4,75 Mbps a világ átlagos letöltési sebessége

A szélessávú kapcsolatok minőségéről szóló tanulmány szerint a vizsgált 66 országból tavaly óta 62-ben javult a fogyasztói szélessávú szolgáltatások minősége. A Cisco szponzorálásával készült tanulmányt az Oxfordi Egyetem Said Business School üzleti iskolájának MBA-diákjai készítették, együttműködve az Oviedói Egyetem alkalmazott közgazdaságtan tanszékével. A kutatócsoport megállapítása szerint a szélessávú szolgáltatások minősége összefügg az adott országok „tudásgazdasági” lehetőségeivel. Emellett igazolást nyert, hogy azokban az országokban a legjobb a minőség, ahol a szélessávú internet elérés megjelent a nemzeti prioritások között.

A globális átlagos letöltési teljesítmény 49%-kal, 4,75 Mbit/sec sebességre nőtt az elmúlt egy évben, és még ennél is jobban emelkedett a feltöltési sebesség: 69%-kal, 1,3 Mbit/sec-re. A számokból viszont még mindig az általánosan aszinkron tempójú hozzáférések képe bontakozik ki: majdnem négyszer nagyobb letöltési, mint feltöltési sebességgel rendelkeznek a szélessávú hozzáférést használók. Örömhír, hogy a globális átlagos késleltetés 21%-kal, 170 milliszekundumra csökkent. Ez leginkább a valós idejű játékokat játszóknak és a hangalapú kommunikációt folytatóknak kedvez, bár még itt is van hova fejlődni.

Nem meglepő módon a szélessávú szolgáltatások 2009-es országlistáját Dél-Korea vezeti – itt a háztartások 97 százalékában található broadband Internet-csatlakozás. Az ország megelőzte a tavalyi év vezetőjét, Japánt. Az előrelépés hátterében a kormány folyamatos erőfeszítései állnak, amelyek arra irányultak, hogy megerősítsék az ország pozícióját a világ vezető infokommunikációs nemzetei között. Ha a szélessávú kapcsolatok minősége mellett azok elterjedtségét is figyelembe vesszük, akkor Dél-Koreáé az első hely a szélessávban betöltött vezető pozíciót elemző listán is.

Európai országok közül Svédország, Svájc, Hollandia, Luxemburg, Dánia és Norvégia található még az első tízben, vagyis a Benelux és a Skandináv államok java. Az öreg kontinensen Svédországban a legjobb a szélessávú szolgáltatások minősége. Gyorsan zárkózik fel Japán és Dél-Korea mögött. Svédországnak sikerült a leginkább csökkentenie az országon belüli különbségeket – a legsűrűbben lakott városokon kívül élő polgárok jobb minőségben élvezhetik a szolgáltatásokat, mint a városlakók.

Kelet-Európa
A szélessáv minőségét illetően Litvánia, Bulgária és Lettország szorosan Svédország nyomában jár, köszönhetően a közelmúlt üvegszálas és kábeltechnológiai fejlesztéseinek. A szélessávú szolgáltatások alacsony elterjedtsége miatt azonban ezek az országok még nem tudtak betörni a szélessávú szolgáltatások terén vezető pozíciót betöltő országok elitjébe.

A szélessávú szolgáltatások minősége terén a kutatásban vizsgált 66 országból Magyarország jelenleg a 19. helyen áll, ezzel egy helyet lépett előre a tavalyi évhez képest. A szélessávú szolgáltatások minőségét és a szélessávú internet elterjedtségét együttesen mérő (Broadband Leadership, vezető szerep a szélessávú szolgáltatásokban) mutatószám alapján hazánk a 40. a rangsorban. A nagyvárosok ranglistáján Budapest a 38. helyet szerezte meg, míg a nagyvárosokon kívüli minőséget összesítő mutatóban Magyarország a 21. helyen áll.

További adatok
Kilenc országról – Dél-Koreáról, Japánról, Svédországról, Litvániáról, Bulgáriáról, Lettországról, Hollandiáról, Dániáról és Romániáról – állapították meg, hogy biztosítani tudják azt a minőséget a szélessávú szolgáltatások esetében, amely a jövőbeni, a következő 3-5 év során elterjedő webes alkalmazásokhoz, például a nagy felbontású internetes televíziózáshoz és a magas minőségű videokommunikációkhoz (pl. az otthoni telepresence) szükséges. 2008-ban egyedül Japán lépte túl ezt a küszöbértéket.

A tanulmány első ízben tartalmazott adatokat a mobil szélessávú kapcsolatokról. A Wi-Fi szolgáltatásokhoz kapcsolódó mobilkészülékek átlagban megfelelnek annak a minőségi küszöbértékének, amely a ma elérhető mobil internetes alkalmazásokhoz szükséges. A 3G és 3G+ technológiák átlagos BQS-e az alacsony feltöltési teljesítmény miatt jelenleg nem éri el a küszöbértéket.

Módszertan
A tanulmány forrása az a több mint 24 millió adat, amelyet a felhasználók 2008 májusában és 2009 májusa és júliusa között a www.speedtest.net oldalon keresztül végrehajtott gyorsasági teszteken gyűjtöttek. A kutatócsoport minden egyes ország esetében kiszámította a statisztikai átlagokat a szélessávú kapcsolat minőségének meghatározásához. A munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a szélessávú élményt főként a mindkét irányban mért sebesség, a késleltetés, a hálózati túlfoglalás és a csomagvesztés befolyásolja. Ezeket a paramétereket három fő csoportba osztották: letöltési és feltöltési teljesítmény, valamint késleltetés.

A szélessávú szolgáltatások minőségére vonatkozó értéket (BQS) az egyes országok vonatkozásában egy olyan képlet segítségével állapították meg, amely minden egyes kategóriát a jelenleg és a jövőben népszerű alkalmazások minőségi követelményei alapján súlyoz. Ma a tipikus alkalmazások közé tartoznak a webes böngészés, a közösségi oldalak, a zeneletöltések, az alapvető videoközvetítések és a videochatelés, a normál felbontású IPTV és a vállalati szintű otthoni irodák. A jövőbeni alkalmazások közé tartozik a fogyasztói telepresence kommunikációs, egészségügyi és oktatási téren, a magas minőségű videofájl-megosztás és -közvetítés, a nagy felbontású IPTV, az élő események moziminőségű közvetítése és a fejlett otthoni automatizálás.