Mi történt a magyar warezzel?

Már a legelején szögezzük le: Magyarországon az audio- és videotartalmak letöltése legális, amennyiben azt valaki nem osztja vissza. Milyen más okból is szedhetnék a „kalózadót”, vagyis ragaszthatnák rá az Artisjus matricát az összes optikai lemezre (és hajthatnák be ugyanígy a memóriakártyák után is). Persze a Bittorrent elven működő megosztószolgáltatások – ha csak külön nem dönt erről a felhasználó – szinte azonnal rendelkezésre bocsátják a többi letöltőnek a már megszerzett adatszeletkéket. Az elmúlt nagyjából egy napban történteknek azonban néhol semmi közünk nincsen ahhoz, hogy Magyarországon mi legális és mi nem…

Tegnap délután a legnépszerűbb hazai bittorrent trackereket használók arra lehettek figyelmesek, hogy a szerverek elérhetetlenné váltak. Többek között a Bithumen oldalát sem hozták be a böngészők – és nem sokkal később kiderült, hogy ennek nem valamilyen hálózati vagy szerveroldali anomália az oka: a GTS-Datanet szervertermében rendőrök jártak. Szerelgetni nem volt lehetőségük a szerveknek, ezért egyszerűen elvitték azokat a számítógépeket, amelyekről feltételezték, hogy illegális tartalmakat tárolnak. Most valószínűleg lefoglalt bizonyítékként üldögélnek valamelyik szakértő irodájában (netán egy raktárban), ezért a tulajdonosaiknak jó ideig esélyük sincs visszakapni őket – ami a winchesterek esetében még megérthető, de hogy mit árthat mondjuk egy tápegység vagy processzor…

Visszatérve a razziára: a Datanet szóvivője, Hámon Krisztina kérdésünkre ma délelőtt megerősítette a tegnap esti rendőri jelenlétet és a lefoglalásokat a szerverteremben, arról azonban nem tudott nyilatkozni, hogy az elvitt számítógépek milyen tartalommal bírtak. A Bithumenen és az asva.info oldalon (ami nem az ASVA hivatalos oldala!) megjelent információk szerint több fizetős FTP-szerver és ingyenes (de regisztrációhoz kötött) Bittorrent tracker távozott az épületből. Kérdés persze, hogy ez utóbbiak esetében milyen alapon fog vádat emelni bárki is szerzői jogokkal való visszaélésért, hiszen rajtuk (a torrent-adatbázis kapcsán legalábbis) semmilyen jogsértő anyag nem található – ha csak egy alkotás nevének szerepeltetése nem számít annak (és nem számít annak).

A mai nap fejleményei közül meg kell említeni, hogy az ASVA közleményt adott ki. Idézzük: „Az elmúlt egy éve folyamán az ASVA és a Pro Art rengeteg bejelentést tett a rendőrség felé a hazánkban illegálisan működő fájlcserélő rendszerekről. A magyar rendőrség ezeket az információkat összegyűjve a napokban sikeres akciót hajtott végre. Az ASVA köszöni a rendőrség hathatós munkáját és gratulál az eredményekhez.”

Időközben, az asva.info-n megjelent információk szerint néhány SMS-webes oldalra is rátették a kezüket a hatóságok, illetve az ASVA színt vallott arról, hogy közvetlen közük volt-e a lefoglaláshoz (nem). A Bithumenen pedig reggel óta a következő üzenet várja az internetezőket: „Visszaterunk.. Tovabbi infokert latogassatok vissza rendszeresen”

Kinek jó ez? (Bittorrent)
A nagy kérdés persze az, hogy kinek jó ez (azt, hogy közvetlenül kinek állt érdekében az eset kipattintása, egyelőre homály fedi). A felhasználóknak nem, hiszen számos olyan szolgáltatástól esnek el, amire legális lehetőségük egyszerűen nincs. E sorok írója például „digitális videomagnóként” használt némely ingyenes Bittorrent site-ot, és nem lát különbséget egy, a tévéből videokazettára felvett sorozatepizód és egy, az Internetről letöltött sorozatepizód között (a reklámokat a gyorstekeréssel akkor is ki lehet iktatni, ha történetesen videokazettáról nézi a tartalmat az ember). Valószínűleg, hozzá hasonlóan nem fognak sokan a boltokba rohanni ezután, hogy az eddig sem vett CD-ket és DVD-ket beszerezzék – a kiadóknak bele kellene törődniük, hogy az Internet megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, és kezd „átnyúlni a fejük felett”. Én (az internetező) ott és akkor akarom megnézni az engem érdeklőd tartalmat, ahol és amikor jól esik.

Tehát nem járt jól se a felhasználó, de a jogtulajdonos sem fog profitálni belőle (sőt, azzal, hogy kriminalizálja a zene/filmrajongókat, maga ellen fordítja potenciális vevőit). A rendőrségnek bizonyára nem hiányzott a plusz munka, és ha hosszú ideig nem kapják vissza a szervereiket az érintettek, akkor azt bizonyára a szerverhostinggal foglalkozó vállalatok is megérzik majd. Nem is beszélve a „tévedésből” elvitt számítógépekről, melyek semmilyen kapcsolatba nem hozhatók a szerzői jogi kérdésekkel – ezekért nem kizárt, hogy perre is mennek a tulajdonosok.

A nemzetközi példa pedig azt mutatja, hogy ha egy szervert/csapatot eltaposnak a kiadók, akkor először hatszor mellélépnek, mindez évekig eltart; és mire „sikerrel járnak”, másik kettő, még gyorsabb, még könnyebben használható, még biztonságosabb, még kevésbé támadható szolgáltatás bukkan fel. Gondoljunk csak a The Pirate Bay svéd Bittorrent-közösségre, melynek történetéről mi is többször írtunk. Tavaly amerikai nyomásra a skandináv rendőrség lefoglalta a Kalóz-öböl szervereit, aminek két következménye lett. Egyrészt kaptak egy nagy peres eljárást a rendőrök a nyakukba (tekintve hogy semmilyen szerzői jogsértést nem tudtak rábizonyítani az üzemeltetőkre), másrészt „szétspriccelt” a közösség, szerte Európában – szinte azonnal megjelentek „tükörszerverek” például Törökországban és másutt. Nem is tartott sokáig a P2P adatforgalom helyreállása – a TPB egyébként jelenleg is elérhető (sőt, mi több, sosem használták annyian, mit napjainkban); bármely torrentező számára használható. Akinek tehát nem a Kulka-féle Dr. House hiányzik, most is megtalálhatja a forrásokat.