„Újra” elveszett Atlantisz

Talán maga a Google se gondolta volna, amikor belevágott műholdképes projektjébe, mi mindenre lesz jó a Google Earth (letöltés itt). Például marihuána ültetvények felfedezésére vagy az unokáját elrabló nagymama előkerítésére. Nemrég pedig arról érkezett beszámoló, hogy a tengerfeneket is bemutató új változat révén rábukkantak az ókori legendás szigetországra, az egykor fejlett kultúrájúnak tartott Atlantiszra. Ennek alapját az a kép szolgáltatta, amit nem messze Afrika észak-nyugati partjaitól fedeztek fel: szabályos vonalak alkottak rácsozatot a tengerfenéken. Sokak szerint ez a rendezettség civilizáció nyomait rejti.

A rejtély a múlt hét végén annyira megmozgatta az internetezők képzeletét, hogy rengeteg cikk, elemzés és hozzászólás született a témával kapcsolatban. Mivel nagy visszhangot kapott a felfedezés, a Google jobbnak látta tisztázni a dolgot. Segítségül hívták Walter Smith-t és David Sandwellt, két, az oceanográfiában jártas amerikai kutatót. A tengerek szakértői a keresővállalat saját blogján kaptak lehetőséget annak kifejtésére, miért is nem Atlantiszt ábrázolják a fenti képen látható vonalak.

Ezek a jelek tulajdonképpen „hajónyomok”. Ahhoz, hogy ezt megértsük, tudni kell, hogy a fényalapú távolságmérés a tengerek fenekének felderítésében nem használható kiterjedt felületeken. Ennek oka, hogy a fénysugár csak nagyjából a felszíntől számított 30-50 méter mélységig hatol le, eddig lehet vizuális észlelésre alkalmas képet alkotni a felszínről. Nem is fénysugarat használnak az óceánok medrének feltérképezésére, hanem hanghullámokat. A mérést végző hajóról lebocsátott, majd visszaverődött hang indítása és visszaérkezése közötti idő adja meg azt a távolságot, ami a hajó fenekétől a tenger fenekéig tart (illetve a dupláját).

Sajnos ez a mélységmérési módszer sem tökéletes. Csupán a hajó alatti sávban elterülő tengerfenékről képes domborzati felvételt készíteni. Ebből következően az így elkészített térképeken azok az útvonalak látszanak, amiket a hajók megtettek – ezek a „hajónyomok”. Mint a vizes keréknyom a száraz betonúton. Ilyen nyomokat pedig nem csak Afrika partjainál lehet találni, mutatott rá Smith és Sandwell, hanem például Hawaii mellett is. Az pedig nem valószínű, hogy Atlantisz egyik része a Kanári szigetekhez közel, a másik pedig az USA tengerentúli állama mellett süllyedt volna el.

Mindazonáltal egyik kutató sem állította, hogy ne lehetne rábukkanni Atlantiszra a Google Earth révén, főleg azt követően, hogy a Google reményei szerint tovább javulhat a tengerfenékről készített felvételek felbontása, ahogy még több időt és pénzt fordítanak a projektre. A kincsvadászoknak tehát nem kell csüggedniük: ugyan nem nyert bizonyítást az, hogy Atlantisz létezik, de az sem, hogy nem.

Aki pedig többet akar tudni az ókori, mindmáig vitatott létezésű szigetországról, annak érdemes a Wikipedia magyar bejegyzését átböngésznie.