Lassan terjednek Magyarországon a szélessávú Internet-hozzáférések

Szalay Dorottya, a cég vezérigazgató-helyettese szerint a gyors adatátvitelt lehetővé tevő rendszerek kiépítésére vonatkozó adókedvezmény sem és az infrastruktúrafejlesztésre júliusban meghirdetett pályázat sem hoz esélyegyelőséget a piacra. Szalay megjegyezte: a UPC csatlakozik a Magyar Kábeltelevíziós Hálózatok Szövetsége és a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség által Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszternek elküldött levéléhez (ebben a levélben a szervezetek az említett intézkedések feltételeinek megváltoztatását kérik).

Ezek mellett Mátrai Gábor, a vállalat üzletfejlesztési igazgatója elmondta, hogy a tavaly decemberben meghirdetett 50 százalékos adókedvezményt csak a nyereséges tevékenységet folytató cégek képesek igénybe venni. ˝A szélessávú Internetet fejlesztő beruházók közül a legtöbbnek, így a UPC-nek még nem térültek meg a befektetései, így a kedvezményből sem részesülhetnek.˝ – fejtette ki a cég véleményét Mátrai, aki szerint csak a Matáv képes élni ezzel a kormányzati segítséggel akkor, amikor az aszimmetrikus digitális előfizetői vonal, azaz az ADSL kiépítéséhez adókedvezményt vesz igénybe. Az igazgató tudomása szerint eddig a Matáv 3 milliárd forint adókedvezményben részesült.

Szűcs László, a UPC média- és sajtókapcsolati igazgatója hozzátette, mindezt alátámasztják a szélessávú Internet-kapcsolattal rendelkezők számára vonatkozó adatok is. ˝Tavaly év végén még 33,9 ezer Matáv ADSL előfizető volt és 29 ezren használták az UPC kábeles Internet-megoldását, a Chello-t. Az adókedvezmény révén azonban az idén június végén már a 33 ezer UPC-internetező kétszeresét is elérte a Matáv ügyfélköre.˝ – mondta Szűcs.

Szalay kitért arra is, hogy a szélessávú infrastruktúra kiépítését támogató pályázat sem a korábban hangoztatott kormányzati szándékokat tükrözik. A vezérigazgató-helyettes szerint a tenderen csak a távközlési berendezésekre vonatkozik a támogatás, az infrastruktúra fejlesztésére nem, pedig ez nagyobb anyagi ráfordítást igényel. ˝A kábeles Internet bővítése ugyanakkor az adófizetőknek olcsóbb lenne, mert az ADSL fajlagos fejlesztési költsége duplája annak˝ – közölte véleményét Szalay

A UPC vezérigazgató-helyettese szerint a pályázat alapjaival vannak gondok, mivel csak a 15 ezernél kisebb lélekszámú települések esetében támogatják a fejlesztést. Márpedig ha a kormányzatnak az a célja, hogy a lehető leghamarabb, minél több embert kapcsoljon rá az Internetre, akkor először a nagy településeken zajló fejlesztések támogatására lenne szükség. Szalay fontosnak tartotta emellett azt is megjegyezni, hogy a pályázaton a kisebb cégek nem képesek indulni, mert egyrészt a jelentkezést ISO-minősítéshez kötik, másrészt csak utólag fizetik ki a fejlesztés költségeit.