Saját országot a file-cserélőknek

A The Pirate Bay ismert központja a bittorrentes file-megosztásnak – a szervezet website-jának közreműködésével naponta több terabyte-nyi adatforgalom zajlik, kezdve a filmektől, a játékokon át, egészen a zenékig, programokig. Korábban megpróbálták már bezáratni, de a Svédországban székelő szervez rekordgyorsasággal szervezte újjá magát, ezzel fenntartva a file-cserélők paradicsomát. Úgy tűnik, a jogvédők elől való bujkálást feladva, a TPB saját „országot” szerezhet: megveheti a brit partok közelében fekvő Sealand mesterséges szigetet. Az egyetlen más ország által sem elismert platform jogi függetlenséget jelenthetne a svéd alapítóknak, akik most a le- és feltöltőktől anyagi támogatást várnak a lépés megtételéhez.

A Sealand sztori
A Wikipedia adatai szerint az elsőként HM Fort Roughs (melynek pontos koordinátái, ha valaki Google Earth-ben meg akarná nézni: 51°53’40”N, 1°28’57”E) elnevezést kapott építmény egyike azon, még a második világháborús időkből származó tengeri installációknak, melyeket a vérzivataros korszakban hadászati jelentőségű objektumoknak minősítettek. Az olajfúró platformra hasonlító építmény 1945 után funkcionalitását vesztette, és egészen 1965-ig nem is tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. Ekkor Roy Bates jogot formált a platformra, ahonnan eredetileg rádióadásokat akart sugározni az Egyesült Királyság területeinek irányába. 1967 szeptemberében aztán fizikailag is megtörtént a „partraszállás”, Bates saját területének nyilvánította a betonmonstrumot.

Még abban az évben megpróbálta a Királyi Haditengerészet eltávolítani a szemfüles férfit. Bates azonban megvédte birtokát a „betolakodóktól”: a közeledő hajókra figyelmeztető lövéseket adott le a korábban erődként funkcionáló létesítményből. Ezért aztán be is idézték a bíróságra, ahol kiderült: mivel az építmény kívül esett a közvetlenül Nagy-Britannia fennhatósága alá tartozó 3 mérföldes parti vizeken (igaz, nem sokkal, amint az a Wikipedia térképén is látszik), ezért a férfi megtarthatta tulajdonát. Talán az 1500-as, 1600-as évek kalózromantikájából merített az friss szigettulajdonos 1975-ben saját alkotmányt hozott létre, majd ezt követte a nemzeti zászló, a himnusz, saját pénznem, végül a sealandi útlevél megalkotása.

Nem telt el kaland nélkül az XX. század vége sem az „ország” ura számára. 1978-ban például professzor Alexander G. Achenbach, Sealand miniszterelnöke (mely tisztségre Bates nevezte ki) megpróbált puccsot végrehajtani. Egy holland üzletemberrel együtt elrabolták Michael Bates-t, Roy Bates fiát, és a mesterséges sziget feletti tulajdon átadását követelték, a fiatalember szabadon bocsátásáért cserébe. Igen balszerencsés módon pont a szigeten tartották fogva az ifjabb Bates-t, ahová a bejelentést követően nem sokkal meg is érkeztek az apa által felfogadott zsoldosok. A sziget visszafoglalása gyorsan, és szerencsére véres konfliktus nélkül lezajlott.

Sealand most gazdára vár, mivel a hónap elején Bates úgy döntött, megszabadul „országától”. Ez a gazda pedig a The Pirate Bay is lehet, ha az internetezők is úgy akarják.