervezést. A pályát 1985. október 1-jén kezdték építeni, és rekordidő – 8 hónap – alatt készült el. A megnyitó 1986. március 24-én, a Drapál János-emlékverseny volt. 1986. augusztus 10-én volt az első F1-verseny, amelyen majd’ 200 ezer néző volt jelen. A futamot Nelson Piquet nyerte Ayrton Senna és Nigel Mansell előtt.

A Hungaroringet kétszer építették át: először 1989-ben, ami egy kisebb módosítás volt (a hármas sikánt elvették), majd 2003-ban, az előzések megkönnyítése érdekében, amikor a célegyenes utáni 1-es és a 13-as kanyart lejjebb tették, és hosszabb egyenest építettek helyette. Az átépítések miatt a pálya hosszúsága először 4014-ről 3975 m-re csökkent, de 2003-ban elérte a mostani 4381 méterét.

Forró és poros: a versenyzők szerint ezek a kulcsszavak jellemzik a Hungaroringet. Mivel a Magyar Nagydíj mindig nyáron, augusztusban van, a versenyek idején ritkán tréfál meg minket az eső. A por az idény kihasználatlan részében kerül az aszfaltra, főként a pálya környékén található homokos talaj miatt. E jellemzők miatt az előzés meglehetősen ritka, a futamot a Monacói Nagydíjhoz szokták hasonlítani, ahol sok a szűk szakasz és az éles kanyar. Ettől függetlenül a pilóták nagy része szívesen versenyez itt.

1986: Piquet, Williams-Honda

A Magyar Nagydij volt az 1986-os világbajnokság tizenegyedik futama, amelyet augusztus 10-én rendeztek meg. Az új pálya első pole pozícióját Ayrton Senna szerezte meg a Lotus-Renault-val, mellőle honfitársa, Nelson Piquet indulhatott, míg a második sorba a pontversenyt vezető Nigel Mansell és Alain Prost sorakozott fel. Mivel az első hungaroringi verseny elérte a kétórás limitet, egy körrel meg kellett rövidíteni a versenytávot. Piquet, Senna sorrendben futottak be a célba Mansell előtt, tiszta brazil győzelem született, bár eltérő autóval.

1987: Piquet, Williams-Honda

A verseny hétvégéjén Ayrton Senna közölte csapatával, a Lotusszal, hogy a következő évtől nem marad náluk, és a McLarenhez igazol Alain Prost mellé. A Ferrari igen erős volt egész hétvégén, az időmérőn mégis a williamses Nigel Mansellé lett az első rajtkocka, Gerhard Berger a második lett a Ferrarival, Piquet a harmadik. Ám Mansell pechére pár körrel a leintés előtt elvesztette autója jobb hátsó kerekét rögzítő csavarját, így feladta a futamot. A győzelem így Piquet ölébe hullt, akit Senna és Prost követett a dobogós helyeken.

1988: Senna, McLaren-Honda

Az első helyről Ayrton Senna indulhatott Nigel Mansell előtt, míg Alain Prost csak a kilencedik pozíciót szerezte meg az időmérőn. A rajtot Mansell jobban kapta el, de Senna az első kanyar előtt visszaelőzte. A bárányhimlős brit egy ideig üldözte a brazilt, de megcsúszott, visszaesett, majd kimerültség miatt idő előtt kiszállt. Prost óriásit harcolt, megelőzte csapattársát, ám a poros íven elfékezte magát, így örülhetett a második helynek.

1989: Mansell, Ferrari

Az átépített pálya Patresének feküdt a legjobban: ő csípte el a a pole-t Williams-Renault-jával. Sajnos műszaki hiba miatt kiállni kényszerült; Senna megörökölte a vezető helyet, ám lekörözés közben feltartották. Ezt ismerte fel Mansell, aki a 12. helyről feltörve végül mindkettőjüket bedarálta, így a brit nyert a Ferrarival. Érdekesség, hogy 13 autó kényszerült idő előtt feladni a versenyt.

1990: Boutsen, Williams-Renault

Williams-dominancia az időmérőn: Thierry Boutsen indult a pole-ból Riccardo Patrese előtt. A rajt Gerhard Bergernek sikerült a legjobban, feljött Boutsen mögé. Senna Prosthoz hasonlóan visszaesett. Később Prost hidraulikai gondok miatt kiállt. Senna szorgalmasan nyomta a gázt, azonban előzés közben összeakadt Nanninivel. A benettonos a sóderágyban ragadt, Senna továbbhajtott és utolérte Boutsent, de megelőzni már nem tudta. A belga versenyző pályafutása harmadik GP-sikerének örülhetett, ráadásul úgy, hogy tulajdonképpen rajt-cél győzelmet aratott. Senna második, Piquet harmadik lett.

1991: Senna, McLaren-Honda

Senna-é a pole, fantasztikus idővel. Patrese, Mansell és Prost mögötte a rajtrácson. Bár Patrese jobban rajtolt, nem tudott az élre állni. Prost motorja a 28. körben meghibásodott, és kiállni kényszerült. Patrese a Williamsszel derekasan küzdött, de nem bírt a brazillal. Cselhez folyamodtak: társával, Mansellel helyet cseréltek, hátha ő fogást talál ellenfelükön, de neki sem sikerült. Senna, Mansell és Patrese maradt a befutó. Csakúgy mint ’90-ben Boutsen, Senna is végig megőrizte vezető helyét a futam alatt. Senna ismét megmutatta trükkösebb énjét: oldalanként eltérő abroncsokat szereltetett fel autójára.

1992: Senna, McLaren-Honda

Patrese (Williams-Renault) első pole pozícióját szerezte, s úgy megrészegült sikerétől, hogy a rajttól fogva vezetett, míg csapattársa, Mansell a McLarenekkel bajlódott. Bergert már a verseny elején megelőzte, Sennával viszont nem bírta tartani a tempót. A futam felénél Patrese megpördült, visszaesett néhány helyet, végül műszaki hiba miatt kiállt.  Mansell ismét nagyot alkotott: a hetedik helyről a másodikig kapaszkodott, ez a vb-címet jelentette számára. Senna óriási előnnyel nyert – besöpörve 35-ik futamgyőzelmét.  A Forma 1-ben szárnyait bontogató ifjú Schumacher hajmeresztő manővert mutatott be: hátsó szárnya letört, autója lerepült az útról, szerencsére megúszta.

1993: Hill, Williams-Renault

Damon Hill első győzelme itt, a Hungaroringen egyben a Williams 69. sikerét is jelentette. A mclarenes Prost a mezőny végéről rajtolt, sebészi vezetésével feljött a 4. helyre, ahonnan kiállni kényszerült szárnyprobléma miatt. Hillel nem bírt senki, megnyerte a futamot Patrese és a ferraris Berger előtt. Érdekesség, hogy Patrese utolsó dobogós helyezését szerezte, majd a visszavonulás mellett döntött. Patreséhez kötődik egy másik történelmi esemény is: 3,2 másodperc alatt hajtották végre kerékcseréjét a Benetton szerelői, ami mindmáig a leggyorsabb. F1-es pályafutása alatt 257 nagydíjra nevezett és 256-on indult el, ami 15 évig rekordnak számított – 2008-ban a brazil Rubens Barrichello döntötte meg.