(Majdnem) 3G mobilhálózat Japán után az USA-ban is

Január 28-án kezdte meg a nagyobb keleti és nyugati parti városokban (többek között Washingtonban, Bostonban és New Yorkban is, a Verizon hálózatának több mint 20 százalékán) a Verizon új mobilhálózata, amelyet a szakértők szerint elvileg nem is lehet igazi 3G hálózatnak tekinteni. A 3G hálózatoknak ugyanis képesnek kell lenniük arra, hogy 144 kbps-os adatátviteli sebességet biztosítsanak akkor is, ha a végkészülék mozgásban van. Ezzel szemben a Verizon Express Network-je ezt a sebességet csak álló terminál esetében képes teljesíteni (a gyakorlatban a felhasználóknak 40-60 kbps-os adatátviteli tempóra kell számítaniuk a Verizon közlése szerint).

Mindazonáltal az új hálózat beindítása jó lehetőséget kínál arra, hogy a felhasználók belekóstolhassanak a ”3G utáni életbe”. A Verizon Kyocera és a Sierra Wireless cégekkel kötött megállapodása révén az új generációs szolgáltatás igénybevételéhez már rendelkezésre is áll kétfajta mobil terminál.

Az egyik a PCMCIA foglalatba illeszthető, tehát noteszgépekben használható 300 dolláros Sierra AirCard 555-ös mobil adatkommunikációra képes modem, a másik pedig a Kyocera 2235-ös típusszámú mobiltelefonja. Ez a modell 80 dollárba kerül, háromsávos, és bár tartalmaz WAP böngészőt, hanghívást, játékokat és prediktív szövegbevitelt is, igazából olyan extrákat (képküldés/fogadás, videótelefon stb.), mint amelyeket a japán NTT DoCoMo által forgalmazott mobiloknál látni, nem képes nyújtani.

A ”mobil forradalom” elmaradását jelzi az is, hogy a szolgáltatás használatáért egyelőre percdíjat kell fizetni, nem pedig az adatforgalom után történik a számlázás, ahogyan azt a GPRS-nél megismerhettük (bár a Verizon Wireless tervezi a kilobyte-onkénti számlázás bevezetését a közeljövőben).