Hazai Internet-hozzáférés: lemaradó ágazatok

Az 5-nél több főt foglalkoztató hazai cégek 82%-a rendelkezett Internet-kapcsolattal 2003 elején. Ez mintegy 10 százalékpontos javulás az előző év azonos időszakához képest. Az Internet-penetráció szintjét tekintve két leszakadó szektor azonosítható, ezek a mezőgazdaság az egész ágazatot tekintve, valamint a vendéglátással foglalkozó vállalkozások köréből a kisebb cégek. A mezőgazdaság elmaradottsága az informatikai eszközökkel való ellátottság, azok használata és az informatikai ismeretek területén kétségkívül jelentősen gyengíti az ágazat versenyképességét, az úgynevezett „abszorpciós” készségét a támogatások fogadására, elszámolására az EU csatlakozást követően.

A következő egy évben a vállalatok további 9%-a készül bevezetni az Internetet. A tervek megvalósulás esetén tízből kilenc cég rendszeresen vagy alkalomszerűen fog csatlakozni a Világhálóhoz, ami megfelel a nyugat-európai átlagos szintnek.

Az Internet-kapcsolatok típusát illetően a másfél-két éve tartó tendenciák folytatódtak: a negyedévben tovább csökkent a kapcsolt vonali dial-up típusú hozzáférések aránya, míg az ISDN alapú technológia lényegében változatlan szinten maradt (az előbbivel a vállalatok 19%-a, az utóbbival 51%-uk csatlakozik a Világhálóra). A széles sávú technológiák – köztük is elsősorban a lényegesen több szolgáltató által kínált ADSL – egyre kedveltebbé válnak nemcsak a lakosság, hanem a vállalatok körében is. Az ADSL és BDSL típusú csomagokra 2002 negyedik negyedévében a vállalatok 17%-a fizetett elő, ami jóval meghaladja az egy évvel ezelőtt a várakozások alapján prognosztizált értéket. Bérelt vonali kapcsolattal 13%-uk rendelkezett, kábel TV hálózaton keresztül 6%-uk érte el a Világhálót.

Az Internet-kapcsolattal már rendelkező vállalatok 27%-a tervezi az Internet-elérés sávszélességének növelését a következő egy évben.

A felmérés 2003. január-februárban zajlott, postai úton teljes körűen megkérdezve az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatokat és létszám és ágazat szerinti bontásban 50%-os mintavételt alkalmazva az 5-50 fős vállalatok esetén. A felmérés kiterjedt egész Magyarországra és érintette az összes gazdasági szektort. A kutatás 1800 darab vállalat válaszain alapul, a méret és ágazat szerinti reprezentativitást a minta megfelelő súlyozásával biztosították.