Teszt: Motorola Z10 – a csúcsmodell

Amikor nagyjából egy esztendővel ezelőtt a Motorola bemutatta a Z8-as modellt és nemes egyszerűséggel csak ˝Multimedia Monster˝-nek, vagyis multimédiás szörnyetegnek nevezte, első pillanatban mindenki azt várta, hogy na akkor itt most lesz sok-sok megapixeles kamera, navigáció és egyéb nyalánkságok. No persze rögtön kiderült, hogy nem eszik ilyen forrón a kását, hiszen a Motorola Z8 elég messze van attól, hogy minden további nélkül felhúzza magára a szörnyeteg gúnyát, és így ijesztgesse a riválisait.

Teltek, múltak a hónapok, majd pedig 2007 őszének elején felbukkantak az első kémfotók egy bizonyos, a Z8 utódjának kikiáltott új Motoroláról. A keresztségben végülis Motorola Z10 nevet kapott újdonság hivatalos bejelentésére egészen 2008 januárjáig kellett várnunk, amikor is az amerikai cég egy amerikai szakkiállításon, a CES 2008-on hivatalosan is fellebbentette a fátylat a Z10-es készülékről. Mi akkoriban, tehát még januárban meg is kaptuk a Motorola Z10 első példányainak egyikét, mely azonban akkoriban még olyan proto fázisban volt, hogy nem volt érdemes róla tesztet készíteni. A szerkesztőségünkbe most eljuttatott Z10 szoftvere viszont már szinte véglegesnek mondható, így most végre kiderülhet, hogy a Z10 be tudja-e váltani azokat az ígéreteket, melyeket a Z8 nem volt képes maradéktalanul teljesíteni.

Design

Akinek volt már a kezében Motorola Z8, az bizony nem sok újdonságot fedezhet fel a Motorola Z10-en. A hajszálnyival vastagabb és alig 3 grammal nehezebb Z10 főleg a színösszeállításban hoz újat: a korábbiaktól eltérően ezúttal egy fémesen csillogó, igen csak impozáns megjelenésű készülékhez van szerencsénk. Az első pillanattól kezdve mozgatta a fantáziámat, hogy a borítás tényleg fémből van, vagy csak fémhatású műanyagból. Ezt gyorsan le is teszteltem, még pedig oly módon, hogy a levehető hátlapot ráejtettem az asztalra. A végeredmény: nem fém, hanem jó minőségű műanyag.

A Motorola Z10 ugyanazt a spéci slider megoldást kapta, mint elődje, melynek ugyebár az a lényege, hogy a telefon nem egyszerűen csak szétcsúsztatható, hanem ezzel együtt a kijelzőt tartalmazó felső szekció néhány fokban meg is dől a felhasználó irányába. A Motorola szerint így sikerült javítani az ergonómián, ettől függetlenül szerintem a Z10 se nem jobb, se nem rosszabb egy hagyományos slider készüléknél. A telefon alsó, mintegy egycentis része egyébként fix elhelyezésű, ide került többek közt a mikrofon és a töltésjelző kis LED is.

Baloldalt találhatók a hangerőállításhoz használatos gombok, közvetlenül a médiagaléria billentyűje, illetve a bővítőslot mellett. Ez utóbbi úgy ahogy kell, alaphelyzetben egy kis kihajtható fül alá van rejtve, és microSDHC kompatibilis, vagyis a későbbiekben akár 32 GB-os kártyát is belepakolhatunk majd. Az ellentétes oldalra került a négyszögeletes kameragomb, illetve az ugyancsak fül alá rejtett miniUSB csatlakozó aljzat. Az alsó él teljesen csupasz, és a felső élen is csak egy a hordszíj rögzítésére szolgáló alkalmatosság leledzik.

A hátsó szekció némileg eltér a szokásostól. A felső részbe került a BK70 típusjelzésű, 1.030 mAh kapacitású lítium-ion akkumulátor, mely a gyári specifikációk szerint maximum ötórás beszélgetési időt, illetve 380 órás készenlétet képes biztosítani. Ez alatt, középtájt trónol a kamera modul, lejjebb haladva pedig egy kis lapocskára lehetünk figyelmesek, melyet leszedve rálelünk a SIM slotra.

Kijelző, billentyűzet

A Motorola Z10 ugyanazt a kijelzőt kapta meg, mellyel a Motorola Z8 esetében már megismerkedhettünk, és amelynek talán csupán annyi a hibája, hogy nem érintésérzékeny, pedig az UIQ platformra épülő telefonba remekül passzolna egy érintőkijelző. A TFT technológiájú kijelző 2,2 colos képátlóval bír: a 33×45 milliméter méretű LCD 320×240 pixelt tudhat magáénak és több mint 16 millió színárnyalatot képes a szemünk elé tárni. Alaphelyzetben két témabeállítást (Zinc, Pure) találunk a készüléken, az alapkijelző pedig olyan tételeket vonultat fel, mint például hívások, üzenetek, e-mailek, naptárbejegyzések, profilok.

A menürendszer 3×3-as felépítésű és egyszerű grafikájú ikonokat jelenít meg, de ha ez esetleg nem tetszik, pillanatok alatt átválthatunk ikonos helyett listás stílusra. Nem mondanám, hogy a menü felépítése alapvetően nem logikus, ezzel együtt a használatba vételt követő első időkben bizony némi megszokást igényel, hogy hol mit találunk.

Ahogy az egészt telefont, úgy a kezelőszerveket is csak minimális mértékben módosították a Z8-hoz képest. A kijelző alatti fontosabb gombok közül a menübillentyű immár nem egy kis házikót, hanem négy kis kockát visel magán, ezenkívül pedig a ˝vissza˝ gombról eltűnt a ˝C˝ betű. Ettől függetlenül az elrendezés változatlan maradt, így legfelül található a két funkció gomb, alatta a két, már ismertetett gomb, legalul pedig a híváskezelő billentyűk. Az ötállású navigomb pozíciója is változatlan. A szétcsúsztatást követően előbukkanó hagyományos szám/karakter billentyűk közül az alsó és felső sorban lévőket kicsit nehezebb lenyomni, mert ezekhez nagyobb méretű ujjal már körülményesebb hozzáférni, ezt leszámítva azonban alapvetően ergonomikus az adatbevitel.

Kamera

A közelmúltban megjelent Motorola telefonokat sok mindenért lehetett szeretni, de a kamerájuk őszintén szólva nem igazán volt a topon. Szinte az összes modellben ugyanaz a 2 megapixeles felbontású és AF-et sajnos nélkülöző fényképezőgép modul volt. Ez azonban már a múlt, hiszen a Motorola Z10, melynek kamerája immár 3,2 megapixeles felbontással bír, a felvételek élességét pedig végre autofókusz funkció garantálja. Ez utóbbi a hagyományos módon működik: először félig, majd pedig teljesen le kell nyomni az exponáló gombot. A fókuszálás körülbelül 2 másodpercig tart. Fontos, hogy a képek élessége egy tízes skálán szabadon állítható, így mindenki megtalálhatja a számára leginkább üdvözítő utat a jó minőségű képekhez. A képminőség egyébként egész jónak mondható, no persze az 5 megapixeles Nokia N82-t a Motorola Z10-nek sem sikerült letaszítania a trónról.

A világhálót böngészve lépten-nyomon olyan információkba botolhatunk, melyek szerint a Z10-ben bizony xenon vaku kapott helyet. Nos kérem szépen ez sajnos nem fedi a valóságot, ugyanis a készülékben LED-alapú segédfény teljesít szolgálatot, mely egyébként akár elemlámpaként is használható, sőt fotózáskor vörösszemhatás csökkentésre is képes.

Öt különböző felbontás (maximum 2.048×1.536 pixel) és három képminőség közül választhatunk, de például a nyolcszoros digitális zoom 3 megapixel mellett nem használható. Jó hír, hogy a 3 fps sebességű sorozatlövő teljes méretű képeket készít, három, öt vagy tíz darabot, illetve, hogy a fehéregyensúly is manuálisan állítható. Érdekesség, hogy ha csukva van a telefon, akkor a fő kamera működik, ha pedig szétnyitjuk, akkor automatikusan átvált a videóhívásokhoz szánt előlapi VGA kamerára. Egy ilyen telefontól egyébként abszolút elvárható a VGA 30 fps videófelvevő, a Motorola Z10 viszont csak QVGA 30 fps-re képes.

Szolgáltatások

A Motorola Z10 a Symbian operációs rendszer 9.2-es verziójára, illetve az UIQ felhasználói interfész 3.2-es verziójára épül, tehát egyelőre még nem a csak a múlt hónap végén bejelentett és számos változást hozó UIQ 3.3-ra, de mint azt a cég vezetői elmondták, a jövőbeli Motorola smartphone-ok már UIQ 3.3-at fognak kapni.

Amikor a hasonló szoftveres Sony Ericsson W960i-t mintegy két hónapig nyúztam, komoly kritikával illettem annak működési sebességét. Nos, a Motorola Z10 sem éppen fürgesége miatt lesz közkedvelt, de a 300 MHz-es órajelű Texas Instruments OMAP2420-as processzorral szerelt Z10 azért némileg gyorsabb, mint a W960i volt. Az integrált memóriából alaphelyzetben 49 MB RAM és 15 MB ROM szabad, illetve ahogy azt már említettem, a telefonba microSD memóriakártyák helyezhetők be.

A négynormás Z10 szinte az összes ma elterjedt vezeték nélküli adatátviteli technológiát támogatja. Azért csak ˝szinte˝, mert a Wi-Fi valahogy kimaradt belőle. Kárpótlásul viszont kapunk 3,6 Mbit/s-os HSDPA-t, UMTS-t, EDGE-et, GPRS-t és A2DP profilos Bluetooth 2.0-át.

A gyakorlatilag végtelen kapacitású telefonkönyvben kontaktonként maximum harminc adatot tárolhatunk el, így például akár három-három különböző e-mail címet, vagy URL-t, ezenkívül pedig jó megoldás, hogy a névjegyzék vízszintesen és függőlegesen is tagolt felépítésű. A naptár négy különböző esemény kategóriát ismer: találkozó, emlékeztető, egész napos esemény, évforduló. A szövegbevitelt a már jól ismert iTAP technológia segíti, ezenkívül pedig többek közt diktafont, képszerkesztőt, videószerkesztőt, számológépet (nem tudományos), Shozu-t, Yahoo Go!-t és egy játékot (Asphalt2 3D) is kapunk a pénzünkért, az MP3, eAAC+ kompatibilis zenelejátszóról már nem is beszélve.

Konklúzió

A Motorola Z10 a Motorola Z8 logikus továbbfejlesztésének tekinthető, a revolúció tehát elmaradt, de az evolúció azért tetten érhető. A Z10 személyében egy összességében véve kellemes benyomást keltő smartphone-t volt szerencsém megismerni, mely a középkategóriában remekül helytállhat, a felsőkategóriában viszont már kevéske. Szerény személyem szerint a Motorolának most olyan nagy szüksége van egy igazi high-end modellre, mint egy falat kenyérre, de az 5 megapixeles kamerás, ZN5-ös modell egyelőre csak nem akar bemutatkozni…

Pozitívum: jó minőség, egyedi kialakítás, QVGA felbontású és 16 millió színű kijelző, 3,2 megapixeles kamera, microSD bővíthetőség, HSDPA, UMTS, EDGE, GPRS, Bluetooth 2.0, névjegyzék, diktafon, zenelejátszó.

Negatívum: hiányzik a Wi-Fi, a sztereó FM rádió, a GPS-vevő és a 3,5 milliméteres audio csatlakozó, a videófelvevő nem VGA felbontású, ezenkívül lehetne egy kicsit gyorsabb a telefon működése (ez utóbbin a piaci debütálásig vélhetően tuningolnak még a fejlesztők).

A Motorola hazai képviselete hivatalosan a nyár elején, júniusban kezdi majd meg a Motorola Z10 forgalmazását, mely készülék ajánlott végfelhasználói ára 80-90 ezer forint lesz.