Zeneletöltés: legyen az Internet-csatlakozás díjába beépített plusz kiadás?

Ismét felszínre került az a korábbi elgondolás, mely szerint az Internet-szolgáltatóknak be kellene építeniük előfizetési díjaikba egy külön összeget, mely az (illegális) file-csere kompenzálására kerülne a havi számlába. Egy, a kanadai dalszövegírókat és kiadókat tömörítő kereskedelmi csoport szeretné elérni, hogy általános szokásként vezessék be a fenti tervet – csakúgy, mint korábban a CD-k és a kazetták esetén a hologramos matricát, mely hasonló célokat szolgál (itthon az Artisjus címkéi jelzik a boltban vásárolható lemezeken, hogy azok után megfizetésre került ez a díj). A kanadai szövetség azért szeretné megvalósíttatni ötletét, mert szerintük erre a kompenzációra szükség van az illegális file-letöltések okozta bevételkiesés miatt.

Los Angeles-ben a Distributed Computing Industry Association, mely egy peer to peer ipari csoportosulás, hasonló húrokat pengetett meg. A DCIA úgy véli, hogy a file-cserélő hálózatokhoz való hozzáférést olybá kellene tenni, mint amilyenek most a kábeltelevíziós hálózatok. A szervezet szerint a szolgáltatók beszednék a pénzeket azoktól, akik file-cserélő hálózatot használnak, majd a kiadók, a zenészek és az egyéb jogtulajdonosok felé továbbítanák.

Nem lelkesednek az ötletért

A kényszerített licencelés azonban a nagyobb zenecégek számára nem jelent túlságosan vonzó ajánlatot. Ez ugyanis inkább rádióhallgatás-szintűvé fokozná le a zenecserélést, ami érthető módon kevesebb haszonnal kecsegteti a jogtulajdonosokat, mint a jelenleg szárnyait bontogató fizetős zeneletöltés. Nem örülnek a terveknek az Internet-szolgáltatók sem, akik azzal próbálják elhárítani az esetleg rájuk háruló pénzbeszedés kényszerét, hogy ők csak biztosítják az információkhoz való hozzáférést, s nem terjesztők. Az ISP-k szerint az elképzelés bevezetése megnövelné az internetezés költségeit.

A DCIA terve pedig ambiciózus: a szervezet elfogadhatónak találna egy havi 5 dolláros költségnövekedést. Ennyivel megterhelve az USA-ban minden egyes Internet-előfizetés számláját, éves szinten körülbelül 2,5 milliárd dolláros pluszbevételre lehetne szert tenni. Amennyiben ennek nagy részét eljuttatnák a jogtulajdonosokhoz, akkor az nagyjából fedezné az általuk évről évre növekvő mértékben elszenvedett bevételkiesést.

Kivitelezés

A szolgáltatóknak egy olyan szoftvert kellene telepíteniük, mint amilyen például a Packeteer – de bármilyen hálózatmenedzsment céggel való megállapodás levenné ezt a terhet a vállukról; szól az ötlet. Ezzel azonosíthatóvá válna, hogy az előfizetők milyen alkalmazásokat futtatnak, így meg lehetne határozni, ki futtat file-cserélő programot, s a havi számlája megterhelhető lenne a fenti összeggel.

Ennél tovább is jutottak (elképzelés szinten); a DCIA azt sem tartja elérhetetlennek, hogy az előfizetők az ISP-knél feliratkozhatnának (természetesen fizetős) csatornákra. Ezek kódolt formában tárolnák a zenéket – például stílus szerint szétválogatva. Ez az elgondolás a már korábban említett kábeltelevíziós modellt hozná be az internetes letöltésekre.

Pro és kontra

Vaskos érvek szólnak a fentiek mellett és ellen is. Először is, a fenti modellel ugyan jelentősek lennének az Internet-előfizetések díjaiban tapasztalható emelkedések, viszont relatíve korlátlan hozzáférést nyújtana a dalokhoz. Ahogyan például hazánkban is lehet választani a kábeltévés előfizetés csomagjai között (aminek műsorait aztán bárki felveheti például videomagnóra vagy valamilyen digitális adatrögzítőre), úgy ebből a szempontból ez sem hozna újdonságot, s végre mindenki legálisan juthatna hozzá a neki kedves zeneszámokhoz.

Másrészt azonban a felhasználói aktivitás ilyen típusú monitorozása a szabadsághoz szokott internetezők számára szinte biztosan komoly ellenállásba futna. A magánszféra védelmének korlátozását jelenté ugyanis, ha kötelezően minden Internet-előfizetőt folyamatosan figyelnének, milyen alkalmazásokat futtat. Innen pedig már csak egy lépés lenne a hirdetők számára az így megszerzett információk eladása…