Néhány tipp, hogyan fogyasszon kevesebbet az autód

Magyarországon 14,8 év a személyautók átlagos kora és rengetegen használnak 1,3-1,6 literes, szívó benzinmotorral szerelt típusokat, mondjuk Suzuki Swiftet, Opel Astrát vagy Ford Focust, amelyek városban, átlagosan 7-9 litert fogyasztanak száz kilométeren. Az alábbi módszereket kombinálva ezek az értékek akár 2-2,5 literrel csökkenhetnek, ami látványos megtakarítást jelent a mostani üzemanyagárak mellett.

A magyar autóállomány közel harmadát kitevő dízelek fogyasztását nem befolyásolja ilyen nagy mértékben a vezetési stílus és a használat egyéb körülményei, bár a motor élettartamát igen. A néhány százaléknyi benzin-elektromos hibrid, valamint a most még nagyon ritka villanyautók esetében többnyire éppen a városi használat a leggazdaságosabb. Ennek magyarázata, hogy főként az elektromos autóknál az egyenletes nagy terhelés és kevés kigurulás-fékezés, tehát az autópályán megtett kilométerek, illetve az utastér intenzív fűtése/hűtése csökkentik a hatótávot.

Karbantartás, ellenőrzések

Egy korábbi felmérés szerint a magyar autók hetven százaléka alacsony abroncsnyomással közlekedik, mert sokan csak félévente, a téli és nyári garnitúrák cseréjekor ellenőriztetik őket. Az autógumi nyomástartása nem tökéletes, a használat és állás során folyamatosan ereszt egy kicsit, nem árt havonta-kéthavonta ellenőrizni a benzinkúti kompresszornál. Az előírthoz képest negyven százalék nyomásvesztés önmagában tizenöt százalékot dobhat az autó fogyasztásán, mert a félig leeresztett kerekek gördülési ellenállása és zaja nagyobb, rosszabb a tapadásuk, hamarabb elhasználódnak. Az autókhoz előírt nyomásértékeket általában a vezetőoldali ajtókeretre, a B-oszlop (az első ajtók mögötti karosszériaoszlop) tövébe ragasztott matricán közlik a gyártók, de az egy- vagy többszemélyes használathoz tartozó értékek szerepelnek a kezelési útmutatóban, illetve megtalálhatók az interneten.

Egy belső égésű motor optimális működéséhez tiszta levegő- és olajszűrőre, illetve az előírt minőségű motorolajra van szükség. Ha ezeket rendszeresen, tehát évente vagy 10-15 ezer kilométerenként lecseréltetjük, nem csak deciliterekkel csökkenthetjük az autó fogyasztását, de a motor élettartama is hosszabb lesz. A helyzet hasonló az akkumulátorral is: ha a hideg napokon nehezen forgatja az önindítót, ellenőrizzük az állapotát, ha menthető, töltsük fel. A nyitott rendszerű típusokban ellenőrizzük az elektrolitszintet és visszaszereléskor tüntessük el az oxidációt (rozsdát) az akkusarukról. Amikor viszont ezek nem oldják meg a problémát, cseréltessük ki az akkut, ezzel is tehermentesítjük az autó elektromos rendszerét és végső soron a motort. A helyzet hasonló a katalizátorral, a dízelek részecskeszűrőjével, illetve a teljes kipufogórendszerrel, hiszen ha ezek elhasználódnak vagy sérültek, az szintén rontja a motor működési feltételeit és azonnal nőni fog a fogyasztás.

Sokan soha nem ellenőriztetik az autó fékrendszerét, pedig azok két műszaki vizsga közt is szorulni kezdhetnek, márpedig ez és a kerékcsapágyak lógása, berágódása rettentően megdobhatják a fogyasztást, miközben csak a gyengébb autókon könnyű észrevenni a lappangó problémát, esetleg a végstádiumban, amikor már morog is a csapágy. A csere a tucatautókon legfeljebb 100-120 ezer forint, de ilyesmire ritkán van szükség, ezen sem érdemes spórolni.

A prémiumbenzin használatától önmagában ne várjunk jelentős fogyasztáscsökkenést, de ügyeljünk arra, hogy mindig ellenőrzött minőségű, az autóhoz előírt típusú (jellemzően 95-ös oktánszámú) benzint tankoljunk. A korszerű, E10 szabványnak megfelelő (tíz százalék bioetanol-tartalmú) motorbenzinek eltarthatósága három hónap, ezért nem érdemes ezzel teletankolva hosszan tárolni az autót.

Hidegindítás, motormelegítés, dugóban araszolás = pénzégetés

A mindig hidegen használt, majd a bemelegítési fázisban leállított motorból soha nem párolog el teljesen a kenőanyagba jutó környezeti nedvesség, ezért az olaj hamarabb kezd savasodni és gyorsabban veszít kenőképességéből, ami fokozza a motorkopást és a lerakódásképződést. Tévhit, hogy indítás után várni kell néhány percet és alapjáraton melegíteni a motort, mert fokozatosan növelt terhelés nélkül fölöslegesen elnyúlik a bemelegedés. Ilyenkor tulajdonképpen az utcát fűtjük és nem csupán az autó károsanyag-kibocsátása lesz magasabb, de akár száz kilométerenként egy-egy litert is elpazarolunk a rituáléval. Gyorsabb és kíméletesebb módszer, ha az első reggeli indítást követő fél percen belül útnak indulunk, majd eleinte kis terheléssel, de a magas fordulatszámot is kerülve tesszük meg az első kilométereket. Így 1500 és 2500/perc tartományban autózva a lehető legrövidebb időn belül bemelegítjük a motort. A folyamat nem ér véget azzal, hogy a vízhőfok-jelző mutatója elhagyja az alsó tartományt, hiszen a motorolaj ekkor még nem éri el üzemi hőfokát, általában további fél órára van szükség a teljes bemelegedéshez.

A hideg motor-magas fogyasztás csapdából segíthet kikecmeregni, ha olyan módon tervezzük meg a napi autós útjainkat, hogy azok egyetlen hosszabb útvonalra essenek. Így összességében kevesebb időt töltünk majd a forgalomban, ráadásul legfeljebb egyszer indítjuk be hidegen az autó motorját, és úgy jutunk a munkahelyünkről a boltba, onnan a gyerekért, végül haza, hogy nem hűl vissza a motor, így nem égetünk feleslegesen üzemanyagot az ismételt bemelegítéssel. Talán ez a legnehezebben megfogadható tanács, de ha csak száz kilométereként egy litert spórolunk a körjáratos autózással, az havonta akár 4-5 ezer forint megtakarítást jelenthet önmagában.

Néhány évvel ezelőtt állandó dugók alakultak ki délután a Gellérthegyen, a Kelenhegyi úton, mert a Waze közösségi navigációs alkalmazás oda terelte a Hegyalja út forgalmának egy részét. Később a helyiek tiltakozásának hatására tekertek egyet az algoritmuson és a forgalmi rendet is úgy változtatták meg, hogy kevésbé tűnjön ideálisnak rejtekúton átkelni a hegyen. Mivel az utóbbi tíz évben 300 ezerrel nőtt a Budapesten és Pest megyében nyilvántartott személyautók száma, és sokkal többen ingáznak a város pereméről mint korábban, érdemes alternatív útvonalakat és időszakokat keresni a napi közlekedéshez, mert a dugóban araszoló autó indokolatlanul több üzemanyagot éget el, mint az, amely lehetőleg megállások és elindulások nélkül képes menni. Ez röviden azt jelenti, hogy az autó kevesebbet fog fogyasztani, ha olyan utakon használjuk ahol nincsenek akadályok, kevesebb a közlekedési lámpa és ritkábban alakulnak ki dugók.

Könnyű láb, könnyű autó

Az elindulást követő intenzív gyorsítások, az alacsony sebességfokozatban magas fordulatszámon pörgetett motor mind növelik az autó átlagfogyasztását. E helyett érdemes a motor karakterisztikáját kiismerve a lehető leghamarabb felkapcsolni abba a fokozatba, amelyben rángatás nélkül képes gyorsítani az autó és tartani a forgalom ritmusát. Fontos persze, hogy ne erőltessük a motort alacsony fordulaton magas fokozatban gázadással, mert a nyomatékterhelés károsítja a forgattyús részt.

Amikor tehetjük, kerüljük a nagy fékezéseket is, hiszen a lassításhoz sokszor elég egyet visszabökni a váltón, majd a motorfékre bízni a sebességcsökkentést. Ilyenkor a kézi váltóval szerelt autók üzemanyagellátása átmenetileg szünetel és csak akkor indul el ismét, ha üresbe kapcsolunk, majd a fékre lépünk, esetleg ismét gázt adunk. Tévedés tehát, hogy üresben gurulva fogyaszt a legkevesebbet az autó, hiszen ott alapjáraton működik a motor, így kap üzemanyagot. Bizonyos lágy hibrid rendszerű autók motorfék-üzemben visszatáplálnak némi energiát a segédhajtás akkumulátorába, amely éppen a fogyasztás szempontjából legkritikusabb kigyorsítási fázisban segít be a hajtásba. Ezek az általában 48 voltos rendszerek nem képesek önállóan hajtani az autót, de néhány éven belül nem lesz olyan benzines és dízelmotoros típus, amelyből hiányzik ez az olcsó és okos megoldás.

A gyorsítások és lassítások kisimításával minden autó takarékosabbá tehető. Amikor az autó egyenletes sebességgel a lehető legmagasabb sebességfokozatban halad, a motor igénybevétele és ezzel a fogyasztás is a megszokott átlag töredékére csökken, legalábbis ezeken a szakaszokon. Ahhoz, hogy útjaink során ezt a kis terheléssel járó állapotot a lehető leghosszabb ideig fenntartsuk, nem csak a környező forgalmat kell figyelnünk, de a lámpaváltásokat is. Amikor nem jönnek mögöttünk, miközben egy lámpás kereszteződéshez közeledünk, nyugodtan elkezdhetünk motorfékezni, amikor pedig összetorlódó kocsisorhoz érünk, levehetjük a gázról a lábunkat és szintén motorfékkel, majd egyenletesen lassítva használhatjuk ki az autó maradék mozgási energiáját. Aki gyakran közlekedik hegyes-völgyes útszakaszon, az emelkedőmenet előtt a biztonságos határok közt enyhén gyorsítson lejtmenetben. A gravitáció segítségével nyert lendületet dombmászásra használva sokkal kisebb terhelésnek tesszük ki a motort, mint amikor visszakapcsolunk egy fokozatot és rálépünk a gázra, miközben felpörgetjük a motort. Amikor üres az út, hagyjuk fokozatosan visszalassulni az autót a domb tetejéig tartó szakaszon.

Akár egy teljes literrel emelheti az autó fogyasztását és az utastér is zajosabb lesz, ha mindig rajta hagyjuk a tetőcsomagtartót, esetleg ott tároljuk a tetőbokszot két utazás közt, mert otthon nem fér el. A fenti felszerelések jelentősen növelik az autó légellenállását, amely különösen városon kívül, hetven kilométeres sebesség fölött befolyásolja a fogyasztást. Fájdalom, de a helyzet ugyanez a nyitott ablakokkal és a nem gyári kivitelű légterelőkkel, hátsó szárnyakkal és egyéb optikai kiegészítőkkel is. Szintén a garázs, vagy az otthoni tárolóhelyek hiánya kényszerít sokakat arra, hogy rengeteg felesleges holmit, az autó pótalkatrészeit, babakocsit, bútorokat, olajoskannát, esetleg kempingfelszereléseket tároljanak az autó csomagterében, pedig ezek a néhány kilónyi felesleges terhek is növelik a fogyasztást.

A modern kütyük tudatos használata

Sokan gyűlölik, ezért a motorindítás után kikapcsolják, esetleg később a szervizben teljesen kiiktattatják a start-stop rendszert. Az üzemmeleg motort megállás és a váltó üresbe kapcsolása után másodpercen belül automatikusan leállító, majd a kuplungpedál lenyomásakor, illetve a gázpedál érintésekor azonnal beindító elektronika akár tíz százalékot is csökkenthet egy jellemzően csúcsforgalomban használt autó átlagfogyasztásán. A start-stopos autók elektromos rendszere és speciális akkumulátora fel van készítve a gyakori indításokra és leállításokra, ezért a start-stop nem károsítja őket. Rossz hír, hogy a régebbi autóknak nem tesz jót, ha rendszeresen leállítjuk, majd újraindítjuk a motort, mert a hagyományos akkumulátor és önindító hosszabb távon nem bírja a sok indítással járó fokozott terhelést.

A városi közlekedésben kevésbé, lakott területen kívül nagyon hasznos és fogyasztáscsökkentő hatású a sebességtartó automatika, más néven tempomat, amely kis gázadásokkal segít tartani a kiválasztott sebességet. Az újabb fejlesztésű megoldások követőradarral kerülik el a ráfutásos baleseteket és mivel ez az érzékelő elég kiforrott, általában nyugodtan rábízhatjuk magunkat az egyenletes tempójú szakaszokon, persze figyelve a forgalmat.

Bár télen elsősorban párátlanításra használjuk és karbantartási okokból elég, ha hideg időben csak havonta egyszer kapcsoljuk be a klímaberendezést, nem árt tudni, hogy főként a régebbi rendszerek bekapcsolva állandó terhelést jelentenek az autónk motorjának. Több típus esetében fél literrel is csökkenhet a száz kilométerre vetített átlag, ha nem járatjuk feleslegesen a klímát, az utastér fűtését pedig kizárólag a motor veszteséghőjére és a levegőkeringetésre bízzuk. Aki igazán szeret filléreskedni, az ne hagyja bekapcsolva az fűtőszálas ablakfűtést sem, mert meglepően nagy terhelés ez a generátornak.

Ellenséged az SUV

Bár Magyarországon tízből kilencen nem új, hanem használt autót vásárolnak, a városi terepjárók vagyis SUV-k divatja itthon és európai átlagban is katasztrofálisan rontja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást. Ezek a magas építésű autók kicsit olyanok, mintha mindig fent lenne a tetőcsomagtartó és ahogy korábbi cikkünkben írtuk, egy 2019-es kutatás szerint kilométerenként 131,5 gramm összesített széndioxid-kibocsátási-átlagot produkáltak az új hobbiterepjárók, ráadásul ezek a terepen egyáltalán nem használt dömperek akár tíz, húsz százalékkal többet fogyasztanak, mint egy azonos motorral és váltóval szerelt, hasonló méretű hagyományos autó. Erre is érdemes gondolni amikor választunk a kínálatból, mert akár egy kombi, akár egy egyterű, akár egy közönséges ötajtós tucatautó is tökéletesen megfelelhet és garantáltan kevesebbet költünk majd üzemanyagra.

Autómentes napok

A negyedik hullám közepén nehéz pozitív szövegkörnyezetben említeni a koronavírus-járványt, pedig kétségtelen, hogy a tavalyi korlátozások hatalmas átalakulást indítottak a városi közlekedésben, és miközben az üzemanyagok ára a bezuhanó kereslet és a nyersolaj alacsony világpiaci ára miatt a mostani átlag felénél stagnáltak, sokan rájöttek, hogy nem kell mindennap autóba ülni. A Magyar Kerékpárosklub öt mérési pont eredményei alapján azt írta, hogy 2019-hez képest tizenöt százalékkal nőtt a kerékpárral közlekedők száma Budapesten, hiszen közel 2,8 millióan tekertek át ezeken a forgalmas helyeken egy év alatt. Miközben elemzések szerint az üzemanyagok ára még idén elérheti a literenként hatszáz forintos szintet, hideg, száraz időben, főként rövidebb belvárosi távokon szinte minden esetben jobb választás lehet a bringa mint az autó. Csupán hetente egy 20 kilométeres nappal számolva havi 3500-4000 forintot spórolhatunk.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint tavaly februárban, a koronavírus-járvány megjelenésekor még csak százezren dolgoztak otthonról, távmunkában, majd számuk márciusban több mint háromszorosára duzzadt, végül májusban érte el a csúcsot, amikor a foglalkoztatottak mintegy 17 százaléka, vagyis 760 ezer fő volt és éves átlagban is elérte a korábban nem tapasztalt 8,6 százalékot, amely közel háromszorosa a járvány előtti időszak adatának. Idén a helyzet nagyon hasonlóan alakult, közel félmillióan dolgoztak otthonról alkalmanként vagy rendszeresen. Az otthonról dolgozók jelentős része úgy csökkentette üzemanyagköltségeit, hogy amikor tehette, egyszerűen nem ült autóba. Ez a módszer korábban elképzelhetetlen volt, de a járvány az autóhasználati szokásainkra is hatással van, ez visszafordíthatatlannak tűnik.