A mobilszolgáltatókat nem érdekli: ha másodkézből vetted a telefont, a te bajod!

Dunát lehetne rekeszteni a vaterán, apróneten, jófogáson, vagy más aukciós, vagy apróhirdetési portálokon fent lévő, új, előfizetéssel vásárolt eladó mobiltelefonokkal. Van köztük már 150.000 Ft-ért iPhone 5-ös, vagy 100.000 Ft-ért Galaxy S3-as, egy a közös mindegyikben: a kockázat. Az a kockázat, amit azzal vállal a gyanútlan vásárló, hogy a telefon előfizetéssel, 0 Ft-ért, nagy havidíjú tarifacsomaggal lett vásárolva, és ha netán az eladó nem fizetné akár a részletet, akár a havidíjat, úgy a szolgáltató egyik percről a másikra letilthatja a telefont.  Hogy mi a helyzet ilyenkor? Ne menjünk ennyire előre.

Bevett praktikák

A szolgáltatók természetesen pontosan tudják azt, hogy vannak, akik direkt ilyen szándékkal fordulnak hozzájuk 0 Ft-os, vagy a piaci árnál jóval olcsóbban elhozható készülékekért, jellemzően hajléktalanok nevére, hamis személyivel, vagy céges papírokkal, netán csak erre a célra létrehozott céggel szoktak vásárolni ilyen célzattal készüléket. Az egyik mobilszolgáltatónál dolgozó belső informátorunk szerint az ilyen vásárlók kiszűrésére több praktika létezik.  Az első és legfontosabb, hogy a notórius nem fizetőkről a szolgáltatók egy közös feketelistát vezetnek, így valamennyi piaci szereplő számára elkerülhető az, hogy valaki sorozat-, netán megélhetés-szerűen ilyen üzletekbe bonyolódjon. A másik a szolgáltatók saját, belső rendszerében rögzített lista: ezzel általában azt kerülik el, hogy az egyik bemutatóteremben „bepróbálkozó” ügyfél 15 perc múlva ne jelenjen meg másik boltban, ugyanazzal az igénnyel.

Az ügyfeleket általában személyes megítélés szerint szűrik ki a szolgáltató emberei, melyet egy jól irányzott kommunikációs húzással a számítógépes rendszerre fognak: ez az, amibe gyakorlatilag már az eladó be tudja ütni azt, hogy milyen végeredményt szeretne látni, mely általában akkor fontos, amikor az ügyfél gyanúsan alulképzettnek tűnik, ideges, vagy siet és minden áron a 0Ft-os, de a piacon akár 100.000 Ft-ért is eladható készülékek után érdeklődik. Nem ritkán fordul elő, hogy a vevő már a bolt előtt várja a telefont, ezt a bemutatóteremben dolgozóknak úgyszintén figyelni kell.

Milyen esetben tiltják le a telefont?

A trükk az egészben az, hogy a 0 Ft-ért vásárolt készüléket a vásárló ilyenkor úgy veszi, hogy esze ágában sincs fizetni a részleteket, de előfordulhat olyan is, hogy az ügyfél megveszi a telefont, eladja, majd egy, másfél év után jelent csődöt, vagy kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja fizetni a részleteket. Ilyen esetekben a szolgáltató többszöri figyelmeztetés, felszólítás után tiltja csak le a telefont, mely leginkább az új tulajdonost érheti igen kellemetlenül: arra ébredni, hogy a több, mint 100.000 Ft-ért vásárolt készülékünk már csak egy multimédiás zenelejátszó, nem lehet túl kellemes.

Így tehát célszerűnek tűnhet az, hogy a vásárló, aki a szolgáltatók „akciós ajánlatait” elkerülve – lévén manapság azokban a részletfizetés lehetőségén kívül szinte semmilyen akció nincsen, mert kártyafüggetlenül is hasonló áron kapható a legtöbb készülék – másodkézből, vagy interneten keresztül vásárolta a telefonját, le tudja jelenteni a szolgáltatóknak a vásárlást és arra az esetre kérne egy értesítése, ha netán a vásárló valamilyen oknál fogva fizetési késedelembe esne.

Na ezzel a kéréssel fordultunk tehát a hétvégén a mobilszolgáltatókhoz: vásároltunk másodkézből egy telefont, és mivel ősrégi hűséges ügyfelek vagyunk, azt szeretnénk kérni, hogy ha netán hátralék keletkezne, akkor a letiltás előtt ugyan szóljanak már nekünk, hogy legalább a lehetőségünk meglegyen arra, hogy 40-50ezer Ft-ot kifizessünk és ezáltal ne vesszen kárba a 100ezres telefonunk.

Mindhárom mobilszolgáltatónál egyértelmű elutasítást kaptunk: erre sajnos nincsen lehetőség, vagy átvállaljuk az adásvételkor az előfizetést is, vagy egyébként benne van az ászf-ben, hogy a részletre vett telefont nem adhatja el az ügyfél, tehát innentől őket nem érdekli a dolog: ha tiltani kell, bizony akkor tiltani fognak. Arra az ésszerűnek tűnő kérdésre, hogy „de hát hűséges ügyfélként tényleg nem kérhetjük, hogy a vásárolt készülék imei számát vigyek fel hozzánk és egy értesítő hívás, sms, email ilyenkor történjen meg, hogy ki tudjuk fizetni a tartozást és ezáltal ne a behajthatatlan ügyvédi procedúra vegye kezdetét”, mindannyian úgy néztek ránk, mint valami földönkívülire. Bár a T-Mobile-nál elhangzott, hogy ez valóban egy jó ötlet, és nem értik, hogy miért nincs ilyen, a Telenornál és a Vodafone-nál is csak tárt karokat és tágra nyílt szemeket láttunk.

Verdikt

Ha bár tisztában vagyunk azzal, hogy jellemzően nem az ilyen esetek gyakoriak, de ezennel szeretnénk felhívni a szolgáltatók figyelmét, hogy sok olyan jóhiszemű vásárló van, aki adott esetben szívesen lejelentené a szolgáltatónak, hogy milyem készüléket vett és örülne annak, ha  akár egy újfajta készülékbiztosítás keretében kapna rá lehetőséget, hogy ne egyszerűen kilőjék a hálózatból, hanem esetleg előtte kapna erről valamiféle értesítést, vagy egy lehetőséget a kötelezettség átvállalására. Ezzel mind a szolgáltatónak, mind a jóhiszemű ügyfélnek lenne egy lehetősége arra, hogy a hosszas behajtási procedúrát elkerülve előbbi a pénzéhez jusson, utóbbi pedig kevesebbet veszítsen egy ilyen adásvétellel.