LED-esnek áll a világ

Korábban az Audi jelentette be extraként rendelhető full LED-es fényszóróit, nemrég a Mercedes is beállt a sorba az új CLS bemutatásakor nem kevesebb, mint 72 lámpácskát építve a luxusbálnába világítórendszerébe. Vajon tényleg a LED-technika a legnagyobb áttörés az autók fénytechnikájában a xenon bevetése óta? Utánajártunk.

Szabad kéz

A fényszórókért felelős szakembereknek sokszor lehetetlennek tűnik a formatervezők által megálmodott apró, trükkös helyekre lámpatestet fabrikálniuk. A helyigény mellett persze az sem árt, ha az eredeti funkciójuknak is megfelelnek, vagyis világítanak. Úgy fest, az űrsebességgel fejlődő LED-technológia az a megoldás, ami felszabadítja kezüket. Minden területen képes előnyhöz jutni a korábbi technikákkal szemben, legyen szó a legmodernebb Bi-xenon fényszórókról vagy az általánosabban elterjedt halogénről.

Félreértés ne essék, korántsem valami új csodáról van szó: a hátsó lámpák esetén már régóta betört a piacra a LED, lassan már csak az autós lapok sárguló oldalain emlékezhetünk az egykor menőnek számító extrára. Ám az autóipar hamar felkapta, majd alkalmazni kezdte termékeiben. Érthető okokból a kísérletező kedv először a harmadik féklámpáknál nyitott utat magának, itt minden különösebb kockázat nélkül vethették be az új technikát – pl. Mercedes -, hiszen a LED-lámpák késlekedés nélkül villannak fel, így ennek gyakorlati haszna megkérdőjelezhetetlen.

Később, ahogy fejlődött a technológia, úgy építkezett a teljes hátsó traktus – a VW konszern használta először, látványos vonalaira mindenki emlékszik az A6-os faráról. A térhódítás oka igazán prózai: 1, biztonságos, a LED előbb képes fényt adni, mint a hagyományos izzók, tehát fékezéskor korábban felvillan a féklámpa. 2, élettartam, karbantartás: a LED-ek élettartama hosszabb az autók várható élettartamánál, jelenleg akár a 100 ezer üzemórát is elérik minden különösebb gond nélkül. 3, a  formai előny: a LED-ekből bármilyen játékos vagy trükkös forma kialakítható, gyakorlatilag nincs megoldhatatlan alakzat többé. Labda a tervezőknél!

Előretörés

Ezekből eredeztethető volt, hogy előbb-utóbb a LED-technika előretör. Jelen esetben ez szó szerint értendő: megjelentek az első fecskék az autók orrán is, nem kevesebbet ígérve, minthogy a teljes fényszóró-egységet kiváltja egy összetett LED-panel. Első körben az úgynevezett nappali menetfények jelentek meg, de a német prémiummárka, az Audi a legutóbbi A8 bemutatójakor bejelentette, hogy szériaérett változatban, ám egyelőre extraként rendelhető az első, teljes egészében fénydiódás lámpatesteket használó rendszer, melyet a Hellával közösen fejlesztettek ki.

Hosszú tesztek sora előzte meg a bemutatót, hiszen a technológia új megoldandó feladatok elé állította a mérnököket.  A próbák zajos sikerrel zárultak, gyakorlatilag hibapont nélkül. A LED fénye nappal könnyebben észlelhető, mint a tompítotté, azonban az energiaigénye alig a tizede, tehát nem mérhető a többlet-üzemanyagfogyasztás – sok autós emiatt nem kapcsolja fel a világítást. Most pedig eljött az az idő, amikor mindez már a fényszórókra is igaz. Energiaigényük alacsony, a fényerejük több mint 90%-ban már eléri a jelenlegi etalon xenon fényszórókét, ráadásul azokhoz hasonló spektrumban sugároznak, azaz fehérhez közel eső tónusú fényt bocsátanak ki.

Az előnyöknek ezzel korántsincs végük: a LED-panelek felépítése jóval egyszerűbb a xenonnál, nincs szükség mechanikus mozgatásra a fényüzemmód váltásához, nem érzékeny a karcokra, sőt a manapság divatos kanyarkövető funkció is megoldható tisztán elektronikus szabályozással – egyszerű vetítőlencséket alkalmaznak. Gyerekjáték a színeket keverni, azaz nagyjából bármelyik ismert szín előállítható segítségükkel. A csúcs azonban a várható élettartam: ebben verhetetlen a LED, nincs több út szélére kényszerítő kiégett izzó. Mielőtt azonban rohannánk a boltba bevásárolni, nem árt tájékozódni a használatot illetően, a jelenlegi KRESZ ugyanis szigorúan korlátozza a beépíthetőséget.

Nem olcsó

Szót kell ejteni hátrányokról is, így igazságos: áruk jelenleg sokszorosa a hagyományos izzóénak, így a megtérülésre kicsit várni kell. A LED sajátosságából fakad, hogy sok hőt termelnek a panelek, tehát nem a fényt adó test, mint az izzószálas társaiknál. Nagyjából azonos hőmérsékletnél lehet garantálni a hosszú élettartamot és a zavartalan működést. A rendszer hőfokát ezért saját ventilátor és hűtőtest tartja kordában. Az Audinál 556 ezer forintba kerül a forradalom, a Mercedesnél sem érdemes akcióra számítani.