Na de mi is az a szürkeimport?

Nem új téma a kereskedők egymásra mutogatása a termékek származását illetően: jól emlékszünk, hogy évekkel ezelőtt volt olyan forgalmazó, aki konkrétan egy „Tiszta Forrásból” kampány keretében próbálta meggyőzni vásárlóit arról, hogy csakis hivatalos hazai disztribútoron keresztül, nála vegyék meg a vásárlók a termékeket, drágábban ugyan, de jobb garanciális feltételekkel és élethosszig tartó terméktámogatással. Nos, talán mondunk újdonságot: a cég ma már nem létezik, a stratégia nem bizonyult nyerőnek.

Annál is inkább nem, mert ma szürkeimport alatt konyhanyelven azt értjük, hogy vannak olyan forgalmazók, akik úgy hoznak be termékeket az országba és tudják azokat olcsóbban kínálni, hogy az egyes garanciális és szerviz támogatások intézését magukra vállalják. Ilyenkor tehát nincs mögöttük egy nagy, hivatalos, helyileg Magyarországon lévő szerviz, hanem az egyes termékeknél a meghibásodáskor ezek a cégek vállalják, hogy intézik a sok esetben, németországi, vagy szlovákiai szerviz logisztikát az ügyfélnek. Ez jó minőségű, kiforrott termékek esetében, ahol relatíve kevés a meghibásodás, sok esetben jövedelmező kockázatvállalás ezektől a cégektől, már csak azért is, mert az árversenyben komoly előnyre tehetnek szert azáltal, hogy ezt a szolgáltatást – amit többek között egyes gyártók hazai képviseleteinek fedezésére fizetnek ki más cégek – nem kell beépíteniük az árba.

EU-n belül nem import az import

– Import kifejezésen a harmadik országból (tehát nem EU tagországból) történő behozatalt és a behozott áru szabadforgalomba bocsátását értjük. – kezdte kérdésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Sajtó- és Kommunikációs Osztálya. – A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálja, hogy esetlegesen szükség van-e az áru behozatalához valamely hatóság engedélyére (pl. gyógyszerek vagy védett márkajelzések esetén) és vizsgálja az áru származását és vámértékét is, vagyis nem köteles elfogadni az ügyfél által feltüntetett árat. Az ügyfél által benyújtott számlák, fuvarokmányok, szállítólevelek és az áru alapján dönt a hatóság az áruvizsgálat jellegéről és amennyiben indokolt az árut közvetlen vámfelügyelet alá is veheti. Feketeimport az előzőek ellentéte, azaz a klasszikus csempészet, amikor a vámhatóság tudta és vámkezelés nélkül hozzák be az EU területére az árukat. – kaptuk kérdésünkre a választ.

– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. § (19) bekezdése alapján, ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő, de legalább magánszemély adózó esetében 200 ezer forintig, más más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. – kaptuk a részletes információt. Az Adóhatóság válaszából tehát az derül ki, hogy fehér- és feketeimport létezik csak, a szürkeimport, mint fogalom nem értelmezhető.

0 perces használt készülékek

A Hatóságtól megkérdeztük azt is, hogy vajon mi lehet a „0 perces használt” kifejezés mögött, melyet tapasztalataink szerint több kereskedő cég is előszeretettel használt egyes elektronikai eszközök áfa-mentes értékesítése kapcsán.

– A megkeresésben használt „0 perces használt” elektronikai termék fogalmát egyéb támpont híján a kereskedelemben használt kifejezésként úgy értelmezem, hogy az olyan használatba nem vett termékkört takar, melyet a kereskedő jellemzően nem adóalany (természetes) személytől, szervezettől, vagy más használt ingósággal kereskedő viszonteladótól (illetőleg az áfatörvény 216. §-ában megjelölt adóalanyoktól) szerez be.  Ezek a termékek megfelelnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 213. § (1) bekezdése szerinti használt ingóság fogalmának és amennyiben azokat az előzőekben megjelölt forrásokból szerzi be a kereskedő, főszabály szerint az áfatörvény XVI. fejezet 2. alfejezetében meghatározott, a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok szerint kell az adót megállapítani. E fejezetben foglaltak szerint az adó alapja a viszonteladó árrése csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az árrés pedig nem más mint a termékértékesítési árának és beszerzési árának a különbözete. Az e fejezetben foglaltakat alkalmazó adóalany a 222. §-ban foglaltak szerint a termékértékesítéséről kiállított bizonylaton adót nem háríthat át, azonban köteles utalni arra, hogy a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok szerint állapítja meg az adót. Értelemszerűen áthárított adó hiányában a termékbeszerzője adót sem vonhat le.  – kaptuk a választ.

– A kereskedő adóalanynak ugyanakkor az áfatörvény 225. §-ában foglaltak értelmében lehetősége van arra, hogy az általános szabályok szerint értékesítse a szóban forgó terméket. E döntéséről előzetesen bejelentést kell tennie az adóhatóságnál. Így azok a kereskedők, akik éltek választási jogukkal, az értékesítésről kiállított bizonylatban áfát hárítanak át és a beszerző, ha adóalany és egyébként megilleti a levonási jog, ezt az adóterhet levonásba helyezheti. –

Ahogy az előzőekben leírtakból világosan kitűnik, szürkeimport, mint adóhatósági értelemben vett jelenség tehát nem létezik, a 0 perces használt készülékekre vonatkozó adózás mikéntje pedig részben a termék minősítésén, a beszerzés forrásán, részben pedig a kereskedő döntésén múlik: önmagában az, hogy a számlán áfa nem kerül feltüntetésre nem jelenti azt, hogy az ügylettel összefüggésben adófizetési kötelezettség nem merül fel.