Egy év alatt 50%-os növekedés az online hirdetési piacon

A piacvezető online médiumok – az Axelero, az Index, a Ringier Kiadó, és a Sanoma Budapest Kiadó – 2004 elején megállapodtak abban, hogy az online hirdetési piacról – negyedéves rendszerességgel – nyilvánosságra hozzák összesített bevételi adataikat. Mivel, kizárólag a reklámtortából megszerzett tényleges hirdetési bevételekről (net-net) kívántak valós képet kapni és adni a piac többi szereplőjének, a forgalmi adatok nem tartalmazzák a barter megállapodások értékét, az emeltdíjas SMS, az online DM, a konzultációs és egyéb szolgáltatásokból származó bevételeket. Az index megalkotása az online hirdetési piac szempontjából mérföldkövet jelent, hiszen míg eddig csak becslések voltak a piac méretére vonatkozóan, addig most a teljes online hirdetési piac 60-70%-át kitevő négy nagy kiadó adatainak köszönhetően pontosan mérhetővé vált, sőt tekintettel arra, hogy több online kiadó is jelezte csatlakozási szándékát a kezdeményezéshez, a jövőben az index még pontosabb képet adhat a hirdetők számára.

A pontos adatok ismerete fontos a piac fejlődése szempontjából, hiszen jól mutatja, hogy e szegmens sokkal gyorsabban nő, mint a teljes hirdetési szektor. Míg az utóbbi 10% körüli növekedést ért el egy év alatt, addig az interneten az év első negyedévében 50%-kal többen hirdetnek, mint 2003 azonos időszakában. (2003 első negyedévében a négy kiadóhoz 224.082.000 forint folyt be). 2004 első negyedévében az online reklámpiac négy vezető szereplőjének összesített bevétele 336.925.403 forint volt.

A piac bővülése olyan intenzív, hogy még negyedéves időszakonként is egyértelműen kimutatható a fejlődés. Az év első három hónapja az éves hirdetési eredmények szempontjából jellemzően kis súlyú, ezért az első negyedév növekedését hiba volna kivetíteni az egész évre. Az idei év egészére az Origo továbbra is tartja a 35-40%-os online piaci növekedési előrejelzését.

Szintén fontos előrelépés a piac mérhetősége szempontjából, hogy a Webaudit által bevezetett új technológiának köszönhetően már az is mérhető, hogy egy adott időszakban összesen hány különböző látogatója volt egy-egy portálnak, illetve szintén mérhetővé vált az egyes médiumok közötti kereszt-olvasottság. Mindezek a változások tovább erősítik az Internet előnyét a tekintetben, hogy az olvasottság – szemben a nyomtatott médiumokkal – nem közvélemény-kutatási, hanem egzakt technológiai eszközökkel mérhető.

Az online hirdetési piac jelentőségét egyes iparágak már egyértelműen felismerték, és egyesek le is tették mellé a voksukat; egyes felmérések szerint az autóvásárlások igen magas százalékát (a becslések szerint akár 80%-át) megelőzően a vevők az Internetet veszik igénybe tájékozódási forrásként. Általában elmondható, hogy – a folyamatosan növekvő számú – Internet-használó vásárlási szokásait egyre jobban figyelembe veszik a hirdetők, és ennek megfelelően állítják össze hirdetési portfoliójukat.

Nem csak egyes iparágak, hanem egyes szektorok is növekvő figyelmet fordítanak az internetes hirdetési lehetőségre. Szintén jellemző tendencia, hogy a megjelenés alapú (banner) hirdetések mellett mind népszerűbbek az egyes oldalakhoz, rovatokhoz kapcsolódó szponzorációs hirdetések. Az online médiumok népszerűsége, és a hirdetők szokásai nagyban függenek az Internet-elérések számának növekedésétől és típusától: az online tartalmak készítői számára igen kedvező a szélessávú hozzáférés lendületes terjedése, mivel ugyanannyi idő alatt az internetezők több oldalt néznek meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg 3 évvel ezelőtt egy alkalommal átlagosan 2,5 oldalra látogattak el, addig napjainkban ez 11-12 oldalra emelkedett. Emellett növekszik a Világhálón töltött idő is, amely 3 év alatt ötszörösére nőtt.