Mit kíván a magyar nemzet?

Bár az online vásárlók száma nőtt az elmúlt évben, a vásárlási kedv stagnálása és a tranzakciók gyakoriságának kismértékű csökkenése visszafogta az online piac bővülését – többek között ez derült ki a KutatóCentrum éves felméréséből, az E-Shopping Reportból. „Az online vásárlók számának növekedését az internet penetráció emelkedése eredményezte: a heti rendszerességgel netezők aránya egy év alatt ugyanis 49 százalékról 56 százalékra növekedett.” – magyarázta Barcza Enikő, a KutatóCentrum vezetője.

A gazdasági világválság hatására stagnált viszont az online vásárlási kedv: hasonlóan a tavalyi adatokhoz az elmúlt egy évben az aktív netezők közel fele rendelt legalább egyszer a világhálón, és további egyharmada próbálta már ki korábban az e-vásárlást. Rosszabb a helyzet a vásárlási gyakoriságot nézve: az eredmények szerint ugyanis az online tranzakciók száma az előző évhez képest minimális visszaesést mutat. A válaszadók 42 százaléka az elmúlt egy évben legalább két alkalommal vásárolt az interneten, egyharmada ugyanakkor tavaly nem használta erre a világhálót, annak ellenére sem, hogy korábban próbálta már az online rendelést.

„Az online piac szereplőinek bíztató lehet, hogy a tavalyi eredményekhez hasonlóan a megkérdezettek túlnyomó többsége (84%) nem zárkózik el az e-shopping lehetőségétől” – hangsúlyozta a szakember. Ráadásul ezeknek a válaszadóknak több mint egyharmada úgy nyilatkozott, hogy a következő 12 hónapban biztosan fog a neten vásárolni.

A világnak könyv, nekünk tévé kell a netről
Míg globális szinten a legtöbben könyvet, ruházati cikkeket és videót, DVD-t, illetve játékot vásárolnak a weben (forrás: Nielsen, 2010), addig hazánkban a megelőző évekhez hasonlóan az elektronikai cikkek a legkeresettebbek, megelőzve a könyveket, valamint a ruhaneműket. A hagyományos vásárlási szokásoknak megfelelően a férfiak interneten is elsősorban elektronikai cikkeket szereznek be, míg a nők leginkább könyveket és ruhaneműket keresnek.

A szállásadóknak is érdemes megjelenniük a világhálón: a következő 12 hónapban online tranzakciót tervezők ugyanis az elektronikai cikkek és könyvek beszerzése mellett leginkább a szállásfoglalást (37%) intéznék online. „Bár az elmúlt évben a megkérdezetteknek csupán 23 százaléka foglalt szállást az interneten, azonban figyelembe véve azt, hogy sokkal gyakrabban vásárolunk elektronikai cikkeket vagy ruhaneműt, ez igen magas arány” – jegyezte meg az eredmények kapcsán Barcza Enikő. A turizmus más szereplőinek is kedvező terepet jelenthet a világháló: az elmúlt évben a megkérdezettek egyötöde vett a weben busz-, vonat- vagy repülőjegyet, a jövőre online vásárlást tervezőknek pedig 28 százaléka tartja ezt elképzelhetőnek.

Még mindig nagy a bizalmatlanság
Az online vásárlást az elmúlt egy évben legtöbben annak gyorsasága és egyszerűsége miatt választották (91%), de az interneten elérhető kedvezőbb árakat is sokan említették (81%). Ez utóbbi szempontot tavalyhoz képest 10 százalékkal többen emelték ki.

A számos előny ellenére még mindig sokan nem rendelnek a világhálóról: őket leginkább az tartotta vissza, hogy nem tudják személyesen megvizsgálni a termékeket. A bizalmatlanság is döntő érv: a nem-vásárlók 40 százaléka egyszerűen fél megadni a kártyaszámát.„Azoknál, akik jövőre sem terveznek online vásárlást, szintén a bizalom hiánya a legnagyobb visszatartó erő.” – emelte ki a szakember – „Ennek megfelelően a webes boltok egyik legfontosabb feladata a bizalom kiépítése, illetve megerősítése lehet, amiben segíthetnek a különböző garanciavállalások, vagy a fogyasztói vélemények és értékelések megjelenítése az oldalon.”

A kutatás háttere
Az E-Shopping Report a KutatóCentrum évente lebonyolított kutatása, mely a lakossági online vásárlási szokásokat és trendeket vizsgálja. A nagymintás lakossági felmérést szekunder adatgyűjtés előzte meg, mely hazai és nemzetközi felméréseket egyaránt feldolgozott. A primer adatgyűjtés 2010 júliusában 1210 internetező online megkérdezésével történt. Az adatbázis a legfontosabb demográfiai ismérvekre – életkor, nem és településtípus – reprezentatív a legalább hetente internetező 18-64 éves magyar lakosságra nézve. A teljes tanulmányt a KutatóCentrum értékesíti.