Internet-cenzúra

Egy nemrég végzett felmérés arra mutatott rá, hogy a Földön több mint 20 országban használnak digitális cenzúrát, vagyis korlátozzák az internetezőket a szabad információkeresésben és véleménynyilvánításban. Az Organization for Security and Cooperation in Europe (OSCE) által „Governing the Internet” névre keresztelt tanulmány készítői esettanulmányokat végeztek Kazahsztánban és Grúziában is, és ahhoz hasonló megállapításokat voltak kénytelenek tenni, mint amiket Kínában, Iránban, Szudánban és Fehéroroszországban tapasztaltak.

A 212 oldalas, 56 ország által támogatott felmérés kijelenti, hogy a szabad szólás sosem volt olyan könnyű, mint manapság, a Weben keresztül. Ugyanakkor aggasztó trend, hogy az Internet cenzúrázása egyre több országban jelenik meg, olvasható a tanulmányban. Összesen 20 államot sorolnak a polgáraikat korlátozók táborába. Például nemrég született meg az a malajziai rendelet, mely börtönbüntetést ír elő minden, a Weben publikáló malajziai számára, amennyiben az iszlámot vagy a királyt bírálni meri.

Kazahsztánban pedig lassan már a szovjet érában tapasztalt üldözési mánia szintjére emelkedik az internetezőkkel szembeni paranoia – az OSCE jelentése szerint bármilyen, a vezetés véleményétől eltérő hangot megütő egyént vagy szervezetet azonnal a nemzet ellenségének nyilvánítanak, amint közzé teszi gondolatait. Ezt ráadásul nem ritkán a hangadó elnémítása követi. A kutatás megemlíti, hogy Kazahsztán 2005-ben, az ország kulturális elmaradottságát és az amerikaiak naivitását kifigurázó Borat film megjelenése után nem sokkal az összes .kz domaint letiltatta.

Nem jobb a helyzet Grúziában sem, ahol törvényileg szabályozták (vagyis korlátozták) a szólásszabadságot. A másként gondolkodókra itt is üldöztetés várhat, állítja az OSCE jelentése. A régió egyébként is szenved a monopol helyzetben levő Internet-szolgáltatók jelentette torz piaci struktúrától: az európai állapotokhoz képest sokkal kisebb sávszélességet kínáló, többnyire még mindig betárcsázós Internet-hozzáférés áll azok rendelkezésére, akik meg tudják fizetni. A szolgáltatás ugyanis – annak ellenére, hogy ezek az országok elmaradottabb gazdasági körülményeket tudnak felmutatni – többnyire jóval többe kerül, mint az öreg kontinensen vagy az Egyesült Államokban.