Új utakat tör magának a P2P: file-csere mobiltelefonon

Hétfőn döntött úgy az Egyesül Államok legfelsőbb bírósága, hogy a jogsértő file-cseréért nemcsak a felhasználók, hanem az adott szoftvert fejlesztő, hálózatokat működtető cégek is felelőssé tehetők. Az esetleges negatív hatások ellenére a P2P file-csere egy új területre merészkedik: a mobiltelefonok világába. Ennek a trendnek az egyik élenjáró alakja a Nokia, amely cég olyan peer to peer szoftvert fejleszt, amivel szöveges dokumentumokat, fotókat és – mit szépítsük – zenéket is lehet cserélni. Ehhez „csupán” két, egymással kapcsolatban álló 6600 Nokia mobiltelefonra van szükség.

Természetesen nem csak a finn gyártó tervezőinek jutott eszébe egy ilyen szolgáltatás létrehozása. Az elektronikai termékek gyártásával foglalkozó Mitsubishi szintén kifejlesztett már olyan telefont, ami képes P2P file-megosztásra. Három héttel ezelőtt pedig a kanadai Rogers Wireless mobilszolgáltató jelentette be, hogy peer to peer szoftvert kezdett használni saját zeneletöltő szolgáltatásának népszerűsítése végett. A Rogers lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy egy dal első 30 másodpercét elküldjék valamely ismerősüknek, barátjuknak, aki aztán – ha tetszik, amit hallott – meg is veheti az egész zenét a szolgáltató zeneboltjában.

Miért lehet legális mennyországa a file-cserének a mobiltelefonos hálózat? Nos, a szolgáltatók szigorú ellenőrzése lehet a garancia arra, hogy másolásvédett anyagok jogsértő módon ne utazzanak keresztül-kasul a rendszeren. Komoly visszatartó erő lehet a próbálkozók számára, hogy tartózkodási helyük a mobilkommunikáció természetéből adódóan könnyen és gyorsan beazonosítható – jóval egyszerűbben, mint egy PC-s internetező esetében.

A szolgáltatók és a kiadók tanultak az ingyenes dalcsere időszakából és úgy vélik, hogy eljött az ideje pénzt csinálni a technológiából, vélekednek egyesek.