Kütyük
Gyakori internetezők: igen az Európai Unióra
A gyakori internetezők többsége igent mond az Európai Unióra, bár a csatlakozást az előző évben mértekhez képest kevesebben támogatják – közölte az NRC Piackutató és a TNS Gazdasági és Társadalmi Marketing Tanácsadó.
A két cég felméréséből kiderül, hogy a hetente legalább egyszer internetezők 59 százaléka igennel, 23 százaléka pedig nemmel voksolna akkor, ha most lenne az ezzel kapcsolatos szavazás. Minden hatodik válaszadó bizonytalan volt az ügyben. Egy évvel korábban ugyanerre a kérdésre a válaszadók 80 százaléka nyilatkozta azt, hogy igennel voksolna a csatlakozásra, míg a nemmel szavazók aránya a mostanihoz képest kisebb, 15 százalék volt.
A kutatás szerint a gyakori internetezők összességében rosszabbnak ítélik az unióval kapcsolatos ismereteiket, mint egy évvel korábban: 55 százalékuk közepesre értékeli tájékozottságát, és csak 15 százalékuk véli úgy, hogy a témában való jártasságuk jónak mondható. Az átlagosnál jóval magasabbra becsülik az EU-val kapcsolatos ismereteiket a 45 év felettiek és a 24 év alattiak.
A kutatás kitér arra is, hogy a gyakori internetezők szerint a csatlakozás leginkább a fiataloknak, a politikusoknak és a nagyvállalkozóknak kedvez majd, a mezőgazdaságból élők, az ipari munkások, a nyugdíjasok és a kis- és középvállalkozók számára inkább hátrányokkal jár. A válaszadók kiemelték, hogy a demokratikus fejlődés területén lenne igazán előnyös az integráció, a fogyasztói árak, a magyar nyelv és kultúra, valamint a mezőgazdaság esetében ezzel szemben hátrányokra lehet számítani – tartalmazza a közlemény. A felmérés ugyanakkor rámutat arra is, hogy az internetezők szerint a csatlakozás összességében kedvezőbb az Európai Unió szemszögéből, mint hazánk számára.
A kutatás szerint az unióval kapcsolatos ismereteket a gyakori internetezők jellemzően a televízióból, a Világhálóról és napilapokból szerzik, míg a hetilapokból és folyóiratokból, valamint a családtagokkal folytatott beszélgetésekből való tájékozódás kevésbé jellemző. A válaszok a közlemény szerint arra engednek következtetni, hogy a legtöbben az uniós állásajánlatokkal, a munkavállalással, a pályázati- és tanulási lehetőségekkel kapcsolatos információkra kíváncsiak, míg a kutatási célcsoportból viszonylag kevesen érdeklődnek a mezőgazdasággal kapcsolatos hírek iránt.
