Ezekre a biztonsági felszerelésekre lesz szükség az új autókban

Az Európai Unióban 2022. július 6. után már csak rendeletben meghatározott, új biztonsági berendezésekkel rendelkező autó vezethető be a piacra. Előzetes statisztikák szerint 2021-ben 19 800 halálos kimenetelű baleset történt az Unió országainak közútjain, ami 5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor 13 százalékkal elmarad a járvány előtti időszak 2019-es adataitól. Az Európai Bizottság célja, hogy a 2020-as helyzethez képest 2030-ra felére csökkentse a súlyos sérülésekkel járó balesetek számát. A járművek alapfelszereltségének kötelező bővítése így nemcsak az autóban ülők, hanem az egyéb úthasználók védelmét is szolgálja. A flottakezelésben piacvezető LeasePlan összegyűjtötte az újonnan gyártott személyautókban és kishaszongépjárművekben nemsokára megjelenő új biztonsági elemeket.

Az Európai Unió hamarosan újabb biztonsági felszerelések meglétét várja el az autógyártóktól. Az Európai Parlament és a Tanács 2019/2144 számú rendeletében szerepel azoknak a berendezéseknek a listája, amelyek nélkül nem lehet az EU-országokban a rendelet életbe lépését követően új járműveket forgalomba helyezni. Az új elvárásokat két lépcsőben vezetik be: 2022. július 6. után az új típusokra vonatkozik az elvárás (tehát a korábban már a piacra bevezetett modellek tovább árusíthatók), 2024. július 7-től viszont már minden új autónak rendelkeznie kell az előírt felszerelésekkel. Nézzük, mire is számíthatunk ezen a téren a személyautók és könnyű haszongépjárművek esetében.

Fejlett vészfékező: A balesetek 90 százaléka emberi mulasztásra vezethető vissza, ezért felmerült az igény, hogy az autók maguktól is képesek legyenek fékezni. A fejlődő technológia lehetővé teszi, hogy az új autótípusokban található vészfékasszisztensek már ne csak konkrét vészhelyzetben, hanem megelőző módon is beavatkozzanak előbb enyhe, majd erős lassítással, ha a szélvédő mögötti frontkamera ütközésveszélyt érzékel. Első körben a rendszereknek az álló objektumokat és járműveket, valamint a mozgó járműveket kell tudniuk felismerni. Két évvel később a gyalogosok és a kerékpárosok felismerése is elvárás lesz. Gázadással és fékezéssel a sofőr felülbírálhatja majd az automatikus vészfékezést.

Vészfékezést jelző lámpa: Az úgynevezett adaptív féklámpa 50 km/óra feletti sebességnél sűrű felvillantással jelzi az intenzív, 6 m/s² feletti lassulást, csökkenti a jármű sebességét, majd a megálló autón aktiválja a vészvillogót, és folyamatos piros fényre vált, amíg a vezető nyomja a fékpedált.

Fáradtságfigyelő: A balesetek jelentős része fáradtságra vezethető vissza, ezért júliustól a gyártóknak a sofőrt figyelő kamerarendszerrel kell felszerelniük az új autókat, amely a szemmozgásból, illetve a pislogásokból következtet a fáradtságra, és figyelmezteti a vezetőt.

Feketedoboz: A berendezés hasonló a repülőgépekben már régóta használt fedélzeti adatrögzítőhöz. Célja, hogy az esetleges balesetek körülményeit minél pontosabb fel tudják deríteni. Az ütés- és tűzálló készülék a baleset szempontjából kritikus információkat tárolja, köztük például a jármű helyzetét, haladási sebességét, a biztonsági eszközök működési adatait az ütközéskor, valamint azt megelőzően vagy a fékpedál és a kormány állását és a biztonsági övek állapotát. Az utastérben zajló beszélgetéseket azonban nem rögzíti. A feketedoboz kikapcsolhatatlan, de egyszerre csak kevés adatot tárol, amit folyamatosan felülír az aktuális menetadatokkal.  Ezek kizárólag közlekedésbiztonsági elemzések céljából adhatók át a hatóságoknak.

Intelligens sebességszabályozó: Az aktív sebességtartó automatika az adott útszakaszra érvényes sebességkorlátozás betartását teszi egyszerűbbé. A jelzőtábla-figyelő frontkamera észleli a tempólimitre figyelmezhető közlekedési táblákat, az autó pedig automatikusan a megadott határra csökkenti a sebességet. A rendszer továbbfejlesztett megoldása a térképadatokat is felhasználja, így már a sebességkorlátozás kezdetére lelassítja az autót a megadott értékre. Az intelligens sebességtartás a motor indításakor aktiválódik, de kézzel kikapcsolható. Biztonsági okból a vezető bármikor gyorsíthat-lassíthat az automatikusan visszavett sebességhez képest.

Aktív sávtartó: Júliustól lesz kötelező az új autókban a sávtartó berendezés. Az eszköz nemcsak észlelni és jelezni tudja a terelővonal irányjelzés nélküli, véletlen átlépését, de a kormány vagy a fékek használatával képes vissza is téríteni az autót a sávba. A sávelhagyásra figyelmeztető rendszernek 65 és 130 km/órás, míg az aktív sávtartó berendezésnek 70 és 130 km/órás sebesség között kell működnie, és legalább 30 centiméterrel a felfestett jelen való áthaladáskor hallható vagy érezhető jelzést adni, illetve visszakormányozni a járművet a felfestések közé. A rendszer felülbírálható, így ha az autó magától menne rossz irányba, a sofőr bármikor könnyedén átveheti az irányítást.

Tolatássegítő rendszer: A rendelet idén nyártól hátsó kamera és/vagy tolatóradar használatát írja elő, ami jelzi a vezető számára a jármű mögötti embereket és tárgyakat. Az észlelés működhet kameraalapú környezetérzékeléssel, ultrahangos vagy radarszenzorokkal, illetve ezek kombinációjával.

Beépített alkoholszonda: Felmerült az indításgátló alkoholszonda kötelezővé tétele is, hogy csökkentsék az ittasan okozott balesetek számát. A rendszer addig nem indítaná el a járművet, míg a vezető nem produkál negatív alkoholtesztet. Az új autóknak egyelőre még nem kell ezzel az eszközzel rendelkezniük, azonban a gyártóknak elő kell készíteniük az új típusokat egy ilyen berendezés fogadására.

Keréknyomás-ellenőrző rendszer: A 2014 novembere óta forgalomba helyezett új személyautóknál az Unió kötelezően előírja az abroncsnyomás-felügyeleti rendszer (TPMS) meglétét. A TPMS jelezi a nagymértékű levegővesztést – ez 10 perc alatt 20 százalékos vagy azt meghaladó nyomásesést jelent –, illetve a 60 percen keresztül, folyamatosan csökkenő guminyomásról is tájékoztatja a vezetőt. A rendszernek 40 km/órás sebességtől az autó végsebességéig működőképesnek kell lennie. Kishaszongépjárművekben idén júliustól kötelező a bevezetése.

Egyéb biztonsági felszereltség: A rendeletben meghatározott további biztonsági előírások között szerepelnek a töréstesztek alapján továbbfejlesztett biztonsági övek, a nagyobb frontális védelmi zóna a veszélyeztetett úthasználók (pl. gyalogosok, kerékpárosok, motorosok) sérüléseinek mérséklésére, valamint a megerősített oldalirányú ütközésvédelem.