Magyarország: dinamikusan növekvő Internet-penetráció és a korlátok

Az Internet jelenleg a fel nem ismert hasznosság stádiumában van, így a jövőbeli fejlődést alapvetően az fogja meghatározni, hogy az Internet előnyeit, gyakorlati hasznát ismerő piaci szereplők mennyire hatékonyan tudják felhívni a Világháló hasznára azoknak a potenciális internetezőknek a figyelmét, akiket az internetezéstől már csak egy lépés választ el. Ennek eléréséhez több hasznos tartalomra, inspiráló és pozitív kommunikációra, valamint megbízható piaci struktúrára van szükség.

Az Internet elmúlt egy évét több döntő fontosságú területen is fejlődés jellemezte. Elsősorban nőtt az Internet-felhasználók száma, így jelenleg már a lakosság 21,6%-a internetezik, és 11%-ra nőtt a háztartások Internet-penetrációja. E növekedésnek a motorjai a Sulinet program és a kommunikáció erősítése voltak. A felhasználók számának növekedésén belül lendületet vett a szélessávú hozzáférések terjedése, amelynek eredményeként az összes előfizetésen belül a szélessávot használók aránya meghaladja a 19%-os nyugat-európai átlagot. Ez az arány az Axelero előfizetői körében még kedvezőbb, a 2002 végén regisztrált 14%-kal szemben jelenleg már 27%-os. A szélessávú Internet-penetráció Magyarországon – amelynek nagyobb részét az ADSL teszi ki – 2002 végén az európai uniós átlag 26,5%-a volt, de a közös erőfeszítéseknek köszönhetően az Axelero becslései szerint már elérte a 2002 végi EU-átlag közel 50%-át. Az Internetet szélessávon használók számáról szintén csak becslések vannak, az Internet-szolgáltató szerint ez meghaladja a félmilliót.

A szélessávú Internet terjedése segítheti az Internet nyújtotta lehetőségek széles körű kihasználására épülő minőségi Internet-használat fejlődését is. Míg egy átlagos internetező havonta csupán 6 órát tölt a Világhálón, addig egy szélessávú felhasználó átlagosan 163-at. A széles sáv használata az internetes tartalmak fejlődését is elősegíti: míg az átlag csupán ügyeinek 9%-át intézi az Interneten keresztül, addig a szélessávot használók körében ez az arány már 35%.

Változóban a gátló tényezők

Jelentős előretörés tapasztalható az Internet megítélésében is: a legnagyobb javulás az eszközhiány terén történt, 36-ról 20%-ra csökkent azok aránya, akik szerint a megfelelő eszközök hiánya hátráltatja az Internet terjedését. Szintén igen kedvező a ˝drága az Internet˝ vélemény változása, amely 15-ről 8%-ra esett.

Az Internet terjedését korlátozó tényezők közül már közel sem az infrastruktúra hiánya vagy a magas ár szerepel az első helyen: 680 ezer háztartásban nincs infrastrukturális korlátja a belépésnek. A háztartások havi átlagos vezetékestelefon- (6800 forint), mobiltelefon- (közel 9000 forint) vagy kábeltévé- (2800 forint) költései mellett az Internetre fordított 8700 forintos összeg közel sem kimagasló érték. Ezzel szemben az Internet-használat terjedését elsősorban az fogja a jövőben befolyásolni, hogy sikerül-e megismertetni a potenciális felhasználókkal az Internet nyújtotta előnyöket – többek között az információszerzés, a levelezés, a szórakozás, az ügyintézés, a munkavégzés terén.

További akadályok, az Axelero szerint

Az Axelero szerint ˝arra van szükség, hogy a közvélekedést alakító hírek ne hátráltassák, hanem segítsék ezt a folyamatot: sajnálatos, hogy 2002-2003-ban a magyar sajtóban az Internettel kapcsolatban megjelent cikkek több mint 60% negatív tartalmú volt, és további plusz 10% a pozitív tartalom ellenére negatív címmel vonta magára a figyelmet. Az Axelero szerint fontos ennek a folyamatnak a megfordítása.˝

Ezen felül: ˝olyan új és vonzó – állami és a privát szektorból származó – tartalmak létrehozása szükséges, amely önmagában is alkalmas az új felhasználók vonzására. Szükség van emellett – az iparág belügyeinek kiteregetése nélkül – olyan összehangolt pozitív kommunikációra, amely a közös Internet-élményre építve vonz új felhasználókat.˝