Kína már vezet a szélessávú internetezés tekintetében

A szélessávú internetezés többféle közegen keresztül elérhető, egyik legelterjedtebb formája a DSL (digital subscriber line). E technológia fellegvárai ˝hagyományosan˝ az IT-ban élenjáró országok, úgymint az Amerikai Egyesült Államok, Japán vagy Dél-Korea. Az e tekintetben is dinamikusan fejlödő Kína azonban az elmúlt év végén átvette a lista vezetését.

A DSL Forum jelentése szerint 2003-ban Kína 10,95 millió előfizetővel átvette a vezetést a DSL-lel leginkább ellátott országok listáján. Mindezt úgy volt képes elérni, hogy a fenti eredménybe a hong kongi előfizetőket (akik pedig a kommunista állam egyik legfejlettebb régiójához tartoznak) bele sem számították. Második helyen Japán található 10,27 millió DSL-előfizetővel, majd az Egyesült Államok következik 9,12 millió DSL-ügyféllel. 2003. december 31-én negyedik helyre Dél-Korea került 6,43 millió, ötödiknek pedig Németország, 4,5 millió előfizetővel. A tízes listát egyébként az Egyesült Királyság zárja, 1,82 millió DSL-felhasználóval; az első tíz helyen álló ország így az elmúlt év végén összesen közel 60 millió DSL-előfizetővel rendelkezett (ennek felét az első három tag adta!). A többi nemzet még négymillióval sem tudott hozzájárulni az összképhez.

Az eredményekből egyébként egyértelműen kiderül, hogy a Föld DSL-piacának legnagyobb szeletét az ázsiai-csendes óceáni régió adja: több mint 20 millió felhasználó található itt, akik a teljes DSL-előfizetőnek közel harmadát teszik ki. Kína eredménye már csak azért is tiszteletreméltó, mert a többi ország is alaposan belehúzott a technológia terjesztésébe: Japán például 82 százalékkal (4,6 millióval) növelte tavaly a DSL-t használó ügyfelek számát. Tajvan 38 százalékos emelkedéssel, 775.460 új előfizetőt hozott a világnak, míg Ausztráliában 173 százalékos növekedést értek el, igaz, ez ˝csak˝ 300 ezer új DSL-felhasználót jelentett a kontinensnyi országban.

200 millió – ennyien lesznek Tom Starr, a DSL Forum elnöke szerint a jövő év végére azok, akik DSL-en keresztül interneteznek.