15 nappal a Hírközlési Törvény hatályba lépése előtt még nem ismert sem a döntéshozók elképzelése, sem pedig a konkrét végrehajtási rendelet tervezete. Ez lehetetlenné teszi a mindenkinek megfelelő szabályozási környezet kialakítása érdekében történő véleményezést az érintettek részéről.
Ha a közeljövőben életbe lépő végrehajtási rendelet túl alacsony részesedést állapít meg az Internet-szolgáltató jutalékaként (az EU gyakorlattól jelentősen eltérő mértékben), amit a távközlési szolgáltató fizet a generált forgalom után, akkor a két szolgáltató nem látja biztosítottnak az ingyenes Internet-hozzáférés fenntarthatóságát.
Ebben az esetben a két szolgáltató több mint 260 ezer regisztrált ügyfele számára megszűnik az ingyenes internetezés, és egyben százezer magyarországi háztartásnak kell lemondania a Világhálóhoz történő csatlakozás olcsó lehetőségéről. A független kutatóintézetek becsléseit figyelembe véve – melyek szerint az ingyenes szolgáltatók 3-5 százalék ponttal növelték a jelenleg 16 százalékos hazai Internet-penetrációt -, összességében 20 százalékkal csökkenhet a hazai netezők száma.
A konkrét számokon túl ez komoly megtorpanást jelent a magyar információs társadalom fejlődésében, és valószínűleg a magyar online piac minden szereplője megérzi majd a piac méretének csökkenését. Természetesen az sem közömbös, hogy így nem kerülhet sor a két szolgáltató által tervezett további több milliárd forintos beruházásra, és az ingyenes hozzáférési pontok további terjesztésére sem.
Mindazonáltal a két szolgáltató bízik benne, hogy a döntéshozók – a magyar internetes társadalom fejlesztése mellett eddigi kinyilvánított szándékaikkal összhangban – olyan döntésre jutnak, ami továbbra is lehetővé teszi az ingyenes internetezést több százezer magyar lakos számára. Ezzel nemcsak az esélyegyenlőséget javítják, de hozzájárulhatnak az online szféra további egyenletes fejlődéshez is.