Itt van az ősz, itt van újra, és vele együtt a fokozott vadveszély az utak mentén. A vadgázolások különösen az éjszakai, hajnali órákra jellemzőek, amikor a nagyvadak – biztonságban érezve magukat – elindulnak búvóhelyeikről táplálékot, vizet keresni.

A vadbalesetek gyakran anyagi kárral végződnek, de esetenként figyelmes és szabályos vezetés mellett is okozhatnak személyi sérüléseket, ezért fontos, hogy az ilyen helyzetek jogi következményeivel is tisztában legyünk. 2023. július 1-től a vadászati törvény változásával módosult a vaddal ütköző gépjármű, illetve a vadásztársaság felelősségi kérdése is, így a korábbi gyakorlattal ellentétben szinte minden esetben a jármű tulajdonosának, illetve üzemben tartójának kell megtérítenie a keletkezett kárt. Az ALD | LeasePlan részletes áttekintést nyújt a megváltozott szabályokról, hogy az autóvezetők felkészülten vághassanak neki az őszi időszaknak.

Útra tévedő nagyvaddal az év bármely szakaszában találkozhatunk, az őszi hónapokban azonban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye. A vadveszélyes utak mentén az illetékes vadásztársaságok erre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ami annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a sebességet, hogy az állat hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Erdős-bozótos vidékeken azonban mindenképpen óvatosan vezessünk azokon az útszakaszokon is, ahol nincs kihelyezve vadveszélyt jelző tábla. Ha vadat látunk, érdemes lassítani, mert viselkedése kiszámíthatatlan, és egyszerre több egyed is megjelenhet, ennek ellenére még lassan közlekedő, sőt akár álló autóba is belefuthat egy megijedt vadállat.

Vadkárok rendezése egykor…

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a polgári törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. Az eddig érvényben lévő gyakorlat alapján veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői – a gépjármű vezetője, illetve az illetékes vadásztársaság is – minden tőlük elvárhatót megtettek annak elkerülése érdekében, vagy mindkettőjük felelőssége megállapítható volt, mindkét fél a saját kárát viselte: a vadásztársaság a vadállományban esettet, a gépjármű vezetője pedig a gépjárműben okozottat.
A sofőr alapesetben akkor volt felelős a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla. Ilyen helyzetekben az adott fél kérhette a másiktól a kára megtérítését, ami alól a gyorsforgalmi utak (autóutak, autópályák) kivételt képeztek, ugyanis ezeken a szakaszokon az autósnak nem kellett vadakkal számolnia, így az itt bekövetkező vadkárokat a vadásztársaság viselte.

…és most

Ez év július 1-jével életbe lépett a 2023. évi XLIV. törvény, amelyben a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításai is megtalálhatók. Ennek értelmében a vadásztársaság ezentúl csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották. Ha ez nem sikerül, akkor a jármű tulajdonosa nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól, sőt valószínűleg a vadásztársaság fog kártérítési igénnyel fellépni. A törvényi változások azt is előírják, hogy gyorsforgalmi utat (autóutat, autópályát) úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne tévedhessen fel, így ezek üzemeltetése nem minősül veszélyes üzemi felelősségnek, vagyis a fenntartónak kell vállalnia a felelősséget az itt elütött vadakért.

Ha megtörtént az elkerülhetetlen

Ha bekövetkezett a vadgázolás, először azt mérjük fel, hogy történt-e személyi sérülés. Amennyiben igen, kötelességünk kihívni a rendőrséget és a mentőket. Ellenkező esetben nem szükséges a rendőri intézkedés, ugyanakkor érdemes lehet helyszínelést kérni, mivel ilyenkor a rendőrök értesítik a vadásztársaságot, és a vétlenség bizonyítása is fontos lehet.

Egy vaddal való ütközés esetén a kár átlagos értéke elérheti akár a milliós szintet is, így mindenképpen érdemes előre gondoskodni a megfelelő biztosításról. Az egyik megoldás erre a töréskárra is kiterjedő, teljes körű casco szerződés lehet, mivel önmagában a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, hiszen az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít. Sok biztosítónál azonban ma már külön vadkárbiztosítás is köthető a jármű kötelező biztosításának kiegészítő opciójaként, amelynek fedezetébe beletartozik a sofőr és az utas esetleges sérülése, az autóban keletkezett kár, valamint az állat elpusztulásából, sérüléséből eredő kár is. Ha rendelkezünk ilyennel, a biztosító a cascóhoz hasonlóan kifizeti a jármű javítását az önrész levonásával.

Fontos, hogy baleset esetén az elütött vadhoz ne nyúljunk hozzá, és ne mozdítsuk el, mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával vagy rúgásával sérüléseket okozhat. Az elpusztult állat tetemét pedig tilos elvinni, az ugyanis a vadásztársaság tulajdonát képezi, így a cselekmény lopásnak minősül. Amennyiben a sérült vad elmenekül, akkor főúton és mellékúton ugyanúgy kell eljárni, mintha az állat ott maradt volna. Saját érdekünkben lehetőség szerint készítsünk fotót, illetve videót a helyszínről, és kérjük meg erre a kiérkező rendőröket is. Autópályán hasznos lehet, ha rendelkezünk menetrögzítő kamerával.

Az ALD | LeasePlan ügyfelei számára a legtöbb esetben a flottaszerződés részét képezi a teljes körű casco biztosítás, illetve az assistance szolgáltatás, mely a nap 24 órájában elérhető baleset vagy műszaki meghibásodás esetén.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!