Internetezés: Dánia vezet, hazánk a középmezőnyben

Skandinávia államai és az Egyesült Királyság birtokolják a ranglista első öt helyét, így az USA kicsúszott a legelsők közül. Dániában használják ki leginkább a Világhálóban rejlő lehetőségeket, állítja az IBM részvételével nemrég elkészült tanulmány. A brit The Economist magazin kiadásában megjelent felmérés rámutat Európa (északi felének) elsőbbségére, igaz, az első nyolc helyezett között nagy különbségek azért nincsenek. A tanulmány készítői egy adott ország besorolását a következő szempontok alapján állapították meg: az olcsó Internet-ellátottság elterjedtségét, a szoftveres és technikai támogatás mértékét, a jogi és kormányzati feltételeket és az adott nemzet lakosságának Interneten eltöltött idejét vették figyelembe.

Második helyre került Nagy-Britannia, a tavalyi első svédek pedig a harmadik helyre jutottak idén (Dánia az adminisztratív terhek aktív kormányzati szabályozással való csökkentése miatt volt képes beelőzni). A negyedik és az ötödik helyet Norvégia és Finnország foglalhatta el. A skandináv elsőség vitathatatlan. ˝Csak˝ a hatodik helyre volt képes felkerülni az Amerikai Egyesült Államok, s ennek oka az, hogy az USA – arányait tekintve – jóval kevesebb szélessávú Internet-hozzáféréssel rendelkezik, mint a többi, előtte végzett ország.

Dél-Korea jelentős előrelépéssel, a tavalyi 21. helyről idén a 14-et szerezte meg, Szingapúr a 12., Hong Kong pedig a 9. lett. Japánt ˝csupán˝ a 25. helyre sorolták be. Az Európai Unióhoz pár nap múlva csatlakozó országok közül a legjobb helyezést Észtország kapta (26.), utolérve ezzel az e tekintetben leggyengébbnek számító EU-államot, Görögországot. Csehország a 27., hazánk a 30., Szlovénia a 31., Lettország a 34., Lengyelország a 36., Litvánia a 38., míg Szlovákia a 39. helyet szerezte meg.

Egy-egy ország tíz pontot gyűjthetett maximum, az első 8 nemzet eredménye mind 8 felett volt. A sereghajtók között található Oroszország (55.) valamint Azerbajdzsán és Kazahsztán – a hatvannégy országra kiterjedő felmérés utolsó két helyén ez a két állam áll, 2,43-as és 2,6-os eredménnyel. Magyarország a tavalyi 6,23-as eredményéhez képest idén 6,22-t kapott, ezzel egy hellyel lejjebb csúszott a listán.