Európai Internet-szolgáltatás korlátozás – hol tartunk most?

Két hete írtunk arról, hogy a SABAM (Belga Írók, Zeneszerzők és Kiadók Szövetsége) fellépett a korábban Tiscali néven ismert Scarlet Internet-szolgáltatóval szemben. A hónap elején született meg a döntés az ügyben: a bíró elfogadta, hogy a tartalomszűrő technikák hatékonyak és alkalmazhatóak lehetnek, ezért elrendelte, hogy az Internet-szolgáltatónak alkalmaznia kell belőlük annyit, hogy azzal eleget tegyen a jogtulajdonosok igényének, vagyis ki tudja szűrni vele a jogsértő anyagokat. Minderre hat hónapot kapott a szolgáltató – ennyi idő alatt kell kialakítani úgy a rendszert, hogy az pusztán technikai és automatizált módon működjön – azt a jogvédő szervezet is el akarja kerülni, hogy humán erőforrást is alkalmazni kelljen. Bővebben itt.

Az Internet-szolgáltató a per 2004-es kezdete óta eltelt idő alatt hiába hivatkozott arra, hogy a rendelkezés ellentétes hálózatára vonatkozó szabályzatával, és hiába védekezett a telefonos hálózatok védelmére létrehozott jogi kapaszkodókkal, mindez nem hatotta meg a bíróságot. Mindazonáltal nem adták fel a küzdelmet: a Scarlet benyújtotta fellebbezését. A Belga Internet-szolgáltatók Társasága (ISPA) arra próbálja felhívni a bíró figyelmét, hogy nem vizsgálta meg elég közelről az érvényben levő törvényeket (például az E-Commerce direktívát, ami az ISP-ket védi hasonló esetekben). Tulajdonképpen arról van szó, hogy ez a rendelkezés és egy másik, a szerzői jogra vonatkozó EU-s direktíva került összeütközésbe – az ISPA azt szeretné elérni, hogy a kettő közül az első bizonyuljon erősebbnek.

A korábbi eseményekre egyébként meglehetősen idegesen reagáltak az európai Internet-szolgáltatók. Amint arról mi is beszámoltunk, egy, az Egyesült Királyság ISP-it képviselő csoport a döntés után szinte azonnal újra megerősítette, hogy a szolgáltatók nem tehetők felelőssé a hálózatukon keresztül zajló file-megosztásért a szigetországban. Danny Preiskel, a távközlési szektor vállalatait képviselő brit ügyvéd szerint hasonló ítélet nem várható egyhamar Nagy-Britanniában, és ha mégis hasonló perre kerülne sor, akkor a helyi ISP-k „ádáz ellenállást” tanúsítanának. További részletek.

Precedens értékű vagy sem?
Érdekes ugyanakkor, hogy a többi belga Internet-szolgáltató nem kezdett azonnal tűzoltásszerű műveletekbe: például Belgium legnagyobb ISP-je, a Belgacom visszautasította, hogy a döntés automatikusan érvényes lenne rá is. „A belga jogi rendszer nem hasonlít az Angliában érvényben levőhöz, ahol precedensértékű ítéletek születnek. Minden ügy különböző eredménnyel zárulhat, egy bíró teljesen eltérő döntést hozhat egy új ügyben.” – mondta Jean Margot, a távközlési vállalat egyik szóvivője – „A következő bíró valószínűleg nem követi az első ítéletet, vannak jó érvek [a Scarlet tarsolyában], ezért kivárjuk, mi történik.”

Másképp vélekedik erről a SABAM, amely nem tétlenkedett, és az elmúlt két hétben már írásos megkeresést intézett Belgium legnagyobb Internet-szolgáltatói felé, arra kérve őket, hogy önkéntesen vegyék magukra vonatkozónak a Scarlet ügyében hozott ítéletet. „Mielőtt jogi eljárást kezdeményeznénk az összes többi belga ISP ellenében, szeretnénk leellenőrizni, hogy melyikük kész egyezséget kötni.” – nyilatkozta Thierry Dachelet, a SABAM egyik szóvivője. Ha a józan megfontolásnak engednek a szolgáltatók, akkor valószínű, hogy önkéntesen egyikük sem fog vágóhídra menni – jelenleg a P2P gerjeszti a mind nagyobb sávszélességekkel szembeni igényeket. Egy korlátozás esetén valószínűleg azonnal és drasztikusan visszaesne a szolgáltatók bevétele.