E-mail – kerüljön pénzbe vagy maradjon ingyenes?

Spam. Négy betű, mégis mekkora fenyegetést jelent az internetes kommunikációra. A kéretlen levelek egyre jobban elvonják figyelmünket a feladatunkról: akadályoznak a munkavégzésben, megzavarják kikapcsolódásunkat, s lassan tízpercekben mérhető az az idő, amit egy nap rájuk pazarolunk. A jelenlegi megoldások azonban nem elég hatékonyak, így sokan amellett teszik le a voksukat, hogy drasztikus változtatásra lenne szükség.

Mint például Bill Gates. A Microsoft vezére egy hete közölte, hogy két év alatt le tudnának számolni a spammel – persze ez nem menne áldozatok nélkül. Gates egyik (mások által kitalált, de általa felkarolt) ötlete szerint minden egyes levélküldésért fizetni kellene egy kis összeget, ha azt a címzett visszautasítja. A feltevés szerint ugyanis így nem érné meg több millió kéretlen e-mailt útjára engedni, miközben csak alig pár tíz ember reagál ezekre a levelekre.

Az elmélet körül rögtön fellángolt a régóta szunnyadó vita. A fenti ötlet támogatói vetették fel azt, hogy minden e-mailért lehetne fizetni (egy jelképes összeget), s így is meg lehetne fogni a több millió elektronikus levelet kéretlenül szétküldőket. Sokan azonban eleve elvetéltnek tartják ezeket az elgondolásokat, melyek ellenkeznek az Internet szabad szellemével. Ráadásul technikai akadályokat is gördítene bizonyos szolgáltatások elé: például a többezres levelezőlisták folyamatos üzemeltetése már igencsak drága lenne.

Ha a fentiek ellenére mégis széles körben elfogadtatásra lelne az ötlet, akkor az elektronikus bélyeg létrehozása még mindig problémákat okoz. Hiszen egy e-mail esetében nem lehet földrajzi távolságról beszélni, aminek az áthidalását ki kellene fizetni. Egy, például a szomszédunknak küldött e-mail egy része akár Kínán keresztül is érkezhet hozzá, míg más esetben jóval rövidebb utat járnak be a csomagok. Ezért tette fel Gates is azt a javaslatot, hogy ne az határozza meg, mennyit fizet, aki üzenetet küld, hanem aki azt fogadja. Így ha például egy ismerősünktől kapnánk levelet, lemondhatunk a jelképes összeg kifizettetéséről, de ha egy kéretlen e-mail érkezne a postaládába, akkor azt más elbírálásban lehetne részesíteni.

Megoldás a sivatagból?

Egy izraeli vállalkozó, Daniel T. Dreymann alapította meg a Goodmailt, mely egy még komplikáltabb rendszert jelent, amit viszont (relatíve) könnyű alkalmazásba venni. Eszerint csak a nagy mennyiségben küldők fizetnének az e-mailezésért, a kisfelhasználók mentesülnének minden költség alól. Ennek értelmében minden ilyen üzenet elküldése után mondjuk egy centet átutalna a címzett szolgáltatójának a feladó. Igaz, ez esetben a küldőnek akkor is ki kell fizetnie az összegeket, ha a célpont el sem olvassa a levelét. Ráadásul ennek a rendszernek a működéséhez az Internet-szolgáltatók által alkalmazott szabályzatok egy jelentős részét át kellene vizsgálni, illetve módosítani kellene.

A fentiekből is látszik, hogy korántsincs egyetértés a kérdésről vitatkozók között. A kéretlen e-mailek viszont egyre többen lesznek…