Az ingyenes dalletöltés tényleg bevételkiesést jelent…

A dalok döntő többségét a készítésük és terjesztésük során fellépő költségek miatt jogdíjak terhelik. Az online dalcsere (melynek során az internetezők nem fizetik meg ezeket a jogdíjakat) elleni egyik fő érv (avagy sirám, attól függően, melyik oldalról nézzük) az az, hogy a zenéket ingyen letöltögetők miatt rengeteg bevételtől esnek el a kiadók. Vajon ez tényleg így van?

1999 és 2003 között az értékesített, zenei anyagokat tartalmazó kompaktlemezek (és az egyéb, zenei tartalommal bíró médiák) száma csak az Amerikai Egyesült Államokban 31 százalékkal csökkent. Olyan faktorok erősítették ezt a trendet, mint CD-k túl magas ára, a szórakozásra költött dollárokért való egyre nagyobb konkurenciaharc és a gazdasági recesszió miatti vásárlási hajlam lanyhulása. Ettől függetlenül a kiadók a Napstert és a Kazaa-t (azaz az internetes dalcserét) tették a leginkább felelőssé a folyamatért. „Nem kérdés, hogy a file-cserének igen komoly hatása volt az eladásokra.” – mondta Mitch Bainwol, az RIAA, azaz az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetségének egyik vezetője. Bainwol szerint ez egy alapvető gazdasági jellemzővel megmagyarázható: ha a piacon jelen van két termék, amelyek lényeges funkcióikban megegyeznek, akkor a piac az ingyenes változatot fogja előnyben részesíteni.

Erre alapozva hangoztatják a kiadók, hogy a zeneipart éltető felhasználók jelentős része inkább ingyen tölt le dalokat, mintsem hogy fizessenek érte. Egy 2002. novemberében végzett felmérés eredményeként például kiderült, hogy az USA-ban a 19-24 éves korosztály tagjainak harmada inkább az Internetről töltené le kedvenc dalát, alig 9 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy inkább megvásárolná.

A helyzet nem fekete vagy fehér

A közgazdászok azonban már a kezdetek óta kétkedésüknek adtak hangtok, szerintük ugyanis nem minden ingyenes letöltés jelent kiesett bevételt. Stan Liebowitz, a Texasi Egyetem egyik közgazdaságtan tanára úgy véli, hogy az igazság valahol félúton van. „Úgy gondolom, hogy a file-megosztás és -letöltés árt a zeneeladásoknak.” Kérdés azonban, hogy mennyire. A választ talán Joel Waldfogel és Rafael Rob, a Wharton School egyetemi tanárainak kutatása adhatja meg.

A két professzor a Pennsylvaniai Egyetem diákjainak CD-vásárlási és zeneletöltési szokásait vizsgálta. Ennek során arra a megállapításra jutottak, hogy egy tanuló átlagosan 126 dollárt költött a vizsgált időszak alatt CD-vásárlásra, amennyiben nem töltött le dalokat az Internetről. Azon hallgatók, akik online letöltéssel is foglalkoztak szabadidejükben, kevesebbet, egészen pontosan 101 dollárt fordítottak pénzükből dalokat tartalmazó kompaktlemezek beszerzésére. Igaz, a minta nem volt reprezentatív, de azt mutatta, hogy átlagosan minden 10 letöltött zenére jutott 1-2 meg nem vásárolt dal.

Sok letöltés nem jelent bevételkiesést

Ezen elmaradt vásárlások közül sok azért nem történt meg, mert a kívánt albumok árai nem találkoztak a diákok fizetési hajlandóságával. A tanulmány során feltették a kérdést a diákoknak, hogy mennyit lettek volna hajlandók kifizetni a letöltött lemezekért – ennek az összegnek az érteke kicsivel 9 dollár alatt állt meg, ez pedig érezhetően alacsonyabb, mint amennyiért a boltban hozzá lehetett jutni a kérdéses zenékhez. Azaz ezek a letöltések nem jelentettek bevételkiesést a zenekiadók számára, mivel annyiért, amennyiért ez utóbbiak kínálták portékáikat, nem kellettek a diákoknak, vonta le a következtetést Waldfogel.

A letöltések gazdasági hatásának elemzése ugyanakkor meglehetősen nehezen kivitelezhető, részben amiatt, hogy gyorsan változnak a piaci jellemzők. Például amint a zeneipar felkarolta az online zeneterjesztést, az ingyenes file-csere növekedésének üteme csökkenni kezdett, s elkezdődhetett a fizetős dalletöltések korszakának felívelése. Mivel ezen internetes zeneáruházakban a bolti árakhoz képest (többnyire) olcsóbban lehet hozzájutni a dalokhoz, egyre többen fordulnak az internetes letöltésektől korábban idegenkedők közül is ehhez a lehetőséghez, egyértelműen jelezve, hogy a 16 dolláros (körülbelül 3200 forintos) árat már sokan csak vonakodva fizetik meg.

Újra erősödőben a CD-eladások

Időközben az elmúlt pár évben folyamatos visszaesést produkáló CD-eladások 2004. első felében újból növekedést produkáltak, ráadásul kétszámjegyes mértékben (10,2%). Egyesek (főként a kiadók nézőpontját képviselők) szerint ez a kiadók online kalózkodással szembeni határozott fellépésének eredménye, de sokan nem hisznek ebben. Ez utóbbi tábor szerint az eladások akkor is növekedhetnek, ha a peer to peer hálózatok használata tovább emelkedik.

Úgy tűnik, hogy a digitális zene világa továbbra is áldás marad mind a zeneimádó fogyasztók, mind az adatimádó közgazdászok számára.