Művészet a Világhálón – a virtuális galériák buktatói

A képzőművészeti, múzeumi honlapok nem mindig fordítanak kellő figyelmet a használhatóság és a láthatóság kialakítására. Nem elegendő ugyanis, ha jó a tartalom, gondoskodni kell arról is, hogy a honlap könnyen megtalálható lehessen, és ha a felhasználó már eljutott oda, akkor ott egyszerűen és gyorsan hozzáférhessen az őt érdeklő konkrét információkhoz. A Művészet a Világhálón című szimpóziumon Krén Emil mutatta be azokat a koncepcionális elemeket, amelyekre a – nem csak művészeti – honlapoknak épülniük kellene.

Előadásában a szakértő kifejtette, a ˝láthatóság˝ kulcsa, hogy a nagy kereső rendszerek (Google, Yahoo!, MSN) számára jól hozzáférhetővé kell tenni a site-okat, ismerve, hogy azok mit részesítenek előnyben és mit ˝büntetnek˝ a keresési találatok rangsorolásakor. A keresésre optimalizálásnak az üzleti célú honlapoknál jó módszerei alakultak ki (rejtett kulcsszavak használata, linkek szövegének és számának megfelelő megválasztása, speciális szkriptek stb.).

Ha a Google-ban a ˝képzőművészet˝ szót ütjük be, akkor az első két helyen a hung-art.hu jelenik meg – mutatott rá a speciális beállításokat már alkalmazó, Képzőművészet Magyarországon elnevezésű honlapot említve, amelynek bővített és korszerűsített változata Krén Emil koordinációja alatt, a KFKI Csoport és az IHM támogatásával készült el 2004-ben.

Egy másik fontos kérdés a honlapok ˝használhatósága˝, azaz, hogy ha a felhasználó már megtalálta a honlapot, akkor ott egyszerűen és gyorsan meg tudja találni az őt érdeklő konkrét információt is. A legjobb tartalom is hiábavaló ugyanis, ha a felhasználó zsákutcába téved a honlapon keresés közben, vagy elkedvetlenedik a rákényszerített bonyolult útvonalak miatt – hangoztatta a szakember.

Ezt követően ismertette a (külföldi, és nem csak képzőművészeti tárgyú) múzeumi honlapok használhatósági vizsgálatának az eredményét, kiemelve néhány jellegzetes hibát:
(1) Azonos tartalom több szempont szerinti bemutatása nehezíti a keresett konkrét információ megtalálását.
(2) A ˝művészi˝ grafikai elrendezés és grafikus elemek elvonják a látogató figyelmét a tartalomtól és nehezítik a navigációt.
(3) A ˝felfedezésre˝ ösztönző felületek elriasztják a konkrét témák iránt érdeklődőket és gyakran nem tartalmaznak olyan eszközöket, amelyek konkrét tartalom gyors megtalálásához kellenének.
(4) A reális múzeum virtuális leképezése (teremről teremre történő követése) nem engedi meg a szabad navigációt.
(5) A múzeumi professzionalizmussal megtervezett honlapok nem számítanak a kívülállók által valószínűsíthetően elkövetendő (navigációs) hibákra és így nem adnak támogatást e hibák egyszerű korrigálására. Ezeket kell korrigálni és a lehetőségeket professzionálisan kihasználni a nem üzleti jellegű képzőművészeti honlapoknál is, mint ahogy az a magyar művészek munkáit lajstromba vevő hung-art.hu galéria esetén is történt – zárta szavait Krén Emil.