3D-s Internet, az IBM szerint

Tegnap részt vehettünk az IBM Infopark-beli épületében a Kék Óriás 3D-s Internetre vonatkozó jövőképének bemutatóján. A multinacionális vállalat képviseletében a cégnél már 35 éve dolgozó Tony Fricko tartott körülbelül egy órás összefoglalót arról, mi is a jelentősége a Linden Labs által fejlesztett Second Life virtuális világnak. Ez utóbbi tulajdonképpen a valós élet számítástechnika adta lehetőségekkel való lemodellezése, kibővítése. Bárki bekerülhet ebbe a virtuális térbe, és némi anyagi ráfordítással saját imázsát is beviheti a rendszerbe – kezdve a mimikai hasonlóságoktól az olyan részletekig, mint a cipőfűző színe.

A Second Life üzemeltetői lehetővé teszik kisebb földterületek, illetve szigetek megvásárlását – ez utóbbival az IBM is élt, és létrehozta saját virtuális terét, ahol a háromdimenziós felület adta lehetőségeket próbálgatják a Kék Óriás szerencsésebb alkalmazottai. Tony Fricko szerint már tartottak néhány előadást a Second Life-ban, sőt, a „játékban” Zeddy Warf néven szereplő programmenedzser szerint a kollegiális viszony is könnyebben kialakítható, fenntartható még akkor is, ha az egymás munkájára utalt dolgozók több ezer kilométer távolságban vannak egymástól. Életszerűbb, hiszen közvetve a másik embert láthatjuk – próbálta demonstrálni Fricko az IBM által (is) elképzelt jövőt, ám a Második Életbe való belépés mindkét alkalommal meghiúsult. A programmenedzser (természetesen) IBM-es Thinkpad notebookkal igyekezett kapcsolatot létrehozni egy, az Egyesült Államokban dolgozó kollégájával, ám a kísérlet mindkétszer kudarcba fulladt, a kliens egyszerűen lefagyott.

A fiaskó ellenére az IBM töretlenül bízik abban, hogy a „Web 0.0-ból”, az 1.0-ba, illetve jelenleg a 2.0-ba tartó fejlődése egyik fontos állomása lehet a 3D-s Internet, melynek központja akár a Second Life is lehet. A virtuális világ tavaly már 64 millió dolláros GDP-t termelt, több százan havi 1000 valós dollárnál is többet keresnek, és néhányan már százezreket gründoltak össze maguknak (a lindeni és az USA dollár váltási árfolyama egyébként 270:1). Van, aki ingatlanmogult játszik, mások saját tervezésű ruháikkal tesznek szert komoly fizetéskiegészítésre, és egy ausztrál vállalkozó luxusvillákat ad bérbe a létrehozásukhoz szükséges teljes költséget sokallók számára. Sőt, már a cégek is kezdik felismerni a Second Life jelentőségét. Az IBM mellett ugyanis olyan vállalatok is beléptek már a virtuális világba, mint például a Rebook (amelynek cipőit virtuálisan és valóságos boltokban is meg lehet venni), vagy a cybertérben is autókat eladni tervező Nissan.

Sokat segíthet a fejlődésben a Second Life kliensének nemrég nyíltforrásúvá válása, így már nemcsak a világot szerkeszthetik a ráérő, kísérletezni vágyó emberek, hanem a két világot összekapcsoló réteget is. A kreativitásnak pedig szinte semmi nem szab határt: az IBM virtuális terében megjelent a kínai Tiltott Város modellje, egy félig fedett teniszpálya (maga a játék azonban még elég kezdetlegesen zajlott), szuvenírbolt stb.