Teszt: Motorola F3 teszt – szuperolcsó

A cikket egy tényközléssel kezdem, mely szerint a GSM Association idei szavazásán a Motorola MotoFone F3 készüléke nyerte el ˝Az év alsókategóriás mobiltelefonja˝ díjat. Ez a 3GSM Világ Kongresszuson történt bejelentés azért mindenképpen jelent valamit.

A tesztkészülék már jóval a bejelentés előtt megérkezett hozzám, és jó néhány napig volt módomban megtapasztalni, hogy pontosan mire is képes ez a vadonatúj ultra-minimál mobil. Nem szoktam ilyet írni, de ezúttal elég lett volna akár egy nap, vagy még kevesebb is, hogy alaposan megismerjem a tesztkészüléket, lévén, hogy annak szolgáltatási köre annyira szűk, hogy azt már talán inkább szolgáltatási pontnak kellene nevezni.

Felmerülhet a kérdés, hogy 2007-ben vajon létezik-e valós igény az ilyen és ehhez hasonló spártai telefonokra? A válasz egyértelmű igen, ugyanis a fejlődő országokban rengetegen élnek, akik csak az ilyen olcsó telefonokat engedhetik meg maguknak. És bizony ez a vásárlói közönség nem 1 és nem is 2, hanem sok-sok millió főre tehető. A Motorola ezen az új hadszíntéren a MotoFone F3-at küldte csatába – lássuk, vajon milyen sikerrel.

Design

Az elmúlt években hozzászokhattunk már ahhoz, hogy a mobilgyártók legolcsóbb modelljei a legtöbb esetben nem csak keveset tudnak, hanem ˝noch dazu˝ még bűn rondák és igénytelenek is egyben. Nos a Motorola F3 tudása még a kevésnél is kevesebb, ezzel szemben a külalakja teljesen rendben van. Egyértelmű, hogy a gyártó most is a RAZR nyomvonalon haladt tovább, vagyis ultra-vékony kialakítással áldotta meg az F3-ast. Az alig 70 grammos tömeghez 114x47x9 milliméteres méretek társulnak.

A telefonnak azonban nem csak a formája, hanem az általános minősége is teljesen korrekt, vagy legalábbis alaposan meghaladja azt a szintet, amit egy ilyen rendkívül olcsó mobiltól várnánk. A készülékház teljes egészében fekete műanyagból készült, amin szerencsére nem látszanak meg az ujjlenyomataink, ezenkívül pedig sehol sem ropog vagy nyöszörög a borítás.

Az oldaléleken egyetlen kezelőszervet sem találunk, ami persze nem is csoda, hiszen a telefon gyakorlatilag alig rendelkezik olyan funkcióval, mely dedikált oldalsó gombot igényelne. A jobboldalon egyedül egy gravírozott Motorola felirat látható, a baloldalon pedig ezenfelül egy köralakú akksitöltő csatlakozó, illetve egy ezüstösen csillogó gomb kapott helyet.

Ez utóbbi oldja a könnyen leszedhető hátlapot, ami alatt egy 700 mAh kapacitású lítium-ion akkumulátor teljesít szolgálatot. Az akksi a gyári adatok szerint maximum 300 órás készenléti időt, illetve 8 órás beszélgetési időt tesz lehetővé, ami nagyjából meg is felel a valóságnak. Mivel nincsenek nagy fogyasztású alkatrészek (például színes LCD, kamera), a használati idő átlagon felüli.

Kijelző, billentyűzet

A felsőkategóriás mobilokban manapság már 16 millió színárnyalatú, gigantikus kijelzők terpeszkednek, a középkategóriában a 262, illetve 65 ezer színű TFT panelek a menők, az alsókategóriában pedig cSTN, illetve monokróm LCD-ket alkalmaznak a gyártók. Nos, a Motorola úgy gondolta, hogy még egy szürkeárnyalatú LCD is luxus lenne az F3-ba, így ebbe a modellbe végül is egy leginkább a régi LED-es órákéhoz hasonló, teljesen fapados kijelző került.

Clear Vision technológiájú Electrophoretic Display – jól hangzik, de a lényeg, hogy a MotoFone kijelzője csupán kétsoros és soronként hat-hat karaktert képes megjeleníteni, még hozzá ékezetek nélkül. Minimalizmus a javából, de biztos van, aki ezt szereti! Érdekesség, hogy a kijelző akkor is megtartja a tartalmát, amikor kikapcsoljuk a telefont, vagy levesszük az akkumulátort – mindig az utolsó állapot (például az idő) figyel rajta. Egyedi megoldás, hogy a térerő és az akksi töltöttségi információk nem magán a nagy kijelzőn, hanem afelett, két kis jól elszeparált kalitkában jelennek meg.

A billentyűzet formája a korábbi RAZR és SLVR modellekére emlékeztet, vagyis az összes gomb egyetlen közös lapból van kialakítva, melyen ívelt gumicsíkok terelik az ujjainkat. A kezelés rendkívül egyszerű, leszámítva, hogy a csillogó navigomb nem öt-, hanem csak négyállású, vagyis a közepe nem nyomható be.

Használat közben

˝Írja be a SIM PIN kódot!˝ – szól hozzánk érdes férfi hangon a Motorola F3, amint behelyeztük a SIM kártyánkat és bekapcsoltuk a telefont. Mit is mondjak, ez elsőre nagyon meglepő! Aztán jönnek a további utasítások, vagyis hogy nyomjuk meg az 1-es gombot, ha hangos, a 2-est pedig ha hang nélküli használatot szeretnénk kérni. Ha ilyenkor 1-est nyomunk, akkor a telefon minden egyes menüpontot hangosan kimond, ami elsősorban az idősebb felhasználók számára hasznos, amúgy inkább idegesítő.

A menürendszer olyan egyszerű, hogy egyszerűbb már nem is lehetne. Az LCD legalsó sorában egymás mellett hat darab kis ikont láthatunk, melyek között értelemszerűen a navigomb segítségével közlekedhetünk. Az első ikonra lépve a következő szöveg hallható: ˝üzenetküldés˝, ˝írja be üzenetét˝. És már kezdődhet is az SMS-gépelés, a megjelenített karakterek viszont nagyon csúnyák, de hát a kijelző csak erre képes.

A telefonban egy teljesen egyszerű, abszolút lecsupaszított telefonkönyv található, csengőhangot pedig a hét darab gyári példány közül választhatunk magunknak. A nyolcszólamú polifonikus hangok kellően hangosak és vibra rezgéssel gazdagíthatók, a hívások kihangosíthatók. Ezek lennének az alapfunkciók és akkor most jöjjön az összes ˝extra˝ szolgáltatás, egyetlen mondatba sűrítve. Van nekünk hívásinformációnk, egy ébresztőóránk, valamint egy digitális óránk (dátummal). Ennyi, kész, vége!

Konklúzió

A kétsávos (900/1800 MHz) GSM modullal felvértezett Motorola F3-at nem lehet a hagyományos módon értékelni, hiszen akkor a negatívumokat tartalmazó rubrikában hosszasan, napestig sorolhatnánk, mennyi minden hiányzik a telefonból. A teljesen pofásra sikeredett, szuperolcsó MotoFone-ban nincs semmi extra, sőt szinte semmi nincs benne, de ezúttal éppen ez a lényeg, ezen van a fő hangsúly.

Egy telefon a fejlődő országok piacára, illetve azoknak, akik spártai mobil fetisiszták. Egy mobil, mellyel végre tényleg szinte csak telefonálni lehet. Ki tudja, talán még divattermék is válhat belőle. Idővel mindenképp kiderül!