Frekvenciadíj: púp a piac hátán

A magyarországi telekommunikációs iparág szereplői az elmúlt három évben több mint 500 milliárd forintot költöttek beruházásokra. A fejlődés fenntartásához a következő években újabb százmilliárdok kellenek – derült ki az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) távközlési tagozata által összeállított anyagból. Az információs társadalom kiépülésének növekedését biztatónak tartják, ám az uniós átlagokhoz viszonyítva itthon még számos esetben lemaradás mutatkozik. Például a magyarországi vezetékes szélessáv penetrációja 2009 őszére ugyan meghaladta a 17 százalékot, de az európai átlag 23 százalék.

Az itthoni szélessávúinternet-penetráció terén jelentős különbségek mutatkoznak a nagyvárosok és a vidék, illetve a fiatalok és az idősebbek között. A felhasználási különbségek miatt a magyar információs társadalom bővítése jelentős tartalékokkal bír, különösen a generációs és a földrajzi olló zárásával. Az IVSZ távközlési tagozata szerint a zárás érdekében egyebek között az államnak “támogatnia” kellene a mobil-infrastruktúra fejlődését, és a sürgős teendők között említik a frekvenciahasználati díjak jelenlegi rendszerének teljes reformját. Ebben benne lenne, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók részére csökkenne a (forgalomarányosan) kiszámlázott frekvenciahasználati díj. A koncessziós díjak befizetése mellett ez most évi több milliárd forintba “fáj” a társaságoknak.

A távközlési cégek szerint a frekvenciadíj (ezt a távközlési hatóságnak fizetik) jelenleg a mobilszolgáltatókat sújtó speciális adóként működik. A rendszer visszafogja a további beruházásokat, illetve gátolja a mobil-szélessáv eljuttatását a felhasználókhoz.

A magyarnál kedvezőbb modell működik Svédországban. Ott például a cégeknek csak akkor kell többet fizetniük a frekvenciahasználatért, ha előfizetőik kevesebbet forgalmaznak (beszélnek vagy neteznek) a hálózaton. Ez a gyakorlat arra ösztönzi a társaságokat, hogy nagyobb forgalmat generáljanak, amihez fejlesztéseket kell végrehajtaniuk. A szolgáltatók szerint a díjak abszolút és az árbevételhez mért relatív súlya jelentősen meghaladja az európai összehasonlító értékeket és azok átlagát, ami rontja Magyarország infokommunikációs versenyképességét. (Úgy tudjuk, a díjak felülvizsgálatával kapcsolatos tárgyalások már megkezdődtek.)