Az autóvásárlási szokások Európa-szerte eltérőek, mivel az egyes országokban különbözőek az emberek elvárásai és a vásárlóerő.

A carVertical legfrissebb felmérésében azt vizsgálta, milyen tényezők játszanak szerepet a használt autók vásárlásakor a kontinens országaiban, így Magyarországon is. Hazánkban a kereskedőkbe vetett feltűnően alacsony bizalom is jól mutatja, hogy a határon átnyúló ügyletek térnyerésével egyre fontosabbá vált az autók kártörténetének ellenőrzése, ami a vásárlók bizalmának növelését is segíti.

Ritkábban cserélnek autót itthon, mint a környező országokban

A magyar autóvásárlók közel fele (46,6 százalék) 4-6 évente cseréli járművét, ez az arány több mint tíz százalékkal magasabb a vizsgált országok (Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Csehország, Magyarország) átlagánál. A hazai járművezetők egynegyede (26,1 százalék) 1-3 évente, egytizede (10,3 százalék) 7-10 évente, 4,7 százaléka pedig 10 évnél is ritkábban cseréli autóját, a válaszadók 12,3 százaléka pedig friss autótulajdonos.

Magyarországon az ár a döntő: tízből négy magyar olcsó autót keres

Márkától, típustól, évjárattól és állapottól függően egy használt autó ára néhány száztól több ezer euróig terjedhet. A magyar autóvásárlók számára az ár a meghatározó, a vevők 53,8 százaléka ezt tartja a legjelentősebb tényezőnek a használtautó-piacon történő vásárlásnál. A felmérés szerint a hazai autótulajdonosok jelentős hányada (43,2 százalék) maximum 3000 eurót fizet használt autóért, a vásárlók aránya ebben az árkategóriában Magyarországon magasabb, mint bárhol máshol. A vevők alig több mint egyötöde (21,3 százalék) költ 3-5 000 euró között, 16,1 százalék 5-10 000 euró között, 14,2 százalék 10-20 000 euró között, végül csupán 5,5 százalék engedheti meg magának, hogy húszezer eurónál többet költsön használt gépjárműre.

Egy adott ország gazdasági helyzete hűen tükrözi, hogy a sofőrök mennyit hajlandóak fizetni egy használt autóért. Romániában, Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban a legtöbb vásárló 3000 euróig költ autókra, míg a nyugat-európai országokban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban gyakoribb az 5 000-15 000 eurós kiadás egy használt járműre.

Összefüggések az autó kora, ára, a kilométeróra-csalások és a káresetek között

A carVertical adatai szerint jelentős összefüggések vannak az az autó kora, ára, a kilométeróra hamisított állása és az autó sérülései között. A kilométeróra-visszatekerések egyaránt jellemzőek a legdrágább, 60 000 euró feletti (16,2 százalék), valamint a legolcsóbb, 3000 euró alatti (13 százalék) értékű autókra, de az összes többi árkategóriájú jármű tizedénél is tapasztalhatók kilométeróracsalások.

„A magyar, illetve általánosan a teljes kelet-európai használtautó piac a kilencvenes-kétezres évekhez képest jelentős tisztuláson ment keresztül, a vásárlók tájékozottabbak és tudatosabbak lettek, és a kereskedők között is jelentősen magasabb lett a szakmájukat szenvedéllyel űző, korrekt vállalkozók aránya. – állítja Várkonyi Gábor, autópiaci szakértő. – A kontroll, az elővigyázatosság ugyanakkor alapfeltétele a használtautó vásárlásnak, hiába örömteli a tendencia, a piac egészét nézve sajnos így is pesszimista kép sejlik fel, főleg ami a szakszerűtlen karbantartási gyakorlatot, vagy az igénytelenül javított karambolos autókat illeti. A klasszikus csalások továbbra is jelen vannak, és általánosan elmondható, hogy az olcsóbb, a piac zömét adó, tíz évnél öregebb autók esetében továbbra is súlyos műszaki hiányosságok és átverések tapasztalhatóak a tranzakciók során.”

A cég adatbázisa alapján a hazai autók több mint a felének (57,2 százalék) volt már káreseménye, ezt a jármű ára nem befolyásolja jelentősen, ugyanakkor a 30-45 000 euró (63,3 százalék) és a 15-20 000 euró (62,1 százalék) értékű autók sérültek a legmagasabb arányban. Ennek oka azonban nem feltétlenül az, hogy az olcsóbb autóknál nem történt káreset, hanem hogy ezeknél jóval kevesebb a nyomon követhető kárfelvételi adat.

Bár a használtautó-vásárlásnak szinte minden korosztályú autónál van kockázata, az 1990 és 2021 között vizsgált magyarországi járművek között az 5 évesnél fiatalabbak esetében mutatható ki a legkevesebb visszatekerés, a legtöbb kilométeróracsalás pedig az 1992-1995 között gyártott autókat érinti, ezen járművek 16,8 százaléka tekert órás.

A 2000 előtt gyártott autók káreseteiről nem áll rendelkezésre elegendő információ, de az elmúlt 20 évet tekintve a 2011-2015 közötti járműveknél a legmagasabb a káresemények aránya, az autók több mint felénél történt sérülés (53,7 százalék). A kár értéke nagyban függ a jármű életkorától, azaz minél újabb az autó, annál drágább a javítás.

Használtautó választásakor a legtöbb magyar sofőr a műszaki állapotot, a biztonságot és az árat tartja elsősorban szem előtt, a szén-dioxid-kibocsátás vagy a jármű származási országa a legkevésbé fontos tényező.

„A használtautó-vásárlók minden megkérdezett országban hasonló dolgokat helyeznek előtérbe. A műszaki állapot, az ár és a biztonság Csehországban, Olaszországban és Spanyolországban is a legfontosabb szempontok, ám míg a vásárlók minden országban megbízható autót szeretnének, a prioritásaik és a megfizethető árak eltérőek lehetnek.”

– állítja Matas Buzelis, a carVertical kommunikációs vezetője.

A határokon átívelő tranzakciók elterjedésével még fontosabbá vált az autók kártörténeti előzményeinek ellenőrzése, amely segít növelni a vásárlók bizalmát is. A megfelelő és átlátható adatszolgáltatáshoz ugyanakkor nemzeti és nemzetközi összefogásra egyaránt szükség van, hiszen, ha egy káresemény az adott országban nem kerül be a rendszerbe, az máshol sem lesz lekérdezhető.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!