Digitális kultúra a magyar nagyvárosokban

A Jelenkutató Intézet vizsgálatából kiderül, hogy a személyi számítógépek arányát illetően Eger vezet, míg a lista másik végén Békéscsaba, Miskolc és Tatabánya helyezkednek el. A nagyvárosok 48 százalékos átlagával szemben az egri háztartások 56 százalékában található legalább egy működőképes számítógép. A World Internet Project korábbi adatai szerint 2001-ben a megyeszékelyek lakosságának 41 százaléka használt számítógépet és 24 százalék volt a 15 év fölötti internetezők aránya, míg az utóbbi azóta 31 százalékra nőtt. A számítógépes és internetes felszereltség jövedelmi mutatókkal párhuzamos növekedésénél érdekesebb adatokat rejt az IT-ellátottság összefüggése a háztartások nagyságával: a háromtagú családok aránya több mint kétszerese a kétszemélyes háztartásokénak.

A számítógép-vásárlást tervezők közt nagyobb arányban találhatók olyan családok, melyek már rendelkeznek számítógéppel, és a vásárlási szándék nem azokra a városokra jellemző a leginkább, ahol az ellátottsági arány a legalacsonyabb. Egri adatok szerint azon háztartások közül, ahol még nincs Internet, minden harmadik – szintén elsősorban a kétfősnél nagyobb – család tervezi a csatlakozást, többnyire 1-2 éven belül. A befektetési tervek megvalósulása azt jelentené, hogy három éven belül a nagyvárosi háztartások kétharmadában lesz számítógép, és minden hatodik lakásban lesz az Internet elérésére lehetőség.

Internetezési szokások

A felhasználói szokások legfőbb mutatója az, hogy a teljes felnőtt lakosság több mint kétharmada (69%) egyáltalán nem használja a Világhálót. A nagyvárosi felnőttek egyharmada (32%) naponta használ PC-t, a 18-39 éves korosztály vezetésével (51%). Nyolc százalékkal több férfi használ számítógépet, mint nő – ez a fölény a napi felhasználók köréből adódik, azaz a férfiak részvétele nemcsak gyakoribb, hanem intenzívebb is.

Az Internettől való távolmaradás okait firtató kérdésre a leggyakoribb válasz az érdeklődés hiányát tükrözte (29%), ezt követte a hozzáértés (23%), az anyagiak (21%) és a hozzáférhetőség hiánya (19%). Jellemző volt, hogy a 18-39 éves korosztály elsősorban az utóbbi két okra hivatkozott, az 50-59 évesek esetében pedig már az érdektelenség a vezető tényező. A jelenleg nem internetezők közül 56 százalék gondolta azt, hogy a helyzet nem is fog változni, a biztos belépők aránya pedig hat százalék. A belépést ígérők a 18-49 éves korosztály 14-18 százalékát teszik ki. Általános iskolai végzettséggel senki nem csatlakozott a csoporthoz, melyben a diplomások aránya 9 százalék.

A férfiak és a nők is otthon interneteznek a leggyakrabban. A legtöbben munkájukhoz vagy tanulmányaikhoz (88%) és érdeklődésük kielégítésére (86%) keresnek információt a Világhálón, a felhasználók több mint háromnegyede (79%) személyes kapcsolatok fenntartására is használja az információs szupersztrádát e-mail segítségével. A válaszadók kétötöde említette, hogy szórakozással, játékkal és ügyintézéssel is időt tölt az Interneten. Ennél jóval kevesebben vannak azok, akik a hálózatot csevegésre vagy véleménynyilvánításra használják. A legkevésbé elterjedt alkalmazás az elektronikus vásárlás: a megkérdezettek mindössze 13 százaléka használja erre a Világhálót. Optimizmusra ad viszont okot, hogy az online kereskedelem nagyságrendje az elmúlt időben hazánkban is jelentősen növekedett.

Magyar tartalmak használata a Weben

A tanulmány annak vizsgálatára is kitér, hogy a közigazgatási és önkormányzati internetes tartalmak milyen mértékben vonzzák a felhasználókat. A felmérés szerint a városi weboldalak az internetezők táborának alig 59 százalékát érdeklik. Egy másik kutatás adataira hivatkozva a szerzők megállapítják, hogy még a megyei jogú városok honlapjai is szűkölködnek a közérdekű információkban. Az általuk megjelölt maximális értéknek még az első helyre került Debrecen is csak nem egészen 70 százalékát kapta, míg a lista végén álló nyíregyházi honlap teljesítményét a kutatók 21 százalékra értékelték.

A lakosság 77 százaléka egyetért abban, hogy az elektronikus nyomtatványok és űrlapok fontosak és szükségesek. Az igények eltéréseit leginkább az internetes tapasztalatok vagy azok hiánya befolyásolják: míg a leggyakrabban internetezők 87 százaléka szerint egyértelműen szükséges az elektronikus nyomtatvány, addig a Világhálótól távol maradóknak 62 százaléka találja hasznosnak a lehetőséget.

A teljesen elektronikus ügyintézés és egyéb, a társadalmi részvétel irányába mutató interaktív funkciók kapcsán a létező gyakorlat híján csak a lakossági igényeket tudta vizsgálat alá venni az elemzés. Egerben a válaszadók fele vélte úgy, hogy az Internet segítségével időt spórolhatna meg, mialatt minden ötödik lakos határozottan elutasította ezt a lehetőséget, és közel minden harmadik bizonytalanságát fejezte ki a kérdést illetően. A lakosság 68 százaléka amellett foglal állást, hogy a hivatali ügymenet felgyorsulna az Interneten, mindössze 8 százalék nyilvánított szkeptikus véleményt. A naponta internetezők 85 százaléka hisz az ügyintézés felgyorsulásában, amit a Világhálótól távolmaradóknak alig 61 százaléka oszt.