Felszámolnák a szélessávú fehér foltokat

Mintegy 45 milliárd forintból valósul meg a Nemzeti Digitális Közmű (NDK) kiépítésének első fázisa – mondta az Internet Hungary konferencián egy kerekasztal-beszélgetésen Debreceni Győző infokommunikációért felelős kormánybiztos. Magyarországon jelenleg mintegy 1100-1200 olyan település van, ahol nem érhető el szélessávú szolgáltatást biztosító optikai hálózat, s további 1100 településen pedig nincs verseny, mivel csak egyetlen szolgáltató hálózata érhető el. Az NDK első építési fázisában két éven belül 850 települést ér majd el a szélessávú hálózat, a felhasználói végpontok kiépítése azonban már a szolgáltatók feladata lesz.

A gerinchálózat és a felhasználók közötti hálózati szakaszon, vagyis az „utolsó mérföldön” azonban számos technológiai megoldás szóba jöhet, ennek működési modellje azonban még nem tisztázott.

Winkler János, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese szerint a digitális közműnek olyan területeken lehet értelme, ahova a vezetékes vagy mobilhálózatok kereskedelmi alapon nem jutnak el. Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke szerint az ilyen településre az államnak a szolgáltatóknak közösen kell eljuttatni a szélessávú szolgáltatásokat.

Betzalel Kenigsztein, a UPC vezérigazgatója szerint lehet olyan üzleti modellt találni, amely az állam és a magántőke együttműködésén alapszik. Marchhart Pál, a Vodafone vezérigazgató-helyettese szerint a hálózat bizonyos elemeinek létrehozásához az állam segítségére van szükség, azonban a végfelhasználói hozzáférést már a távközlési versenypiac szereplőinek kell kiépíteniük.

Winkler János egyfajta szolid állami nyomásgyakorlást sem tart elképzelhetetlennek annak érdekében, hogy a szélessávú szolgáltatások iránti felhasználói igényt, keresletet ösztönözzék. Debreceni Győző szerint is elképzelhető ilyen fellépés, de csak abban az esetben, ha a szélessávú hálózat mindenki számára elérhető és hozzáférhető.