Ki tervezte ezt a vacakot? Az ötkilós ceruza esete

“OK,” Hallom, ahogy mondják, “a rendszer számos hátránnyal rendelkezik, de legalább az összes adatot lementik, igaz?” Dehogy. Amint kitöltötték, majd kinyomtatták az űrlapot, néha elmentik, és ennyi. Az egész kábé olyan, mint amikor kézzel töltötték ki az űrlapokat. A kinyomtatott papírokat ugyanúgy szekrényekben őrzik, mint korábban. Persze mindezt meg lehetne tenni az Acrobat-tal és a Word-del is, hiszen mindkettő támogatja az adatbázisba történő adatmentést. S persze, mivel nincs adatbázis az űrlapok mögött, ugyanazokat a mezőket mindig ugyanúgy ki kell tölteni; a produktivitás megint a fürdővízzel távozik.
Nos, a barátom főnökei így voltak képesek az ötkilós ceruza megalkottására. Most abba kell hagynom, mert forr a vérem. Számos nonprofit céggel dolgoztam már, akik képesek voltak működő IT rendszereket létrehozni. A “működő” itt azt jelenti, hogy a hardver és a szoftver mind a problémamegoldás szolgálatában álltak, így létük előnyt jelentett azzal szemben, mintha nem lettek volna. A klienseim jelentős produktivitásbeli növekedést tapasztaltak, s nem hátráltatást szenvedtek, mint a barátom és kollégái.
Nos, ez esetben biztosan kijelenthetem: tudom, hogy ki tervezte ezt a vacakot.