Persze nem létszükség a légkondicionáló berendezés, mégis, minden hátrányával együtt, roppant mód meg tudja könnyíteni a forró nyári napokon megejtett utazásokat.
A nagy melegben, árnyék híján bizony az autó, mint fém doboz, könnyedén felforrósodik, s az ajtók nyitásával gyakorlatilag egy finn szaunát megszégyenítő hőmérséklettel kell megbarátkoznunk. A napon felejtett autóban a hőmérő gyakran könnyedén mutat 40, sőt, 50 Celsius fok feletti értéket, ami egyrészt számos bosszúságot okoz, ráadásul nem is túlságosan egészséges.
A klímával pedig orvosolhatjuk a melegség okozta kellemetlenségek javát, menet közben folyamatosan hűthetjük a forróságnak kitett autó utasterének levegőjét. Hogy milyen áron? A klímaberendezések teljesítménye típustól és mérettől függően eltér, azonban jó közelítéssel azt mondhatjuk, hogy néhány kilowattot zokszó nélkül lecsippentenek a motor teljesítményéből. Mindez átlagosan fél literes többletfogyasztással, illetve a rugalmasság csökkenésével jár együtt. Érdemes megjegyezni, hogy nagyobb tempónál a lehúzott ablakok miatt megnövekedő légellenállás nagyobb többletfogyasztást okoz, mint a klíma használata. Cserébe az említettekért viszont kényelmesebben lehet utazni, s egy-egy fontos eseményre, tárgyalásra sem kell átizzadt ingben megérkezni.
Működését tekintve a klíma egyszerű elven alapszik: a párolgás hőelvonással jár, ezt, valamint a nyomásváltozással járó hőmérséklet-változás elvét használja ki a légkondicionáló berendezés, legyen szó az épületekre szerelt klímákról vagy az autókba épített szerkezetekről. Az utastérből a sűrített gáz elvonja a hőt, egy kisebb hűtőn keresztül, amit csöveken keresztül az autó elején található klímahűtőbe vezet. A klímahűtőt a menetszél hűti, itt a gáz leadja a hőt, tágulás közben és a klímakompresszorba ömlik, ami újból összesűríti. A rendszer fő összetevői tehát: kompresszor, kondenzátor, szárítószűrő, párologtató, fojtás és hőcserélő.
Az előnyök és a hátrányok az eddig elmondottak alapján világosak, azonban az okos használatot gyakorta nélkülözik a sofőrök, s a létfontosságú karbantartások is el-elmaradoznak a hanyagság vagy épp a tájékozatlanság nyomán. A légkondicionáló egyébként nem csupán egyszerűen a hűvös levegő záloga, a mai rendszerek a hőmérséklet kontrollálása mellett alacsony páratartalmat biztosítanak (az ablakok párásodása ellen jó fegyver), továbbá szűrik a levegőt a pollentől és a kellemetlen szagok, szennyeződések sem jutnak be az utastérbe.
A modern klímák vezérlése ráadásul már többféle módot ismer, minek köszönhetően 2 vagy 3 teljesítményszinten üzemeltethetjük a klímakompresszort az igényeknek megfelelően. Például gyengébb üzemmódban lassabban hűti le a légkondi az utastér levegőjét, cserébe csak kisebb fogyasztástöbbletet okoz. Egyre több automata modell rendelkezik két- vagy többzónás funkcióval, így a jobb vagy bal oldalon ülők, esetleg a hátsó utasok is kedvük szerint szabhatják meg a körülöttük kialakuló hőmérsékletet.
Fontos tudni, miként kell a légkondicionálót helyesen használni. Amikor odakinn 30-35 fok van, felesleges az automata klíma vezérlőjét 18 fokra állítani. Noha ilyenkor valóban jeges fuvallat a végeredmény, a rendszernek sem egészséges a túlterhelés, az utasokra pedig megfázás vagy tüdőgyulladás leselkedik.
Amolyan ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy a külső hőmérsékletnél maximum 5-6 fokkal szabad hidegebbre állítani a légkondicionálót, s akkor egészségünket és a rendszert sem veszélyeztetjük a túlságosan lehűtött utastér azért is problémás, mert a nagy hőmérséklet-különbség ki- vagy –beszálláskor nagyon megviseli a szervezetet. Emellett törekedjünk arra, hogy a légbefúvók ne közvetlenül az autóban ülőkre fújják a hideg levegőt. Nem csupán nyáron, télen is hasznos lehet a klíma. Persze a hóban-fagyban nem kívánunk még több hideget, páramentesítésre és a levegő állandó páratartalmának megőrzésére kiválóan alkalmas a berendezés.
Persze mint rendszer, a klímaberendezés is igényel bizonyos időközönként beavatkozást, karbantartást.A nyári időszakon kívül is érdemes néhányszor beindítani a klímát, így a kompresszorban megjáratódik a kenőanyag. Emellett a rendszerben némi víz is megmarad, ami kiváló táptalajt ad a penészgombáknak, ha sokat áll a rendszer. A csövek, gumitömítések ugyanúgy, ahogy hasonló alkatrészek esetében, idővel öregednek, állapotuk romlik, aminek következében a klímából szökik a gáz. Mindezt szakszervizben könnyedén megállapítják, s gondoskodnak a javításról.
A legfontosabb azonban, hogy a nyári nagy klímás szezon kezdete előtt ki kell tisztíttatni a rendszert – a gombás és egyéb szennyeződések így eltávolításra kerülnek, s a befújt levegő nem csupán hűs, hanem egészséges és friss is marad. Idővel a légkondicionálóból elszökhet némi gáz, s bizonyos nyomáscsökkenés után már nem tud hideg levegőt produkálni a berendezés. Ilyenkor ugyancsak klímás szakemberhez érdemes fordulni, aki egy feltöltéssel tudja orvosolni a problémát.
A tisztítás otthoni elvégzése mindeközben csábító lehet, ám a nagyobb áruházak polcairól levett szerek minősége nem mindig megfelelő, ráadásul a tisztításban való jártasság hiánya miatt magunk is sok galibát okozhatunk. példának okáért a tisztítószer nem jut el a megfelelő helyre a kellő célszerszám hiányában, s a műszerfal elektromos berendezéseit, a rádiót károsíthatja.
A klíma tehát jó szolgálatot tesz, ám a hosszú élettartam megköveteli a karbantartást, a tisztítást és a feltöltést, míg egészségünket az ésszerű használattal óvhatjuk meg. A nagy tavaszi felkészítésből épp emiatt a klíma se maradjon ki.
Forrás: Autó Pult