Az európai mobil szolgáltatók az elmúlt esztendőkben több mint 100 milliárd dollárt költöttek a harmadik generációs licenszek, illetve a megfelelő infrastrukturális megoldások megvásárlására, és nem titkoltan azt szeretnék, ha ezen jelentős befektetéseik a lehető legrövidebb időn belül megtérülnének.
A harmadik generációs mobiltelefonos szolgáltatások először Ázsiát, majd Európát kezdték el meghódítani, a közeljövőben pedig várhatóan az Egyesült Államok is sorra fog kerülni. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy még a legkomolyabb 3G múlttal rendelkező ázsiai régióban is csak szórványos a harmadik generációs szolgáltatások elérhetősége.
“Ázsiában a 3G szempontjából valós piacokról tulajdonképpen csak Dél-Koreában, Japánban és Ausztráliában beszélhetünk. Szingapúrban, Hongkongban és Tajvanon várhatóan a közeljövőben indulnak majd az első ilyen új hálózatok, a térség más országai viszont még nagyon messze vannak ettől az új mobilos technológiától” – nyilatkozta az egyik piaci elemző a napokban. Szakértők szerint mind az ázsiai, mind az európai régióban jelenleg az jelenti a legnagyobb gondot, hogy a harmadik generációs készülékekért sokan nem hajlandók 400-600 dollárt kifizetni, mint ahogy az előfizetők nagy része a 3G szolgáltatások árát is túlzottan magasnak találja. Egyesek egyébként úgy vélekednek, hogy a szolgáltatók 2010 előtt nem igazán számíthatnak jelentős 3G bevételekre.