Tanárok és a számítógép-használat

A számítógép és az internet iskolai használatáról készült egy átfogó felmérés az ország 264 érettségit adó középiskolájának mintegy 2200 pedagógusa megkérdezésével, közölte az Interaktív Oktatástechnika Portál. A Microsoft Magyarország megbízásából, a FISZ (Felvételi Információs Szolgálat) szervezésében készült kutatás készítői ügyeltek az egyensúlyra a vidéki és fővárosi, kezdő és gyakorlott pedagógus illetve a különböző évfolyamokon oktatók arányait tekintve. A megkérdezettek 15 százaléka tanít 5 éve vagy rövidebb ideje, 11 százaléka több mint 30 esztendeje, a többiek pedig 6-30 éve oktatnak. A pedagóguspálya valódi képének megfelelően: 72 százalék nő és 28 százalék férfi töltötte ki a kérdőíveket. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka oktat informatikát, vagy számítástechnikai szaktárgyat, tehát a vizsgálat jól szemlélteti az általános pedagógusok témához való hozzáállását.

PC használat – mire és milyen gyakran?
Az egyik kulcskérdés az volt: mire és milyen gyakran használ számítógépet a tanár munkájában? A használatot illetően az internethasználat viszi a prímet: az órákra történő felkészüléshez tíz pedagógusból kilenc több-kevesebb rendszerességgel az internetet veszi igénybe információgyűjtés céljából; közel kétharmaduk a felkészülés 20-40 százalékában vagy annál is gyakrabban.

Háromnegyedük prezentációk, képek, filmek bemutatására is használja a számítógépet az órán, és míg csak alig több mint felük keres információt az óra alatt. Az online tesztek kitöltetése kullog a sor végén: az oktatók alig negyede él még csak ezzel a lehetőséggel. Érdemes megjegyezni: az informatikatanárok átlagosan ugyanúgy sőt, esetenként kevesebbszer használják az említett célokra a számítógépet, az internetet mint más tárgyakat tanító kollégáik.

Nem csak a húszéveseké a világ(háló)
A legfeljebb 10 éve és a több mint 30 éve tanítók internethasználatában nincs olyan jelentős eltérés, mint sokan feltételeznék (33 illetve 21 százalékuk tanórái közel felénél használja), és a más jellegű számítógép- és internethasználat terén sem kiugróan nagy a különbség. Emellett, a felmérés szerint nincs releváns eltérés, a férfi és női tanárok aktivitása terén.

Kissé árnyaltabb a kép, amikor a fővárosi és a vidéki intézmények pedagógusait hasonlítjuk össze. Érdekes, hogy míg a vidéken élők már csak 8 százaléka nem használ egyáltalán internetet, a budapestiek esetében ez az arány kétszer ekkora. Hasonló a helyzet az órai vetítések, multimédiás bemutatók használatában, és a prezentációk, képek, animációk, filmek készítésében is: a budapesti tanárok vannak hátrányban. Lényegében csak az online teszteknél „vezetnek” a fővárosi pedagógusok, de láthattuk fentebb, hogy e téren még gyerekcipőben jár az egész magyar oktatás.

Számítógép és pedagógus – látványos haladás
Figyelemreméltó a számítógép-, internet- és e-mail használat 2005 és 2009 közötti összehasonlítása. A pedagógusok közül például négy éve 63, ma 84 százalék használ rendszeresen számítógépet, 51 illetve 78 százalékuk használja az internetet és 52 százalékról 73-ra növekedett azok száma, akik rendszeresen kommunikálnak elektronikus levélben.

Átlagban tehát mintegy harmadával-felével több magyar tanár él a számítástechnika és a világháló adta lehetőségekkel, mint négy évvel ezelőtt, és a számítógépet döntő többségben a tanítás során is használják, jelentős s ez mindenképpen biztató a jövőre nézve.