Az online videózás térdre kényszerítheti az Internetet

Hiába nő az otthoni felhasználók sávszélessége folyamatosan, hogyha az Internet gerincét alkotó üvegszálas hálózat bővítésére az utóbbi időben nem került hasonló tempóban sor. Az egyre népszerűbbé váló internetes videotartalmak (mint amilyen például a Youtube vagy a Skype alkotói által összegrundolt Joost) nézegetése pedig kétvállra fektetheti a Világhálót, állítják egyesek. A Youtube-ot tavaly megszerző Google szerint ez azért következhet be, mert az Internetet nem televíziózási célokból hozták létre.

Az amerikai keresőóriás nemrég arra figyelmeztette az érintett cégeket, hogy az online TV-adások és filmek széles tömegek számára való „sugárzása” jelenleg nem kivitelezhető, legalábbis komoly, minőségbeli kompromisszumok nélkül nem. „A Web infrastruktúrája, még a Google infrastruktúrája sem skálázható. Nem nyújtja azt szolgáltatási minőséget, amit a fogyasztók elvárnak.” – mondta Vincent Dureau, a Google TV technológiákkal foglalkozó részlegének vezetője a Cable Europe Congress rendezvényen a minap.

Kinek jó, kinek rossz hír
Többen ideiglenes megváltásként örültek a bejelentésnek. A belga Telnetet képviselő Duco Sickinghe például a nap legjobb hírének nevezte, hogy a Google nem képes az online videózás skálázására. A kábeltévés szolgáltatók ugyanis rövidtávon közvetlen ellenfelet látnak az online adásokban, amelyek a hagyományos televíziózásra mérhetnek komoly csapást. Komoly infrastruktúrális befektetésekkel azonban nagyot lehet szakítani: viszont csak ilyen beruházásokkal lehet vehetik fel a versenyt a szolgáltatók az online file-csere és videoletöltési szolgáltatásokkal szemben. Egy órányi videotartalom átvitele nagyjából egy évnyi e-mailforgalomnak felel meg, tehát könnyen belátható, hogy miért van szükség a sávszélességek bővítésére.

Richard Alden, a spanyol Ono kábelszolgáltatást nyújtó vállalat vezérigazgatója a következőket nyilatkozta: „Az IP forgalom java a peer to peer file-cserénél jelentkezik, és ezek legnagyobb részét a videók teszik ki. Minden évben jelentős befektetéseket kell eszközölnünk csupán azért, hogy fent tudjuk tartani a felhasználói élmény megszokott szintjét. Valójában már nem tudunk lépést tartani. Az Internet-szolgáltatók nem szeretnek arról (a tényről) beszélni, hogy a szinten tartáshoz is be kell fektetni.” Jelenleg egyébként a kábeles szolgáltatást nyújtó cégek kellemezően bevételeik 10-12 százalékát forgatják vissza hálózataik bővítésébe, de hamarosan ennél többet kell majd ráfordítaniuk, elsősorban a külső, másfajta távközlési infrastruktúra felett rendelkező cégek jelentette piaci verseny miatt.

A Gartner piackutató becslése szerint az internetes adatforgalom nagyjából 60 százaléka a felhasználók számítógépéről feltöltött peer to peer forgalomból származik – ezek legtöbbje filmeket és televíziós adásokat tartalmaz. Ebből a szemszögből már érthető is, hogy miért nem emelik az Internet-szolgáltatók a feltöltési sávszélességet közel hasonló tempóban, mint a letöltésit: ha megtennék, valószínűleg hamar összeomlana a hálózati infrastruktúra, a hirtelen megugró forgalmat képtelenek lennének továbbítani az Internet gerincét alkotó eszközök, kábelek.