Jobban dolgozunk, ha cseveghetünk

Egy nemrég végzett amerikai felmérés érdekes eredményt hozott az azonnali üzenőprogramok (instant messenger, IM) munkára gyakorolt hatására vonatkozóan. Az Ohiói Állami Egyetem és a Kaliforniai Egyetem közös kutatása során arról kérdezték a telefonos interjúban részt vevő, egy héten legalább öt órát irodai körülmények között, számítógépek előtt dolgozókat, hogy szerintük milyen hatása van az IM-ek használata a munkájukra. Az összesen 912 válaszadó közül 29,8 százalék közölte, hogy használ ilyen szoftvert, a munkatársaival és ügyfeleivel való kapcsolattartás céljából. Az ebbe a csoportba esők nem szerinti megoszlása nagyjából fele-fele volt, és sem a foglalkozást, az iskolai végzettséget vagy a kort illetően nem mutatkozott jelentős eltérés az átlagtól. Vagyis megdőlt azt a (tév)hit, hogy (legalábbis Észak-Amerikában) a fiatal, technikarajongó férfiak használják többnyire az IM-eket.

Kiderült, hogy az üzenőprogramok nem rontják a munkavégzés tempóját. Előfordul, hogy egy üzenet éppen rosszkor érkezik, amikor valaki nagyon „beleásta” magát a munkába – nos, ilyen helyzetekben többnyire „szociálisan elfogadható”, hogy a bejövő üzenetet a címzett pillanatnyilag figyelmen kívül hagyja, vagy értesíti az üzenő felet arról, hogy éppen nem tud beszélgetésbe bonyolódni. Ennek következménye, hogy a „megzavart” fél többnyire továbbra is a munkájára koncentrál, amikor annak egy fontos fázisát végzi, vagyis nem szakítja meg a folyamatot egy (rövid) csevegésért.

Ugyanakkor hatékonyabbá is teszi a munkát az IM használata, mivel átalakítja a kommunikációt. Gyakran nincsen szükség arra, hogy személyesen is beszélgessenek a munkatársak egymással, a lényeges kérdések egy jelentős része a cybertéren keresztül is lefolytatható. Az üzenőprogramok révén gyorsabb, célratörőbb kérdések és válaszok érkeznek, így elkerülhetőek a hosszabb, esetleg kötetlenebb beszélgetések. Pont ennek köszönhető, hogy az IM-et használók és nem használók között nincsen lényeges különbség a kommunikációra fordított időt illetően.

És hogy miért létezik az a feltételezés, hogy aki csevegőprogramot használ, annak romlik a munkahatékonysága? Azért, mert az IM-felhasználók hajlamosabbak magánjellegű beszélgetések folytatására – és ez az, ami negatívan befolyásolja a teljesítményt. A jelenség azonban független a Skype-től, Messengertől; aki a telefont/e-mailt használja magáncélokra az irodában, ugyanolyan hatékonyságcsökkenéssel kell szembenézzen, vagyis a jelenség platformfüggetlen.