Irwin leginkább azzal vívta ki nézői tiszteletét, csodálatát vagy éppen megbotránkozását, hogy filmjeiben a lehető legközelebb merészkedett a veszedelmes állatokhoz (például kedvenceihez, a krokodilokhoz). Igyekezett a lehető legközelebbi felvételeket készíteni a ragadozókról, mindezt úgy, hogy lehetőleg ő maga is rajta legyen ezeken a képkockákon. A figyelmes tévénéző láthatta például hatalmas varánuszok földbe vájt barlangjába bújni, és nemrég belevágott egy, az ausztrál vízi világról szóló dokumentumfilm készítésébe is.
Ez lett a veszte, ugyanis egy nagy tüskésrája a kenguruknak is otthont adó kontinens északkeleti partjainál olyan szerencsétlenül szúrta meg, hogy abba a férfi rövid idő alatt belehalt. Irwin operatőrével olyan közel úszott az emberrel szemben egyébként többnyire inkább elkerülő magatartást folytató rájához, hogy az állat veszélyben érezte magát, és támadott. A farkaként funkcionáló tüskéjét olyan erővel vágta a szerencsétlenül járt természetfilmes mellkasába, hogy a sérülés szinte pillanatok alatt elragadta az ausztrál férfit az élők sorából.
A népszerűség pedig igazán csak a halállal nő meg – így volt ez már Elvis Presley, Diana hercegnő és a többi híresség kapcsán is. Irwin szomorú története az internetezők millióinak kíváncsiságát keltette fel, szerte a világon. A hírt elsőként lehozó online médiumok olyan mértékű webes forgalmat tapasztaltak, mely nem egy esetben elérhetetlenné tette az adott site-ot. A Hitwise nevű, webes adatforgalomelemzéssel foglalkozó vállalat közlése szerint a kontinensen ez volt a legnagyobb érdeklődést kiváltó hír azóta, hogy április végén két bányász a föld alatt rekedt Tasmánia déli részén.
A www.crocodilehunter.com oldal olyan mértékben vált népszerűvé, hogy Ausztráliában a hét első napján a leglátogatottabb oldal lett, és az Egyesült Államokban is a harmadik helyre jutott. A site egyébként a cikk írásának időpontjáig elérhetetlennek bizonyult.