Teszt: Motorola V3xx – őrült tempó!

A világ második legnagyobb mobilgyártójaként jegyzett Motorola valamikor 2004 nyarán lebbentette fel a fátylat a V3-as modellről. Az új jövevényről már az első pillanattól kezdve sejteni lehetett, hogy extravagáns formája révén nagy népszerűségre tesz majd szert, arra azonban talán senki sem gondolt, hogy 1-2 év alatt mekkora divatőrület lesz az ultra-vékony mobiltelefon designból. Pedig az lett, hiszen nézzünk csak körül a piacon, ma már szinte alig van olyan gyártó, melynek termékkínálatában ne lenne legalább egy-két ultra-karcsú modell.

Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy a V3 sikerében sokkal inkább a divatos külső megjelenés, semmint a tudás játszott fontos szerepet. Szolgáltatási kör tekintetében a V3 már megjelenésének időpontjában sem tartozott az élvonalba, 2006-ra pedig ez a helyzet értelemszerűen tovább romlott, így teljesen logikus lépés volt, amikor a Motorola 2005 novemberében bejelentette a sokak által várva várt utódmodellt, a V3i-t, melynek legfontosabb újítása a memóriakártyás bővítési lehetőség volt.

A RAZR sztori következő fontos időpontja 2006 júliusának vége, amikor is bemutatták a Motorola V3i utódját, még pedig Motorola V3xx néven. Jelen tesztünk alanya ez a hazai piacon december végén debütált készülék.

Design

A Motorola designerei a Motorola V3xx esetében visszanyúltak az eredeti V3 formai megoldásaihoz, vagyis a V3xx alapjaiban véve sokkal inkább a V3-asra, semmint a V3i-re hasonlít. Ennek megfelelően a fedlapon található köralakú Motorola logó ismét kikerült a külső LCD körüli műanyag részből és már nem is világít úgy kéken, mint a V3i esetében. A töltésjelző, illetve Bluetooth LED-ek a kis kijelzőtől balra, illetve jobbra kaptak helyet.

A V3xx még mindig leginkább azzal hódít, amivel az elődei, ami ugyebár nem más, mint a vékonyság. A 103 milliméter hosszú és 53 milliméter széles telefon vastagsága csukott állapotban 15 milliméter. Tény, hogy manapság léteznek ennél is vékonyabb modellek, de higgyük el, hogy a formai megoldások tekintetében minden ultra-karcsú mobil nagyapjának tekinthető V3xx-nek sincs semmi szégyenkeznivalója. A 80 köbcentiméteres térfogatú V3i egyébként kereken 107 grammot nyom a mérlegen. Ezek alapján egyébként elmondható, hogy a V3xx hajszálnyival nagyobb és nehezebb lett elődeinél.

Az egyetlen perforált fémlapból álló billentyűzet némileg megújult és a felső szekciója már teljesen eltér a korábbi megoldásoktól. Az ötirányú navigációs gomb legfelülre csúszott, mellette pedig egyrészt a két funkciógomb, másrészt a videóhíváshoz használt billentyű, valamint a vissza-törlés gomb kapott helyet. A híváskezelő gombok egy sorral lejjebb kerültek és a böngésző alkalmazás gyorsgombját fogják közre.

A fekete külsőt és ezüst szürke belsőt kapott Motorola V3xx kapcsán negatívum, hogy a fedlap csukott helyzetben lötyög, illetve, hogy a hátlap is enyhén mocorog. Utóbbi alatt egy megnövelt kapacitású akkumulátor teljesít szolgálatot: a 940 mAh kapacitású akksi optimális esetben 400 órás beszélgetési időt, illetve ötórás készenléti időt tesz lehetővé.

Kijelzők, memória

A két kijelző közül kezdjük talán a kevésbé fontossal, a kiegészítő külső LCD-vel. Nos, kérem, ennek a display-nek a felbontását és a színmélységét is változatlanul hagyták a fejlesztők, mint ahogy a cSTN technológiát sem nyugdíjaztatták és nem cserélték le TFT-re. Ez persze korántsem kardinális probléma, hiszen mégis csak egy egyszerű külső kijelzőről beszélünk. Míg a Motorola V3 külső LCD-je csak 4.096 színárnyalatot képes megjeleníteni, addig a V3i és V3xx már 65.536 színárnyalat büszke tulajdonosa.

A sokkalta fontosabb belső display szerencsére nagyon is jó irányban változott. Végre elérkezett az idő, hogy búcsút mondjunk a nem túl szép, 176×220 pixeles régi kijelzőnek és örömmel fogadjuk a QVGA-éra kezdetét. Igen, a Motorola V3xx-ben végre már egy 240×320 pixeles panel található, mely a mai elvárásoknak megfelelően 18 bites színmélységű, vagyis 262 ezer színárnyalatú.

A 33×45 milliméter méretű, hat fokozatban állítható fényerejű LCD-n megjelenő menürendszerben alaphelyzetben immár nem kilenc, hanem tizenkettő (animált) ikon látható, esetünkben T-Mobile-féle stílusban.

A Motorola V3 – teljes joggal – sok kritikát kapott amiatt, hogy belső memóriája mindössze 5 MB kapacitással bír, ráadásul nem is bővíthető. Nos, ez ügyben jó híreim vannak! Az integrált tárhely a V3i-ben a duplájára növekedett, a V3xx-ben pedig már 60 MB-os, és természetesen még mindig bővíthető. A bővítésről microSD (TransFlash) memóriakártyákkal gondoskodhatunk. A cseréhez nem kell kikapcsolni a telefont, de azért bosszantó, hogy a hátlapot le kell szedni.

Kamera

A Motorola V3 egy gagyi VGA (640×480 pixel) kamerával rendelkezik, a Motorola V3i-vel már 1,2 megapixeles (1.280×960 pixel) képek készíthetők, a Motorola V3xx-ben pedig egy 1,3 megapixeles felbontású CMOS képszenzor üzemel, melynek segítségével maximum 1.280×1.024 képpontos fotókat készíthetünk. Rendelkezésre áll továbbá egy 640×480, egy 320×240, valamint egy 160×120 pixeles felbontás is, ezeket azonban érdemes inkább hanyagolni. A képminőség három lépcsőben állítható, a digitális zoom nyolcszoros nagyításra képes, ráadásul még 1,3 megapixeles üzemmódban is. Kár, hogy a kamera nem 2-3 megapixeles, mert akkor sokkal nagyobbat durranthatna a készülék a piacon.

A nézőkép az egész kijelzőt uralja, így például még az LCD alsó sorában elhelyezett menügombok is némileg áttetsző hatásúak. Ez egyébként csak a fotózásra érvényes, mert videózáskor még mindig nem teljesképernyős a nézőkép. A digitális effektusok a következők: fekete/fehér, kékes, antik, vöröses, zöldes és negatív. A zárhang kikapcsolható, illetve öt különböző hanggal (például hápogás) helyettesíthető. A felvételek expozíció korrekciója +/- 2 értékkel módosítható, így megelőzhető, hogy a felvételek túl világosak vagy túl sötétek legyenek. Negatívum, hogy a módosított optikájú kamerából hiányzik az autofókusz, a makró, valamint a vaku.

A videófelbontás nem túl magas, mindössze 176×144 pixel, persze azért több mint a semmi. Videózás közben használható a digitális zoom (2x), a 3GP formátumú mozgóképek mérete pedig 10 másodpercenként körülbelül 200 KB.

Az elsősorban videóhíváshoz használatos belső kamera révén 640×480, 320×240, illetve 160×120 pixeles fotók készíthetők, maximum négyszeres digitális zoom mellett, és akár videózhatunk is ezzel a kiegészítő kamerával.

Szolgáltatások

Eddig még egyetlen szót sem ejtettünk a Motorola V3xx legfontosabb újdonságáról, amit egyébként a vezeték nélküli adatátvitel terén kell keresnünk. Nem kerülgetjük tovább a forró kását: amennyiben HSDPA-val lefedett területen tartózkodunk, a V3xx optimális esetben 3,6 Mbit/s-os letöltési sebességet biztosít számunkra. Igen, nem 1,8 Mbit/s-ot (Samsung SGH-Z560), hanem már 3,6 Mbit/s-ot! Hol vannak már a korábbi V3-as modellek, melyeket még az EDGE és az UMTS hiánya miatt szidtunk… Itt a V3xx és ebben aztán van minden: GPRS, EDGE, UMTS, HSDPA és még Bluetooth 2.0 is, mely utóbbi egyébként az A2DP profil révén a sztereó headseteket is támogatja. Wireless fronton egyedül a Wi-Fi és a jó öreg infravörös port hiányzik.

A zenelejátszó alkalmazás MP3, AAC és AAC+ kompatibilis és kiválóan működik a háttérben: ilyenkor a fontosabb zenei ikonok megjelennek a kijelző alaphátterén. A playlist funkciós zenelejátszó térbeli hangzásra is képes, a basszus szintje pedig manuálisan állítható. Szórakoztatásunkról két játék, a Bowling 3D és a Tetris gondoskodik, ellenben nagy kár, hogy a sztereó FM rádió kimaradt a készülékből.

Ugyanabban a szerkesztőben készíthetünk SMS-eket és MMS-eket, melyek aztán egyszerre akár több címzettnek is elküldhetők. Érdekesség a SPAM szűrő szolgáltatás: a készülék külön kezeli azokat az üzeneteket, melyek küldője nem található meg a telefon névjegyzékében. Az ezer férőhelyes telefonkönyv bejegyzései több mint tizenöt különböző adattal (például becenév, születésnap, hívókép, csengőhang) bővíthetők. A névjegyzék elemei éppúgy kinyomtathatók, mint a naptár tartalma. A naptár nem kevesebb mint tizenöt különböző esemény kategóriát ismer, melyek mindegyikéhez egyedi grafikus jelölés tartozik. A szundi funkciót nélkülöző ébresztőóra többek közt zenével és személyre szabható rezgésmintával is fel tud kelteni bennünket.

Konklúzió

Talán hihetetlen, de a Motorola V3xx még mindig a 2004-ben debütált Motorola V3 hagyományokat viszi tovább, immár 2007-ben. A készülék legnagyobb durranása egyértelműen a villámgyors HSDPA letöltés, melyre egyébként semmilyen jelzés sem utal a telefonon, illetve a készülék dobozán. A további fontosabb fejlesztések közé tartozik a szebb kijelző, a nagyobb integrált memória és a sztereó Bluetooth támogatás.

Pozitívum: még mindig szép külső, QVGA kijelző, videófelvevős kamera, videótelefonálás, megnövelt belső memória, memóriakártya támogatás, GPRS, EDGE, UMTS, HSDPA, sztereó Bluetooth.

Negatívum: közepes minőség, alacsony felbontású kamera, nincs benne FM rádió.

A cikk írásának pillanatában a Motorola V3xx a T-Mobile kínálatában 24, illetve 12 hónapos előfizetéssel 69.990, illetve 79.980 forintos áron kapható.