Eljött az Internet-ready hajléktalanok korszaka

Get wired! – szólt a jelszó tíz évvel ezelőtt. Mára odáig jutottunk, hogy a világ fejlett részein már az állandó munkahely és lakás nélkül élőknek is van Internet-hozzáférése. Japánban ugyanis a munkanélküli fiatalok egy része túlságosan drágának találja a hoteleket, ezért inkább Internet-kávézókban húzza meg magát. Alkalmi munkákból fizetik az internetezési lehetőséget, éjszakánként pedig ott alszanak a helységben. A 26 éves Takesi Jamasita például külsőre semmiben sem tűnik ki a többi, hasonló korú tokiói közül; ugyanolyan az öltözködése, ugyanúgy letusol minden reggel, ugyanúgy naponta több órát internetezik.

Jamasita egyike a japán főváros számos freeterének (a szó az angol free – szabad, és a német arbeiter – munkás kifejezésekből származik), akik a múlt század utolsó évtizedében jelentek meg a szigetországban. A gazdasági visszaesés miatt megszűnő élethosszig tartó alkalmazás következtében sokan óránként mindössze 8-10 dollárból kénytelenek eltartani magukat, ideiglenes munkák elvállalásával. Ez magyar szemmel nézve soknak tűnik (havi 20 munkanapot és napi 8 munkaórát feltételezve körülbelül 300 ezer forint, már ha valaki képes alkalmi munkákból ennyit dolgozni), viszont kevés a világ egyik legdrágábbjának mondható városában, Tokióban.

Összehasonlításként: egy, a központban található átlagos 50-70 négyzetméteres lakás akár havonta 150 ezer jenbe (250 ezer forint) is kerülhet. Ehelyett 1400-2500 jen (2-4 ezer forint) között kell csak az ottmaradásért fizetnie annak, aki valamelyik Internet-kávézóban húzza meg magát. Ezért cserébe alkoholmentes italok járnak, ott a tévézés vagy a képregény olvasás lehetősége és természetesen magában foglalja az ár az Internet-hozzáférés díját is. Ezzel még a Japánban ismert kapszula hotelek (amelyekben a vendégek kicsi, műanyag helységekben alhatnak, a nagy szállodákhoz képest sokkal olcsóbbért) árait is alul tudják múlni. De nem csak munkanélküliek veszik igénybe az Internet-kávézók szolgáltatásait: az utolsó vonatot elszalasztók és az intim magányra vágyók is gyakran ezekben a szolgáltatási egységekben kötnek ki.

Visszatérve az állástalan fiatalokra: a Tokióban tapasztalható trend szerint a 20-as, 30-as éveikben járók néhány hónapnyi Internet-kávézóban való „csövezés” után általában magukra találnak: tartós állást, jobb lakhatást keresnek. Addig pedig azért látják szívesen az egységeket működtetők, mert nem annyira nincstelenek, mint az idősebbek – az alkalmi munkákból meg tudják fizetni a szolgáltatás árát, és többet nem is kérdeznek a tulajdonosok. Az Internet-kávézók így kínálnak anonimitást és menedéket a fiatal korosztály szociálisan elbizonytalanodott tagjainak.