Mivel a teszt alatt folyamatosan nálam volt mindkét készülék – a sajátom és emez is -, egyfajta tudathasadásos állapotban éltem meg ezt a hetet. Számtalanszor előfordult velem ugyanis, hogy a saját, Samsung Galaxy Note II-esem helyett véletlenül a tesztkészüléket kaptam fel. Mivel mindent ugyanúgy állítottam be rajta, mint a sajátomon, néha pár másodpercig még akkor sem vettem észre, hogy félrenyúltam, amikor már javában nyomkodtam a vasat. Ennyire tökéletes illúzióban tehát még soha nem volt részem, valóságos élmény volt számomra ez a pár rövid nap, amíg az Android Note II-est nyomkodhattam.
Mindenki vallja be magának – de őszintén – hogy amikor telefont vásárol, akkor azzal presztizst is vásárol. Nem kell nyilvánosan, csak magunknak ismerjük be, hogy bizony benne van ez is a döntésünkben. Az épeszű, értelmes ember döntésében persze ez a faktor kis szerepet játszik és a hangsúly a használhatóság felé tolódik el, de ne tagdjuk le, hogy ha két, egyforma tudással rendelkező cucc közül választhatnánk, akkor bizony hajlamosak vagyunk azt választani, amelyik a menőbb. De mi van akkor, ha egy készülék halálpontosan úgy néz ki és olyan minőségű anyagokból is készült, mint egy menő cucc, csak mondjuk az árának negyedéért megvásárolhatjuk és tudásában meg nem sok kompromisszumot kell kötni? Gyanítom, hogy sejthető, miért lesz szerintem ez a Note II másolat éppoly népszerű, mint az eredeti.
Nem túlzok, ha a kísérteties hasonlóságról beszélek. Talán a tesztben lelhető képekről is látszik, hogy zavarba ejtően és pofátlanul koppintották a Note II-t. Igaz, hogy ha jobban megnézzük, akkor látszik azért a különbség, de hogy az előlapi gombok, a kameranyílások, az érzékelők, de még a hátlapon a vaku is ugyanoda került, sőt gyakorlatilag PONT ugyanúgy is néz ki… Na, erre mondom, én, hogy orcátlan merészség. A bekapcsológomb és a hangerő gombok azok, amelyek az avatott szem számára árulkodnak, de ezek is csak akkor, ha a gazdatestet ismertük. Tegyünk egy próbát! A következő képen lesatírozom a márkajelzést és a kedves olvasó becsületére bízom, hogy internetes segítség, vagy a Note II tüzetesebb ismerete nélkül meg tudja-e mondani, melyik-melyik. Íme:
Aki ügyesebb, az persze azonnal kiszúrja azt – ha mást nem is – hogy az egyik gépnek van ceruzája, a másiknak meg nincs. Gondolom, csak idő kérdése, hogy egy következő klónba belefejlesszék a ceruzát is. Az első vízválasztó tehát az, hogy az ember használ-e ceruzát vagy elvan nélküle. Én magam a ceruza miatt vettem meg először a Note-ot, majd a Note II-t is és szerintem már soha többet nem veszek olyan készüléket, amihez nincs stylus. Mert én PDA vonalon kezdtem és csak a PDA-k lemaradásakor, kényszerűségből szoktam át a ceruzátlan okostelefonokra. Szenvedtem és valóságos megváltás volt, amikor az Omnián (i900) először mint kiegészítő, de végre megjelent a ceruza újra, majd a Note-on teljesértékű, pontos, jól használható ceruzát kaptunk végre megint, röpke 4-5 év várakozás után. Remélem a gyártók megtartják jó szokásaikat és ezentúl mindig lesz az éppen aktuális csúcsgépek között ceruzázható változat is.
Aki nem ceruzázik, az mindebből persze semmit nem ért és ez nem feltétlenül baj. Android oprendszer esetén (is) el vagyunk már annyira kényeztetve, hogy a készülékek ujjal birizgálva is tökéletesen kezelhetőek. Szerencsések azok, akik – velem és még jó néhány sorstársammal együtt – nem voltak a körmözgetős, WinMo korszakban arra kényszerítve, hogy mindenféle cuccokkal (fogpiszkáló, toll, gemkapocs) buzerálják a botrányosan és nem emberi ujjakhoz kialakított felületeket. Szerencsére ez már a múlté, rémálmainkban (se) jöjjön elő! A klónozott tesztkészülékünknél még a Samsung TouchWiz-t is sikerült lemásolni, így mindenféle extra szoftver feltelepítése nélkül is egy könnyen kezelhető, tökéletesen testre szabható, villámgyorsan működő kezelői felület fogad minket. Ha valakinek ez nem tetszik, természetesen felültelepítheti a saját, jól megszokott Home alkalmazásával, mert Androidról van szó. Többek közt ez az előnye…
Ha a kezdeti sokkon túl vagyunk, kapcsoljuk hát be! Ami az első másodpercben újra sokkolni fog, az az értesítő panelen, a képernyő felső szélén látható. Ez a gép is kettő SIM egyidejű fogadására képes. Szinte már azt mondanám, hogy “hát persze”, annyira hozzászoktunk, hogy Kínából szinte csak ilyen klónok jönnek. A két SIM kezelése tökéletes, mindent tudnak, amit egy dual standby rendszernek tudnia kell. Azaz, mindkettő egyszerre készenlétben van, de ha az egyiken éppen beszélünk, akkor a másikat hívónak foglaltat jelez. Cserébe viszont nem eszik többet, mintha egy kutya közönséges, egy SIM-es telefonunk lenne. A standby, azaz a készenléti idő mennyi is? Nos, jelenleg 44 órája van bekapcsolva és 22%-on van. Úgy, hogy mindkét kártyanyílásban van SIM és az adatkapcsolat is folyamatos, sőt a Bluetooth és a wifi is be volt kapcsolva. A belé helyezett telefonszámokat az ismerőseim nem ismerik, így telefonbeszélgetés ebben nincs. Azt korábbi tapasztalataim alapján mindenesetre kijelenthetjük, hogy ha nyúzzuk, akkor is kibír másfél napot, de – ahogy szintén már-már alap – ehhez a készülékhez is kettő darab akkumulátort kapunk az árában, egyenként 3000 mAh-ával.
Ha lehúztuk az értesítő panelt, azt látjuk, hogy azon számos, a kényelmünket szolgáló gombot helyeztek el. Innen állítható a fényerő (ha az automatikus nem felelne meg), a képernyő időtúllépése, az automatikus forgatás, a wifi, a Bluetooth, a gps és az adatkapcsolat. Még az előre beállított hangprofiloknak is van hely, ami megint csak nagyon kényelmes ám, hiszen így a váltás közöttük kettő mozdulat. Nagyon jó dolog az is, hogy az értesítő paneleket lehúzva azonnal elérhetőek a készülékbeállítások is, ez is időt spórol nekünk. Ezeket a gombokat más Android készüléknél is szívesen látnánk.
A telefonálásról és az adatkapcsolatokról annyi tudható, hogy a készülék négynormás, azaz a világon bárhol telefonálhatunk vele. Adatkapcsolatként HSDPA-t kínál, de a SIM kártyák behelyezésénél egy felirat fogad, miszerint csak az egyik nyílásba helyezett kártyán tudja ezt, a másikon pedig EDGE a felső határ. Ezzel együtt a két SIM-kártya között tetszőlegesen váltogathatjuk az adatkapcsolatot, ehhez a telefont nem kell kikapcsolni, nagyjából 15 másodperc alatt vált át. Ha tehát az egyik kártyánkon a havi adatmennyiség végére értünk, egyszerűen válrthatunk a másikra. Természetesen minden funkció nagyon jól beállítható a két kártya között alapértelmezettnek, ami annyit tesz, hogy nekünk tetszőleges módon használhatjuk a két kártyánkat adatátvitelre, SMS-re, beszédhívásra és videohívásra. Még az adathasználatot figyelő, beépített szolgáltatás is külön-külön képes részletezni, melyik kártyával, mennyit forgalmaztunk.
A wifi b/g/n-es, átlagos. Van wifi direkt kapcsolódás és wifin megoszthatjuk a mobilinternetünket egyéb eszközeinkkel is (mobil wifi hotspot). A Bluetooth kifogástalan, az autómban elhelyezett Nokia CK-200-as kihangosítóval simán párosítottam és a telefonról az adatokat is sikerült hiba nélkül átvinni a kihangosítóra.
A szenzorok közül fényérzékelő, gyorsulásérzékelő, közelségérzékelő, mikrofon, mágnese mező érzékelő és tájoló (iránytű) teszik teljessé az élményt. A GPS természetesen A-GPS és tudja az EPO szolgáltatást, ami a műholdak röppályájának letöltésével rövidíti a műholdjel megtalálásának idejét. Belső tárhelyként 502 MiB áll rendelkezésünkre, de ezt bővíthetjük microSDHC kártyával (32 GiB-ossal próbáltam, viszi). A szoftverek futtatásához 473 MiB rendszermemória áll rendelkezésre, a szoftverek telepítésére a 502 MiB-ból bőven 300 MiB felett megmarad nekünk, amely 140-150 átlagos méretű szoftver feltelepítését teszi lehetővé.
Természetesen a készülék magyar menüvel is rendelkezik, sajnos néhol előfordulnak megmaradt angol szemetelések. A rendszer tehát 99%-ban magyarra állítható. A képernyő felbontása 800×480 pixel, talán ennek köszönhető, hogy a kétmagos MTK 6577-es CPU döccenések nélkül mozgatja a képet mindig, minden körülmények között. A Quadrant Benchmark 2882-t mért, ami azért jócskán elmarad az eredeti Note II 7000 körüli értékétől. Persze ezek csak számok, mindössze annyit szerettem volna velük érzékeltetni, hogy azért ez a Note II nem az a Note II, de gondolom ezt mindenki sejtette is. Ennek ellenére kellemes meglepetés, hogy erősebb hardverigényű játékokat is visz szépen.
A videó és a fénykép készítéséről inkább hallgatnék, mert halottról jót, vagy semmit. Elvileg 8 megapixeles felbontású a fényképezőgép és elvileg 640×480-as felbontású a videó, de mindkettő olyan minőségű, hogy nem nagyon mutogatnám senkinek. Csak abban az esetben próbálkoznék ezekkel, ha szeretnék visszaugrani az időben úgy 5-6 évet. Akkoriban voltak ilyen kamerák. Így aztán akiknek fontos, hogy életük eseményeit telefonjuk segítségével örökítsék meg, azok csalódni fognak. A kamerák itt is arra alkalmasak csak, hogy a megnövelt realitás szoftvereket kiszolgálják. Videotelefonálásra például tökéletesen alkalmasak…
Mit nem szeretek benne? Nos, ennél a telefonnál is egy olyan, a normálisnál kissé hosszabb microUSB-re van szükség, amivel a többi microUSB-s telefont tudjuk tölteni, de aminek csatlakozójáig a többi telefon töltője nem ér be. Így ezt a kábelt kell magunkkal hordani és ha netán nincs nálunk, úgy csak egy ugyanilyen kábellel tudjuk pótolni. És ez nagy kár. További baj az is, hogy a menüben maradt angol dolgok miatt aki nem tud angolul, annak hiába állítjuk magyarra, néhol mégsem fogja tudni, mit csináljon.
Kiknek és minek?
Elsősorban azoknak, akik dupla SIM-es, de erős hardverrel rendelkező telefont akarnak. Azoknak is, akiknek a Galaxy Note II formavilága tetszik, de az ára nem. Azoknak, akiknek nem fontos a multimédia, de fontos az internet és a telefonálás. Hogy honnan? Nos, ha valaki nagyon keresgél az interneten, megtalálja. A készüléket egyébként a BluePanther biztosította számunkra, akik importőrként mögé teszik a magyar szervizhátteret, így javaslom inkább a rizikós, internetes megrendelés helyett a megbízható, magyar boltból, magyar garanciával történő vásárlást. Megér a biztonság pár ezrest. Hogy mennyi lesz a magyar ára, arról egyelőre nincs hírünk, de tessék érdeklődni a BluePanthernél, ide kattintva! Javaslom ránk hivatkozni, hogy nálunk tetszettek olvasni a telefonról, hátha még valami kedvezményt is tetszenek kapni 😉